valasz.hu/itthon/fordulat-akos-megegyezett-a-telekommal-es-50-milliot-utalt-bojte-csabanak-117545

http://valasz.hu/itthon/fordulat-akos-megegyezett-a-telekommal-es-50-milliot-utalt-bojte-csabanak-117545

Itt hibázik a baloldal - leszámolunk két mítosszal

/ 2014.03.22., szombat 08:00 /
Itt hibázik a baloldal - leszámolunk két mítosszal

Le kell számolni két, a baloldalon közkedvelt mítosszal: nincs olyan sok ún. bizonytalan szavazó, mint azt az Összefogás-Kormányváltás pártjai hangoztatják; ráadásul az egyre csökkenő arányú bizonytalan szavazó nem hozzájuk, hanem a Jobbikhoz és az LMP-hez vándorolt, sőt, még a Fidesz is profitált belőlük.

Létezik-e még olyan nagy arányban a bizonytalanok tömege, ahogyan azt a baloldal sugallja? Volt-e valaha olyan sok bizonytalan, ahogyan azt 2011-2012-ben ki lehetett olvasni a közvélemény-kutatásokból? Csupán a választások közeledtével csökken a számuk, vagy mélyebb okok húzódnak meg a háttérben? Mely párt(ok) profitáltak abból, hogy egyre kevesebb a bizonytalan választó? Jelenti-e ez azt is, hogy magasabb részvétel várható az április 6-i országgyűlési választásokon? - ezeket a kérdéseket tette fel a Heti Válasz Online a nagyobb közvélemény-kutató - elemző cégeknek. Az alábbi válaszokat kaptuk. 

Szomszéd Orsolya, Nézőpont Intézet Elemző Központjának vezetője

Gyakran hangoztatott állítás a kampányban az ellenzék részéről, miszerint a baloldal komoly tartalékokkal bír a bizonytalanok körében, őket megnyerve választást nyerhetnek. A bizonytalanokról általában is sok szó esik, mintha valami egységes, homogén halmazról lenne szó, miközben vélhetően róluk tudunk a legkevesebbet, így rájuk alapozni egy választást talán kissé dőreség.

A bizonytalanok beazonosításánál segíthet a kormányváltó bizonytalan kategória (amelyet a Nézőpont Intézet használ), amely arra szolgál, hogy megtudjuk, azok, akik még nem választottak pártot maguknak, a kormány távozását vagy maradását szeretnék jobban.

A Nézőpont Intézet februári kutatása szerint a 20 százaléknyi bizonytalan közül 6 százalék szeretne kormányváltást. Ez körülbelül félmillió ember, míg az Összefogásnak jelenleg körülbelül plusz 1 millió szavazat kellene a győzelemhez. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a kormányváltó bizonytalanok nem mind baloldaliak, lehetnek köztük később a Jobbikhoz húzók is. Ám ha más közvélemény-kutató intézetek adatait nézzük, akkor sincsenek a győzelemhez szükséges, elégséges tartalékai a bizonytalanok körében a baloldalnak. Érdekes adalék továbbá, hogy amelyik kutatásban csökkent a válaszmegtagadók aránya, ott nőtt a különbség a Fidesz és a baloldal között. Azaz a híres neves bizonytalanok körében a Fidesznek (is) voltak tartalékai,  akiket a rezsicsökkentéssel lehetett például megszólítani. 

Egy másik kedvelt baloldali toposz, hogy a magas részvétel az Összefogásnak kedvez, azaz ha sokan mennek el szavazni, a baloldal nyer. Ehhez gyakran konkrét százalékot is rendelnek, miszerint például 65 százalékos részvétel felett lép automatikusan működésbe ez a szabály. Már ott sántít ez a feltevés, hogy önmagában a részvételi arányból von le következtetéseket, márpedig a „kinek kedvez a magas/alacsony részvétel" kérdés félrevezető. Hiszen a részvételi hajlandóságnak önmagában kevésbé van jelentősége, az egyes táborok aktivitása az, ami számít. Tudjuk, hogy a Fidesz tábor aktivitása nagyon magas, 70 százalék feletti, míg a baloldali pártoké 50-60 százalék körüli, így feltételezhető, hogy a Fideszé már nem nagyon tornázható hova feljebb, míg a baloldalon erre elvileg van lehetőség.

Ám egy erős mozgósító kampány, amely a részvételi hajlandóságot hivatott növelni nem csak az Összefogás híveit mobilizálná, hanem például a kisebb pártokét is, praktikusan az LMP szimpatizánsait is. Márpedig az LMP bejutása érzékenyen érintheti az Összefogást a végső elszámolásnál a mandátumszámokat tekintve. Az 5 százalék környékén mozgó pártok, jelen esetben az LMP, szereplése komoly bizonytalansági faktor a választáson, ami talán fontosabb tényező, mint a részvételi arány.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője

Létezett egykor a bizonytalanok nagy tömege, 2012 szeptemberében mutatta a Medián, az Ipsos, a Századvég és a Tárki méréseinek átlaga a legnagyobb bizonytalan-arányt, 49 százalékot. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen a választók egy jelentős része nem foglalkozik politikával, nincs pártkötődése, és csak a választások közeledtével kezd figyelni a politikára. A pártpreferenciával nem rendelkezők aránya jelentősen csökkent az utóbbi hónapokban, a februári mérések átlaga szerint már csak 28 százalék. A baloldali ellenzék egyébként már nem azt sugallja, hogy a bizonytalanok aránya magas, hanem, hogy a közvélemény-kutatások jelen helyzetben megbízhatatlanok.

A bizonytalanok aránya a választások közeledtével, a kampány hatására rendszerint csökken, ez természetes folyamat. A legutóbbi mérések alapján az összes közvélemény-kutató adataiból az látszik, hogy főként a Jobbik, kisebb mértékben pedig a Fidesz és az LMP profitált a bizonytalanok arányának csökkenéséből. Hogy mivel tudja meggyőzni az adott párt a szavazóit, arra külön kutatást kellene végezni, nagyon sok tényező befolyásolja különböző választók egyéni döntését. Az sem biztos, hogy ebben minden esetben olyan nagy szerepe van a kampánynak, így például biztosan vannak olyanok is, akik 2010 után bizonytalanná váltak, és most egyszerűen visszatérnek ahhoz a párthoz, mellyel korábban is szimpatizáltak.

Forrás: Political Capital

Önmagában az, hogy több pártválasztó van, nem jelenti azt, hogy ők aktívabbak és el is mennek szavazni. A pártszimpátia tehát nem feltétlen jelent tényleges szavazatot. Például a legfrissebb márciusi Ipsos-mérésében hiába esett nagyot a bizonytalanok aránya, a biztosan szavazó és pártot is választók aránya csupán 42 százalék volt.

 

Hídvégi Áron, a Századvég Alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója

Létezett a bizonytalanok viszonylag nagy aránya a kormányzati ciklus közepénél, de nem olyan átlagon felüli mértékben, ami szokatlan lenne. A bizonytalanok növekvő száma a kormányzati ciklus két végpontja, a választások között természetes folyamat, hiszen Magyarországon általános dolog, hogy az emberek nagy többsége nem politizál aktívan. Ezenfelül a bizonytalanok száma amiatt is nőtt, hogy általánosságban a politikától való eltávolodáson kívül azok, akik maguktól a kormánypártoktól távolodtak el, nem találtak érdemi alternatívát, azaz olyan ellenzéki pártot, amely a kormánnyal elégedetlenek számára rokonszenves és támogatható lett volna.

A választások előtt fél évvel általában megindul a bizonytalanok számának fokozatos csökkenése, ez most is így van, hónapról hónapra fokozatosan csökken a teljes népességen belüli arányuk.

Érdemes megnézni, hosszabb távon mi történt. A kormánypártok 2012 vége óta folyamatosan erősödnek, azaz a bizonytalanok egy részét fokozatosan kezdték visszaszerezni - köszönhető ez elsősorban annak, hogy javultak a lakosság jövővel kapcsolatos várakozásai, a gazdasági kilátások, és egyes kormányzati intézkedések is a növekedés motorjaivá váltak. Rövid távon, kifejezetten a választások előtti hónapokban azonban inkább a Jobbik és az LMP profitált a bizonytalanok csökkenéséből.

A politikai értelemben vett aktív bizonytalanok egy kis része a kormányoldalon fog lecsapódni, de a nagyobb része protest szavazóvá válhat. A protest oldal a baloldali Összefogás megjelenése óta elsősorban a Jobbik, másodsorban az LMP fele közeledik. A Jobbik nemcsak a jobboldali protest szavazókat vonzza, hanem a baloldaliak számára is támogatható alternatíva, erre az „átjárásra" már a 2010-es választásokon is láttunk példát. Az LMP pedig nem csupán protest szavazókat nyerhet, hanem csalódott Együtt-PM-eseket is, akik korábban Bajnai Gordontól a baloldal megújítását várták.

Az átlagosnál jelentősebb választási részvételre utaló jelek a kutatásokban nem láthatók.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.