Magasvasút – itt az új ötlet a HÉV és a metró összekötésére

/ 2018.01.30., kedd 18:30 /
Magasvasút – itt az új ötlet a HÉV és a metró összekötésére

A rákosmenti kerületek polgármesterei mutatták be a tervet, ami olcsóbb megoldást kínál a korábban tervezett alagutas átkötésnél a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésére az Örs vezér terén.

A tegnapi Budapestinfón két rákosmenti, kertvárosi kerület, a XVI. és a XVII. polgármesterei, Kovács Péter és Riz Levente mutatták be a legújabb részletes terveket a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésére az Örs vezér terén. Ez egy régóta dédelgetett, de a megvalósulástól továbbra is elég messze álló elképzelés. Először több mint tíz éve, 2004-2005-ben vetette fel a VEKE civil szervezet, majd 2012-től a Vitézy Dávid vezette BKK dolgozott az előkészítésén, két év múlva megvalósíthatósági tanulmányok készültek, mára pedig eljutott a projekt az engedélyes tervek befejezésének küszöbéig. Íme, a kedvcsináló videó:

 

Olyasmit látnak rajta, ami Budapesten egyelőre még sehol nem létezik: egy városi magasvasutat. A látvány ismerős lehet az amerikai filmekből, ahol New York és Chicago városképéhez szervesen hozzátartoznak a többnyire még a 20. század elején kiépített, belvárosi magasvezetésű pályák. De épülnek ilyenek manapság is, csak már nem a belső negyedekben, hanem - és ez a 2-es metróhoz jóval közelebbi példa - az elővárosi közlekedésben, mégpedig olyan helyeken, ahol át kell hidalni valamilyen nehezen leküzdhető akadályt. Rómában például a 2015-ben átadott C metró szabadon futó külső szakaszai több helyen is viadukton haladnak át a nagyobb keresztirányú utak és völgyek fölött.

Viadukt az Örs vezér tere fölött

Az Örs vezér terén a videón látható megoldás megszüntetné a mai metróvégállomást, és a viaduktra emelt metrópálya keresztben átmenne a Kerepesi út déli oldaláról az északira, vagyis a Sugár felé. A viadukt alatt zavartalanul bonyolódhatna mai rendben a Fehér út, a tér és a Kerepesi út autóforgalma, valamint a keresztben áthaladó 3-as villamos. A metróállomás szintén lábakon állna a mai HÉV végállomás helyén, vagyis a Sugár mellett, és gyalogoshíd kötné össze a túloldali Árkáddal.

A lábakra állított új megálló a Sugár mellett. Illusztráció: Unitef

Nyilvánvaló, hogy a felszíni átvezetés ebben a kereszteződésben teljesen megoldhatatlan. A korábbi tervek még föld alatti átkötéssel számoltak, de a viaduktos megoldás valamivel olcsóbb lenne, a polgármesteri tájékoztatás szerint nagyjából tízmilliárd forinttal. Kevés olyan pontja van a városnak, ahol egy magasvasút elfogadható - sűrűn beépített területen, lakóházak közvetlen közelében biztos nem az. Az Örsön azonban nincs olyan városkép, amit rombolna, és nincsenek közvetlenül az út mellett házak sem.

A projekt azonban sokkal többről szól, mint pusztán a lépcsőzés kiváltásáról két végállomás között. Valódi értelme csak akkor van, ha összekötik a műszakilag nagyon elavult és szűkös kapacitású HÉV teljes rekonstrukciójával, legalább a városhatárig, vagyis Cinkotáig. Ebben az esetben két nagy kertvárosi kerület, összesen 320 ezer ember kapna közvetlen és gyors metrókapcsolatot a belvárossal. Ez már elég vonzó lehetőség ahhoz, hogy sokan közülük letegyék az autójukat, vagyis jelentősen csökkennének a dugók a mindig zsúfolt Veres Péter úton. (Az átszállás megkönnyítése önmagában még nem elég ahhoz, hogy valaki Mátyásföldről vagy Sashalomról elindulva ne az autó mellett döntsön.)

Illusztráció: Unitef

A HÉV szűkös kapacitása miatt a BKV rengeteg buszjáratot is üzemeltet, nagyjából párhuzamosan a kötött pályás közlekedéssel, ezek közül is sok felszámolható lenne. A polgármesterek úgy képzelik, hogy az első ütemben, négy év alatt 106,5 milliárdból készülne el az átkötés és a vonalrekonstrukció Cinkotáig, egy második ütemben, 127 milliárdból pedig épülne egy leágazás Rákoskeresztúr kerületközpontjáig. (Van tervezett 3., 4. és 5. ütem is, de ezek már a városon kívüli szakaszokra vonatkoznak.)

A Főmterv 2014-ben készített egy részletes megvalósíthatósági tanulmányt. Abban a ma első ütemnek nevezett projektrész első és második szakasz néven szerepelt, és a becsült költségét 136 milliárd forintra tették, ehhez képest sikerült egész jelentősen csökkenteni az átdolgozással a projekt árát. (A végösszeg az olyan elemektől is függ, hogy milyen hosszú szakaszokon vinnék föld alá a pályát, ami a XVI. kerület álláspontja szerint kerületrészeket vág el egymástól.)

A költségcsökkentés azért lényeges kérdés, mert - hiába rendkívül hasznos és előremutató a beruházás - forrást csak az államtól lehet remélni. A fővárosnak erre már soha nem lesz pénze, ráadásul 2016 óta a HÉV-ek nincsenek is a tulajdonában, mivel egy finanszírozási vita nyomán átkerültek állami kezelésbe. A fővárosi önkormányzat így csak annyit tehet, hogy ad némi pénzt a tervezés befejezésére és segíti a két polgármestert a minisztériumi lobbizásban, amit Tarlós megígért.

Vitézy Dávid, aki korábban hosszú ideig dolgozott a projekt előkészítésén, egy mostani Facebook-bejegyzésében utalt a problémára:

„A hévek állami kezelésbe kerültek, a metrót és a hévet immár nem csak egy aluljáró választja el, hanem jelentős intézményi különállás és ebből eredő ellenérdekek is. Ráadásul, a déli hév-vonalcsoport (ráckevei H6 és csepeli H7) ma érthető kormányzati prioritást élvez: rosszabb állapotban vannak, a déli városkapu környékén jelentős városfejlesztés van kilátásban, és azok a hévek még a metróhálózatot sem érik el, tehát hálózati kapcsolataik még a gödöllőinél is rosszabbak. Jó eséllyel a déli hévek előbb kerülnek sorra, ha ekkora beruházásra jut forrás, mint a gödöllői. 

[…]

Jó lenne, ha minél több fővárosi tömegközlekedési beruházásra jutna pénz a következő évtizedben - de ha más beruházások ezt a tervet a következő években mégis megelőzik, azt minimumként biztosítani kell, hogy a gödöllői héven ne történjen olyan beavatkozás, ami a metró-hév összekötés későbbi megvalósítási lehetőségét ellehetetleníti.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.