Kormánydöntéshez nincs különvélemény

/ 2012.09.13., csütörtök 15:45 /
Kormánydöntéshez nincs különvélemény

Martonyi János nem mond le az azeri-konfliktus miatt; mint kifejtette, azzal nem szolgálná az ország érdekét. Azt is hangsúlyozza: ha a kormányfő döntést hoz, az az egész kormány döntésének számít.

Fotó: MTI - Bruzák Noémi

„Én lojális vagyok a kormányfőhöz és a kormányomhoz, függetlenül attól, hogy korábban mi volt a véleményem. Lemondani nem kívánok, mert azt hiszem, ebben a helyzetben a lemondás nem szolgálná országom érdekeit” – válaszolta a Heti Válasz Online kérdésére Martonyi János külügyminiszter. Hangsúlyozta: a kormány és a kormányfő döntése között a magyar alkotmányos berendezkedés keretei között nincs különbség. Akkor is így van ez, ha a vita során egyik vagy másik miniszter más állásponton volt. 

Martonyi János szerdán az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt hangsúlyozta: a kormány minden tagjának vállalnia kell a felelősséget Ramil Safarov átadásáért. Az ülésről távozóban az ATV-nek úgy nyilatkozott: „Minden miniszternek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy éljen a lemondás jogával, kivéve azt az esetet, ha a lemondást az ellenzék követeli”. Kérdésünkre elmondta: ezt egy idős politikus mondta egyszer régen neki, az ő szavait idézte a tévécsatornának.

Martonyi János egy külügyminisztériumi háttérbeszélgetésen hangsúlyozta: mindent megtesznek a magyar-örmény kapcsolatok helyreállításáért, és mindenkitől, aki tud, azt kérik, segítsen ebben. Visszautasította ugyanakkor azt a felvetést, hogy Svájc diplomáciai közvetítést vállalt volna. Mint mondta: ez nem közvetítés, hanem segítség, amelynek Magyarország nagyon örül.

A magyar diplomácia vezetője ismét leszögezte: az azeri elítélt átadását nem előzte meg pénzügyi – gazdasági megállapodás. „Az idő fogja ezt igazolni azzal, hogy magyar államkötvényt az azeri fél nem fog vásárolni.”

Arra a kérdésre, hogy a kialakult konfliktus hátráltatja-e a tervezett azerbajdzsáni magyar kereskedőház megnyitását Martonyi János úgy válaszolt: óriási kérdés, hogyan alakulnak a jövőben a kétoldalú kapcsolatok, de szerinte a kereskedőház nyitását ez az ügy nem feltétlenül hátráltatja.


 Háttér

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal (az első híradások még a kapcsolatok megszakításáról szóltak, de Jereván ezt később pontosította). Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.

 

Rosta

Sztankóczy András

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Riadó – magyar folyami hadihajók a láthatáron!

Lélekben mindannyian sorhajókapitányok vagyunk – ezzel a benyomással tettem le Margitay-Becht András könyvét, aki nemcsak a Lajta monitor életét és újjáépítését, de a magyar folyami hadihajózás történetét is megírta nemrég megjelent impozáns kötetében.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.