valasz.hu/itthon/a-pannonhalmi-zaklatas-hattere-unnepelt-kolto-a-kiugrott-szerzetes-113059

http://valasz.hu/itthon/a-pannonhalmi-zaklatas-hattere-unnepelt-kolto-a-kiugrott-szerzetes-113059

Lombikbébi ajándékba

/ 2002.01.11., péntek 07:43 /

Magyarország minden bizonnyal világcsúcstartó abban, hogy az újszülöttek 1,5 százaléka lombikbébi. Az arány a jövőben akár meg is duplázódhat, mert január végétől hatályba lép a rendelet, amely ingyenessé teszi a második lombikbébi megszületését. Eddig ezért százezreket kellett fizetni.

Fotó: MTI

A kormányváltás után Orbán Viktor miniszterelnök Amerikában járt, és a New York-i magyarok előtt tartott előadásában a demográfiai gondokról is beszélt. Steven G. Kaáli, a legnagyobb magyar lombikbébicentrum, a Kaáli Intézet New Yorkban élő alapítója megkérdezte tőle, miért nem támogatják azokat a családokat, amelyeknek már született egy lombikbébijük, de a másodikért képtelenek kifizetni három-négyszázezer forintot. "Odalépett hozzám valaki az ott lévő küldöttségből, és azt tanácsolta, írjam meg ezt a miniszterelnöknek." Kaáli így is cselekedett, de elutasították. Amikor ezt elmondta a tanácsadónak, ő azt javasolta, ne adja fel, írja meg még egyszer. Ekkor már támogatásra talált az ötlet. December végén megjelent, január 28-án hatályba lép a rendelet.

Horváth Zsolt fideszes képviselőnek is van egy története. A volt államtitkárt egy család kereste meg azzal, hogy megszületett a lombikbébijük, de testvért is szeretnének. S bár a tb öt próbálkozást finanszíroz, ám csak az első gyermek születéséig, nekik a második beavatkozásra fogant meg a gyermekük, így három lehetőség elveszett, képtelenek kifizetni az alkalmankénti 300-400 ezer forintot. A javaslatot Mikola István egészségügyi miniszter támogatta, ám az eredeti tervek szerint csak májustól lépett volna hatályba a rendelet. A képviselő a parlamentben kérdést intézett a miniszterhez, és végül már januárban hatályos lesz a jogszabály. Hogy végül melyikük segített a jó hír megszületésében, talán nem is fontos. Valószínűleg mindkettőjüknek szerepe volt benne, mint ahogy annak a rengeteg levélnek, személyes találkozásnak is, amellyel a "lombikszülők" próbálták meggyőzni a döntéshozókat.

A kívülállók közül sokan értetlenül állnak a jelenség előtt, hogy azok a házastársak, akik nemritkán öt vagy tíz évig is hiába várnak, orvostól orvosig, klinikától klinikáig járva, miért nem elégszenek meg, ha végül születik egy gyermekük. Horváth Zsolt szerint ezek az emberek igazán átérzik, mit jelent egy gyermek. Kaáli professzor is azt mondja, a siker az egész életüket átalakítja, és bíznak abban, hogy ismét gyermeket vállalhatnak.

Magyarországon átlagosan minden ötödik lombikbébi-kezelésből születik gyermek. A központok eredményességét az egészségpolitikusok pontosan ismerik. A magyar egészségpolitika konfliktuskerülő magatartását jelzi azonban, hogy ezeket a mutatókat - csakúgy, mint a műtéti halálozással, szövődményekkel kapcsolatos kórházankénti adatokat - nem hozzák nyilvánosságra. A lista néhány évvel ezelőtt mégis megjelent, a rangsort közlő Magyar Nemzet a gyenge eredményt produkáló centrumok tiltakozása miatt több alkalommal is korrekcióra kényszerült. A mostani finanszírozási változás miatt még lényegesebb lenne, hogy a párok a legjobb intézményt válasszák. A nyilvánosságra kerülő számokból arra következtethetünk, hogy az adatokban továbbra is óriási a szórás. Az országban a Gyógyinfok adatai szerint 2000-ben 4421 tb-finanszírozott kezelést végeztek, ebből 2660 a budapesti, a győri és a szegedi Kaáli Intézetben történt, 1761 pedig a másik hat központban. A sikeres beavatkozások aránya Steven G. Kaáli szerint náluk most is eléri a harminc százalékot, az országos átlag azonban a Gyógyinfok szerint csak húsz százalék, ami arra utal, hogy vannak nagyon gyenge eredményt hozó intézmények, amelyek rontják az országos átlagot.

Ha száz nő közül harminc az első próbálkozásra teherbe esik, a fennmaradó hetven közül huszonegy a második beavatkozásnál, és így tovább. Horváth Zsolt szerint a második gyermeknél az arány még jobb lehet, mert itt már válogatott párokról van szó, olyan emberekről, akiknél sikerre vezetett ez a módszer. A képviselő azt reméli, hogy megduplázódik a lombikbébik száma. Ennek az a feltétele, hogy a kapacitást is növelni kell - teszi hozzá a Kaáli Intézet alapítója. Évente kevesebb mint száz pár engedhette meg magának eddig, hogy kifizesse a második gyermekért az összeget, amely gyógyszerköltség nélkül hozzávetőlegesen három-négyszázezer forint.

Mindent megtettünk
"Éveken keresztül jártuk az orvosokat. A feleségem mindig azt mondta: legalább nem vádolhatjuk majd magunkat öregkorunkban, hogy nem tettünk meg mindent a gyermekért. Éveket vesztegettünk el hozzá nem értő orvosok előszobájában várakozva. Egy hasonló helyzetben lévő orvos barátom azt mondta, a meddő nők homlokára 80-100 ezer forint értékű csekk van ragasztva, és egyetlen orvos sem enged el addig, amíg azt a pénzt ki nem szedte belőletek. Egyszer várakozás közben egy sorstársunktól azt a tanácsot kaptuk: a gyermektelenek legfontosabb szabálya, egy év sikertelen próbálkozás után válts orvost. Ez nem könnyű, mert a meddőség valóságos iparág, ott ülsz a magánrendelőkben még éjfélkor is, a recept hátuljára írják fel, mikor szeretkezhetsz, szeded a hormonokat, és nyomatod a köpenyzsebbe a pénzt. Aztán az utolsó orvosunk burkoltan megfenyegetett, feljelent a tb-nél, ha kipróbáljuk a lombikbébiprogramot. Már emiatt is tele voltunk szorongással. Nem könnyű, nem is fizikailag, és nem is az őrületes gyógyszerszámlák miatt, hanem végigizgulni azt a rengeteg állomást. Egy szeretkezésnél egyszerűen kiderül, lesz-e gyerek. De itt az izgalmak már a peteéréskor megkezdődtek, hány tüsző van, sikerül-e leszívni belőlük a petéket, megtermékenyülnek-e, hány termékenyül meg, kiválasztani, melyiket tegyék vagy ne tegyék vissza, a beültetés izgalmai, azután a várakozás. Amikor a terhesteszten ott volt a csík, ami azt jelentette, sikerült, én nem is hittem el, már a vérvétel is kimutatta a terhességet, még akkor is hitetlenkedtem, hiába mutattak az ultrahangon egy kis sötét foltocskát, hogy az az én gyerekem. Csak amikor a szívhangját meghallottam, hangosan, erősen, ütemesen, akkor hasított belém, hogy sikerült. Persze nehéz erről beszélni, és össze is kell szednem magam, hogy minden részletre emlékezzem, mert attól a perctől fogva, hogy a gyermekem megfogant, mi már nem voltunk többé meddő házaspár, minden lényegtelenné vált, ami korábban történt. Ugyanolyanok lettünk, mint bármelyik kisgyerekes szülő, és a gyerekünk is pontosan olyan, mint bármelyik más kisgyerek, és arra van a legnagyobb szüksége, mint a többinek, testvérre."
A rendeletmódosítás hírére sokan érdeklődtek a minisztériumban. Főként azért aggódtak, mert a jogszabály csak január végén lép hatályba, és már "ketyeg a biológiai órájuk", megkezdték náluk a kezelést, s attól tartanak, fizetniük kell. Mások azért keresték fel a tárcát, mert nekik csak az ötödik beavatkozásra sikerült teherbe esniük, és kiesnek a mostani "testvérprogramból". Nekik azt tanácsolják, forduljanak méltányossági kérelemmel az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz.

Sokakat meglephet, hogy Magyarországon tavaly minden hetvenedik újszülött lombikbébi volt. A másfél százalékos átlag valószínűleg világcsúcs. Aggodalomra a szakemberek szerint nincs ok, ezek a gyermekek ugyanolyanok, mint a szerelmes ölelésben fogantak. A magas arányt a szakértők különbözőképpen magyarázzák. Kaáli professzor szerint az állami finanszírozás mellett ez annak köszönhető, hogy olyan technológiát, ellátási stílust alkalmaznak, amely elérhetővé teszi a meddő párok számára a gyermeket, emellett pedig igen jelentős kapacitással rendelkeznek. Horváth Zsolt a tb-finanszírozás mellett a kirívóan alacsony termékenységi mutatóban látja a lombikbébik magas arányának okát. A lakosság létszámához vagy a meddő házaspárok számához mérten nem olyan magas ez a szám, csak a születések számára vetítve az. Előfordulhat az is, hogy a gyermekvállalási idő kitolása áll a háttérben. Korábban a párok már 18-20 évesen gyermekeket akartak, és ha öt-tíz évig próbálkoztak is, még mindig csak harminc év körüliek voltak. Ma a gyermekvállalást a nők gyakran a tanulás és a szakmai előrehaladás utánra időzítik, 30-35 éves korukban kezdenek el foglalkozni a szülés gondolatával, és már egy-két év várakozás után aggódnak, hogy kifutnak az időből.

A lombikbébiprogram terjedése nem csak magyar jelenség. A The New York Times éppen a napokban közölt cikket arról, hogy az Egyesült Államokban 1995 és 1998 között közel negyven százalékkal nőtt a beavatkozások száma. Amerikában az állam nem nyújt támogatást, ez az egyik oka, hogy ott háromezer lakosra, nálunk 2300 lakosra jut egy kezelés. Egyre több klinika is alakul, élesedik a verseny, ma már olyan intézmény is létezik, amely pénz-visszafizetési garanciát vállal. Sikertelenség esetén a 35 év alatti nőknél a 12 500 dolláros (3,4 millió forint) próbálkozásonkénti árból 9200-at (2,5 millió forintot) visszaadnak.

Egyelőre nem tudható, lesz-e roham a rendelet hatálybalépése után a lombikbébicentrumokban. Steven G. Kaáli úgy látja, a több mint hatezer magyar lombikbébi szüleinek legalább egyharmada akar még gyermeket. Horváth Zsolt a lombikbébik számának megduplázódását reméli, ami azt eredményezné, hogy száz magyar újszülöttből három lombikbébi lenne.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.