Leszavazott alkotmánymódosítás: ezen veszít a Fidesz és Orbán Viktor is

/ 2016.11.08., kedd 11:13 /

A parlament 131 „igen” szavazattal nem fogadta el a hetedik alkotmánymódosítást, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök nyújtott be a parlamentnek: az elfogadáshoz 133 igenlő szavazat kellett volna. A Jobbik a letelepedési kötvények elengedéséhez kötötte volna az „igen” szavazatot. 2010 óta nem sokszor fordult elő, hogy egy fontos szavazás nem Orbán Viktor elképzelései szerint alakult.

Íme 9 állítás a délelőtt történtekkel kapcsolatban:

  • Elemzői közmegegyezés van arról, hogy az októberi magyar belpolitika egyik legerősebb húzása volt a Jobbiké, amikor a letelepedési kötvényes rendszer megszüntetéséhez kötötte az alkotmánymódosítás megszavazását; képesek voltak sarokba szorítani a miniszterelnököt, a saját maguk akarata szerint alakítani a politikai dramaturgiát.
  • A letelepedési kötvény nem magyar találmány, a rendszer nem is ördögtől való, azonban az idehaza ráépült, offshore-szálakkal átszőtt közvetítői kör minden elemében problémás. (Erről bővebben itt olvashat.) Vagyis a letelepedési kötvényeken keresztül a Jobbik tulajdonképpen a korrupciót tematizálja.
  • Utóbbi sikerességében kételkedett a nekünk nyilatkozó Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint a letelepedési kötvények ügye elitvita; az állampapír-konstrukciókat a többség nem érti, ebből nem lesz tömegtéma.
  • Ugyanakkor a Jobbik véregyszerű kommunikációval oldja meg a dolgot: „se szegény migráns, se gazdag migráns” – ismételgetik, és nem tűnnek hatástalannak. (Ugyanakkor a Jobbiknak nem jön rosszul egy „elittéma” sem; korábban ilyenjük sem volt.)
  • Kormányoldalról be is lengették a letelepedési kötvények elengedését, mivel – szól a kommunikáció – már nincs szükség ilyesmire az államadósság finanszírozásához. Varga Mihály is elismerte, hogy a letelepedési kötvény fix, 2 százalékos kamata egy ideje teljes ráfizetés az államnak.
  • A Moody’s felminősítése után azonnal egy elegáns húzással a kormányoldal meg is szűntethette volna a letelepedési kötvényt, mégsem tette.
  • Kormányközeli források a Heti Válasznak korábban azt mondták, hogy a kampánygépezet érdeke az, hogy lehetőleg minél tovább maradjon feszültség a tágabb értelemben vett migrációs témában, mert az a jó a miniszterelnöknek. Abban viszont semmi logika sincs, hogy időhúzással maradjon a feszültség, hiszen a kormánynak minden perc sok, ami a letelepedési kötvények (vagyis közvetve: a korrupciós kiskapuk) tárgyalásával telik a közéletben.
  • A Fidesz a hazaáruló bélyeget próbálja a Jobbikra sütni, és azt mondja, hogy csak a kormányoldal képviseli az embereket, de a Pharaon-üggyel és a kötvények körüli offshore-szaggal nehezített pályán nem megy át olyan könnyen az üzenet.
  • Összességében tehát nehezen érthető, hogy a kormányoldal miért nem engedte el minél gyorsabban és minél kevesebb konfliktussal a letelepedésikötvény-konstrukciót. (Pontosabban egy indok mégis van: a kínai lobbi miatt nem egyszerű egy ilyen manőver.)

 

Mi lett volna az alkotmánymódosításban?

Az öt cikkből álló változtatás értelmében Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, idegen állampolgár – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével – Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. „Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is” – fogalmazott a miniszterelnök javaslata tárgyalásakor.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Hibaigazítás

Az újságosoknál holnaptól kapható friss számunkban interjút közlünk Király Miklóssal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárával.