„Létezik a hiszékenységipar”

Tóth Tibor összeesküvéselmélet-szakértő hívőkről és futóbolondokról

/ 2014.08.27., szerda 14:22 /
„Létezik a hiszékenységipar”

Tünetnek tekinthető a Magyarországon burjánzó összeesküvéselmélet-hit, az ezoterikus átverésre pedig óriási pénzeket mozgató ipar épül – mondja lapunknak Tóth Tibor, aki tiboru néven 2008 óta írja Konspirációs teóriák (Konteó) című blogját. A volt rendőrnyomozó a Seuso-ügyben és a Balla Irma-gyilkosságban is fordulatot jósol.

– Régi mondás szerint a pornó mellett az összeesküvés-elméletekre van a legnagyobb igény az interneten. Egyetért?

– Van benne valami. Persze a kettő közül csak az egyikhez van némi közöm…

– Viccet félretéve: az online térben kétféle összeesküvés-elméletes tartalom létezik. Az egyiket olyanok gyártják, akik hisznek is benne, a másikat kételkedő érdeklődők írják, egyfajta „krónikásai” ennek a témának, mint ön. Helyes ez a tipológia?

– Közelítsük meg az olvasók szempontjából. Én három plusz egy kategóriát látok. Vannak, akik szemrebbenés nélkül elhisznek mindent teóriát; akik a világ nagy eseményei közötti összefüggések hátterében a Titokzatos Háttérhatalmat, a gyíkembereket és társaikat sejtik. Nevezzük őket az egyszerűség kedvéért hívőknek. Vannak aztán az örök szkeptikusok, akik csak legyintenek minden hangzatos elméletre. A harmadik kategória a bizonytalanoké, akik az iménti két csoport között billegnek. Végül hazabeszélnék: vannak – saját kifejezéssel – a konteósok, akik nem veszik véresen komolyan az egészet, akik a játékosságot, a logikai fejtörőt, a történelmi érdekességet látják benne, ezért olvasnak, írnak és beszélgetnek róla.

– Azt sem kell véresen komolyan venni, hogy az Index chemtrailről szóló paródiainterjúját pár hete 31 ezren osztották meg a Facebookon? Nagyrészt olyanok, akik elhitték, hogy itt valóban az embereket évek óta a kondenzcsíkba rejtett vegyi anyagokkal mérgező pilóta nyilatkozik.

– Szerintem optikai csalódás, hogy a hívők vannak többen. Az Index összeesküvés-elméletekkel foglalkozó tematikus napja – ahol az említett interjú mellett más viccírások is megjelentek – nyomán a Válasz.hu-n is írtak arról, hogy ijesztő mértéket ölt a hiszékenység, például a Szabadon Ébredők nevű ezoterikus „háttérhatalmas” portálnak is 120 ezres Facebook-tagsága van. Ám az én tapasztalatom az, hogy a hívőknél csupán az aktivitás nagyobb; valójában több a szkeptikus. Nem akarok a Facebook-felhasználás pszichológiájába ragadni, de naponta látom, hogy a – fogalmazzunk így – könnyen beszippantható olvasók sokkal többet kommentelnek, „osztanak” ezeken az oldalakon. Szerintem egyébként az Index paródiájával nem volt gond. Aki annyira bohó, hogy ezt egy az egyben benyelte, azon nem lehet segíteni.

– Rengeteg összeesküvés-elmélettel foglalkozott. Van küldetéstudata, hogy eltűnjenek a legvadabb hipotézisek?

– Nincs. Blogomat szellemi játszótérnek szánom, olvasóimat pedig felnőtteknek tekintem. Sosem akartam felírni a nem létező zászlómra, hogy itt valami butaságellenes hadjárat zajlik. Persze jó, ha járulékos következményként egy-két megveszekedett dogmatikusnak sikerül felnyitni a szemét, de akkor sem nevezném ezt missziónak.

– Akkor sem akar harci zászlót bontani, ha meglátja, hogy az „elhallgatott történelemmel” és a velünk élő földönkívüliekkel foglalkozó oldalakon energetikai áthangolásokat, gyógyító szupervizeket és más „csodaszereket” hirdetnek?

– Ez más, és igaza van: galamblelkű ember vagyok, de felforr a vérem, valahányszor megpillantom a „Tedd a kezed a tévére!”-féle távgyógyítókat, ezoterikus futóbolondokat. A vak is látja, hogy itt hihetetlen pénzek áramolnak szélhámosok zsebébe. Ideje néven nevezni ezt a jelenséget.

– Vagyis?

– Arról van szó, hogy létezik és kiterjedt a hiszékenységipar. Ennek olykor igen gusztustalan formái vannak; amikor például valaki rákos embereknek próbál gyógyító petróleumot eladni, hogy megitassa velük, no, akkor felébred a bennem szunnyadó zsaru. Szívesen bekopogtatnék hozzá néhány marcona kollégával, hogy felolvassam neki a jogait. Visszakanyarodva: jól mondja, valós jelenség az összeesküvés-elméletek és a hiszékenységipar „termékkapcsolása”.

– Csak nem tapasztalatból beszél?

– Ó, hogyne: engem is megkerestek ezoterikus, tudománytalan alapokkal bíró termékek, gyógyszerek kereskedői, hogy jelentessem meg a hirdetésüket a Konteó blogon.

– Nyilván elküldte őket.

– El. Pedig némelyik nagyon szép summát ajánlott. Ezért is mondom, hogy feltehetően komoly pénzeket mozgat ez a biznisz.

– Blogja alapján elég sok országösszeesküvés-elméletben elmerült. Nemzetközi viszonylatban rendkívüli vagy átlagos a magyar hiszékenység?

– „Magyarország jobban teljesít” – mondhatnánk; az európai átlagnál tényleg nagyobb a fogékonyságunk az összeesküvés-elméletekre. A magyarokéhoz hasonló intenzitás talán az olaszoknál fedezhető fel. A mi esetünkben a miértre nem nehéz választ adni; a magyarok sokáig érezhették, hogy át vannak verve. Alapiskolai tudással bárki képes legalább négy-öt esetet mondani az elmúlt 150 éves történelmünkből, amikor egy-egy politikai fordulat után a fejünkhöz vágták, hogy bocs, eddig hazudtunk, igazából mindennek az ellenkezője igaz. Ezek a traumák nem múlnak el nyom nélkül. Az összeesküvéselmélet-hit csupán tünet.

– Az imént úgy fogalmazott, hogy nincsen önben küldetéstudat. Ám az egyik feldolgozott történetéről, a Seuso-kincsekről egy helyütt így fogalmazott: „Számomra a felelősök megnevezése fogja jelenteni a rendszerváltás befejeződését. Mert ez az eset kicsiben magában hordozza mindazt, ami az akkori világunkat jellemezte.”

– Valóban, a Seuso-történet nagyon különleges, hiszen annak idején rendőrként részt vettem a nyomozásban. Számomra nyilvánvaló, hogy sokkal komolyabb összefüggések vannak ebben az ügyben, így fenntartom, hogy az én szememben akkor fejeződik majd be a rendszerváltás, ha megnevezik a leszerelés előtt álló, a Seuso-kincseket véletlenül megtaláló kiskatona, Sümegh József halálának felelőseit.

– Titokzatos. Van olyan, amit nem mondhat el?

– Egy dolog tudni valamit, és más dolog bizonyítani tudni. Ahogy mondjuk a Fenyő-ügy, a Seuso-nyomozás is iskolapélda erre a rendőri alapigazságra.

– Rendben, de amikor korábban arról írt, hogy a nyomozásnál látható „felháborító slamposság és felületesség nem magyarázható egyszerű hozzá nem értéssel, valami másnak is lennie kell a háttérben”, az már több a sejtetésnél.

– A nyolcvanas évek elején kemény politikai szándék volt, hogy ne hozzanak nyilvánosságra bizonyos információkat. És igen, állítom, hogy a hatóság is szándékosan nem végezte megfelelően a munkáját. Ám hiszem, hogy ebben az ügyben előrelépés lehet, és figyeljék meg, hogy egy éven belül fordulat következik.

– A nemrég megjelent, második konteós könyvének „exkluzív” anyaga a 2007 áprilisában meggyilkolt debreceni fideszes önkormányzati képviselőnő, Balla Irma történetéhez kapcsolódik. Mit tud hozzátenni ehhez a rejtélyhez?

– Ahhoz képest, hogy egy politikus – még ha helyi politikus is – meggyilkolásáról van szó, meglepően visszafogott sajtóvisszhangot kapott az ügy, és az átlagos hírolvasó is keveset tud róla. Ugye Balla Irma megölésével az ügyészség az áldozat fiát, Schönstein Sándort vádolta meg. Az első fokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a férfit „különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság” miatt 12 év fegyházra ítélte. A megismételt elsőfokú eljárásban azonban a Debreceni Törvényszék bizonyítottság hiányában már felmentette a vádlottat. Ami a könyvemet illeti: a leírt magánéleti problémák, a Balla Irma körzetéhez tartozó panelházban történt lakástűz – és annak biztosítási csalással hírbe hozott részletei –, a titokzatos szerető ügye nem nagyon bukkant fel a gyilkosságról szóló diskurzusban. Rendőrként még egy dolog feltűnt: Balla Irmát a saját lakásában ölték meg, gyakorlatilag agyonverték. Egy civil fülének talán kegyeletsértően hangzik, s ezért máris elnézést kérek, de azt kell mondanom, hogy ez az esettípus minden nyomozó „álma”. Az ilyen ideális CSI-mikrokörnyezetben csak úgy lubickolni lehet a részletekben, valamiért mégsem akadt semmi igazán hasznos nyom. Sőt: a lakásból több fontos tárgy – például az elkövetés egyik lehetséges eszközeként emlegetett feszítővas – eltűnt, s csak később került elő.

– Feltételezésből akad elég. Az ügy mélyebb ismeretében merne kijelentő mondatot is megfogalmazni a tettessel kapcsolatban?

– Kívülállóként nem kerülne semmibe, de inkább nem. Az, hogy Balla Irma ismerte a gyilkosát/gyilkosait, szinte biztosra vehető, erre én is nagy összegben fogadnék. És még valami: noha a mondás szerint jósolni nehéz, különösen, ha a jövőről van szó, nem adok nyolc hónapot, hogy fordulat következzen az ügyben: legkésőbb húsvétra meglesz a tettes. Méghozzá úgy, hogy a bizonyítékok a bíróság előtt is megállnak.

A tanúvédelemtől a blogírásig
Tóth Tibor – szerzői nevén tiboru – 2009-ben szerelt le az ORFK-tól, azóta (amikor nem blogot és könyvet ír) eseti jelleggel állománykiképzéssel és szaktanácsadással foglalkozik EU-csatlakozásra váró országok rendőrségeinél. Ideje jelentős részét szülővárosában, Temesváron tölti. A Seuso-ügyet vizsgáló egységben nyomozóként három évig dolgozott, később a tanúvédelmi szolgálatot vezette. Az online világban ősfórumozóként, ősbloggerként ismerik; blogja, a Konteó az Index blogrendszerében (blog.hu) futott fel 2008-tól, jelenleg a konteo.blogrepublik.eu címen olvasható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.