Lezsák: „Nem érdekel, hogy jobbikos téma”
Apró darabokra vágta a sátrat, amely alatt 25 évvel ezelőtt, 1987. szeptember 27-én elkezdődött a rendszerváltás. Lezsák Sándor, a lakiteleki találkozó egykori házigazdája, jelenleg az Országgyűlés alelnöke a Heti Válasznak adott interjújában elmondja: ma is köszönne Konrád Györgynek.
 |
| Fotó: Ajpek Orsi |
„Ez nálam nem indulat kérdése. Nyilván voltak mondatok, háborgások, amelyeket elutasítottam vagy kikértem magamnak-magunknak, de valószínűleg ez fordítva is igaz." Konrád a később SZDSZ néven párttá szerveződő demokratikus ellenzék egyedüli fajsúlyos résztvevője volt az MDF megalapítását is magával hozó találkozón, az interjúból azonban kiderül az is, hogy került oda az akkor még fiatal jogász, ma köztársasági elnök Áder János. Cseh Tamást Csengey Dénes javaslatára hívták meg. „Amikor Cseh Tamás megérkezett, azt mondta: tudom, milyen következményei lehetnek egy ilyen összejövetelnek, úgyhogy hoztam magammal pizsamát, fogkefét. Magánterületen összejönni, a nemzet gondjairól és az előtte álló utakról beszélni - akkor ez még kockázatos volt" - idézi fel a történteket Lezsák, aki még egy frekvenciazavaró-berendezést is elhelyezett a kertjében. „Korábban sosem használtam, csak a találkozó napján, amikor szóltak, hogy ismeretlen furgon állt meg nem messze tőlünk. Kivittem, bekapcsoltam a szerkezetet. A furgon erre átállt máshova. Úgy látszik, működött."
S hogy a néha krimibe illő, akciódús ellenzéki múlt után nem bánja-e, hogy ma a parlamentben vezet ülést? Lezsáknak elmondása szerint egy sor feladata van, amelyek közös pontja a „sikerélmény-alapozás". „Ez ment át a politikai nehézségeken, ezért tudom elvégezni az ülésvezetés kétségtelenül nem túl izgalmas gyakorlatát. Emellett bujkál bennem a szépirodalmi elégtétel: ma is írok. Amit nem sikerül megoldanom, azt írásban, versben, drámában dolgozom föl. Ez okozhat majd akár meglepetést is."
Legutóbb Lezsák a nyáron okozott meglepetést: Kurultáj-delegációt fogadott a Parlamentben.
„Nem érdekel, hogy jobbikos témának tartják-e. Közép-Ázsiában több nép is van, amelyben él a magyarsággal való rokonság tudata. Miért ne hasznosítsuk ezt a társadalmi, kulturális, gazdasági kapcsolatokban? Miért ne álljak meg Molla Szádik sírjánál, aki üzbég nyelvre lefordította Arany János regéjét a csodaszarvasról? Ez még nem jelenti, hogy sutba dobnánk a finnugor nyelvrokonságot."
Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbiknál bizony ezt jelenti, Lezsák felhívja a figyelmet: a nyelvrokonság és a származás közti különbségtétel pedig nem nehéz.
A teljes interjút a Heti Válasz szeptember 27-i számában vagy a Digitalstandon keresztül megvásárolva olvashatják.
