Magát is lábon lövi a kormány a Soros civiljei elleni törvénnyel

/ 2017.04.20., csütörtök 15:30 /

Ahol szinte minden második civilszervezet külföldi „ügynök” – így például a kormánynak kedves alapítvány is –, ott a jelző elveszíti értelmét.

Méltó és igazságos, illő és üdvös tudatni a nyilvánossággal, hogy melyik civil- vagy jogvédő szervezet honnan kapja a támogatását. Olyannyira, hogy a legtöbb érintett már eddig is közzétette éves beszámolóját, illetve bevételi forrásainak kimutatását. (Elég, ha csak az átláthatóságot nevében is viselő Transparency Internationalre utalunk – lásd a honlapjukat.)

Ugyanilyen legitim, sőt kívánatos „őrizni az őrzőket”, vagyis kimutatni, hogy a köz pénzeinek és érdekeinek védelmére felesküdött nem kormányzati szervezetek, azaz ngo-k képviselnek-e nem mindenki számára nyilvánvaló érdekeket. Ami azt illeti, a Heti Válasz évek óta ezt teszi, például a Soros Györgyhöz köthető egyesületek, alapítványok „monitoringozásával”, és ezzel a szokásával a jövőben sem tervez szakítani.

A részben vagy egészben külföldi pénzekből működő civilszervezetek megbélyegzését szolgáló mostani törvénytervezetért mégsem tudunk lelkesedni. Soroljuk az okokat:

Míg a jogszabály előképének tekinthető izraeli szabályozás szerint az az alapítvány, egyesület számít külföldről támogatott szervezetnek, amely működési költségeinek több mint felét idegen országból kapja, nálunk már 7,2 millió forint is elég ehhez. Pedig mondjuk egy százmilliós nagyságrendű bevétellel tevékenykedő nonprofit szervezet költségvetésének ez a töredéke. Így a helyes megjelölés legfeljebb a „külföldről is támogatott szervezet” lenne; ennek ellenére minden ilyen civilre rásütni a „külföldi ügynök” bélyeget minimum aránytévesztés.

– A javaslat szerint akkor kell bejelentkezni a külföldi támogatásból működő szervezetek közé, ha az évente így kapott pénz eléri a pénzmosásról és a terrorizmus finanszírozásáról szóló törvényben meghatározott összeg kétszeresét. Ez eleve rosszhiszemű megfogalmazás, ráadásul azt sugallja: pénzt mosni és terrorizmust finanszírozni feleakkora bűn, mint egy civilszervezetnek külföldről pénzt elfogadni.

– Nem számít a jogszabály hatálya alá az az egyesület és alapítvány, amely nem minősül civilszervezetnek, valamint a sportegyesület és a vallási szervezet, a támogatás összegébe pedig nem kell beszámítani mindazt a forrást, amelyet a szervezet az EU-tól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kap. Ezzel az a gond, hogy a Soros-féle társulatokon kívül még egy sor, külföldi támogatást is élvező virtigli civilszervezet is bele fog esni az „ügynök” kategóriába, már csak azért is, mert az Európai Unió nemcsak a magyar központi pénzelosztókon keresztül, hanem közvetlen pályázatokon is támogatja a civileket.

– Emellett a jogszabály könnyűszerrel kikerülhető: elég, ha valaki nem civilszervezetként, hanem – miként teszi az egyik emblematikus Soros-fiókvállalat, a Majtényi László fémjelezte Eötvös Károly Intézet – nonprofit (közhasznú) kft.-ként működik.

– Ha a törvényt elfogadják, „külföldi ügynöknek” fog minősülni számos, a 7,2 milliós küszöböt átlépő, a kormánynak kedves szervezet is. A legékesebb példa erre a Vizi E. Szilveszter vezette Magyarország Barátai Alapítvány; honlapja szerint ugyanis a hazánk támogatására hajlandó erőket becsatornázni hivatott szervezet működése „teljes egészében hazai és nemzetközi vállalati- és magánadományokon alapszik”.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egyébként tegnap tett egy továbbgondolásra érdemes javaslatot. Szerinte a törvény hatályát ki kellene terjeszteni a „gazdasági szereplő által finanszírozott”, „a kormányzat által támogatott”, illetve a „politikai párt által támogatott szervezetekre” is, hiszen sok esetben ezek az erők is rejtve maradnak. A magunk részéről ezt annyival toldanánk meg, hogy kellene valami jó kis törvény azokra a parlamenti képviselőkre, politikusokra és pártbéli háttéremberekre is, akik gazdasági csoportokkal összenőve, cégek kvázi lobbistáiként működve, vállalati felügyelőbizottságokban ülve szavaznak meg – választóik előtt rejtett módon – az üzletfeleik számára előnyös jogszabályokat.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.