Magyar nagydíj

/ 2007.09.06., csütörtök 06:49 /

Korábban azt állítottuk: Kóka Jánosnak egy piacellenes autópályatender miatt kell távoznia tárcája éléről. A miniszter búcsúzóul újabb versenykiiktató lépésre készül - ezúttal az elektronikus sztrádahasználati díj erőltetett bevezetésével.

Ha nyár elején az SZDSZ nem mímel koalíciós konfliktust, a politikafogyasztóknak talán föl sem tűnt volna a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium "elektronikus útdíjfizetés" címen futó, közel 100 milliárd forintos projektje. A szabad demokraták négy fő területet jelöltek meg, ahol elvárják, hogy az MSZP ne lassítsa tovább az úgynevezett reformokat: a felsőoktatást, az egészségügy és az árampiac liberalizációját, továbbá - kakukktojásként - a megtett úttal arányos sztrádahasználati díj mielőbbi bevezetését.



Ám ez csak a politika felszíne. Lapunk korábban is pedzegette, hogy az útdíjszedés körül egyre-másra tűnnek fel a Kóka János üzletemberi énjéhez köthető szereplők (Heti Válasz, 2007. április 5.). Eddig azonban nem kockáztattuk meg azt a kijelentést, hogy az állami Sulinet-programmal felhizlalt egykori Kóka-cég, az Elender lényegében az útdíjprojektben él tovább.

KÉSLELTETETT TÁVOZÁS

A GKM szoros felügyelete alatt működő Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt. elektronikus díjbeszedési projektvezetője például 2005-ben az Elender valamikori termékfejlesztési döntnöke, Rácz Krisztián lett. Időközben a díjstratégiai irodát az ÁAK-tól az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósághoz (Ukig), majd a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központhoz (KKK) telepítették - a jelenlegi főstratéga pedig nem más, mint Sándor Zsolt, az Elender volt projektvezetője. Őt még az Ukig egykori első embere, az Elender Computer Szombathely Kft. exügyvezetője, Horváth László ültette mai székébe. Ezek után aligha meglepő, hogy Ráczon, Sándoron és Horváthon kívül további öt olyan útdíjas kollégát talált a Heti Válasz, akinek korábban Elender-embléma szerepelhetett a névjegykártyáján (lásd névmutatónkat a cikk végén).

Ilyen előzmények után logikusnak tűnik, hogy Kóka János, bár bejelentette lemondását, ténylegesen csak akkor távozik a gazdasági tárca éléről, amikor már nem áll semmi (és senki) az elektronikus díjprojekt útjában. Jelenleg azonban egy "útonálló" szervezettel bizonyosan számolniuk kell Kókáéknak: a Közbeszerzési Döntőbizottsággal, amely augusztus közepén versenyellenes kiírás gyanújával eljárást indított az elektronikus útdíjrendszer egyik tenderét jegyző Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ ellen, és jövő keddre tűzte ki az első tárgyalási napot.

EGYSZEREPLŐS VERSENY?

A magyarországi útdíjreform-elképzeléseknek hosszú előtörténetük van. A szakemberek régóta tudják: a matricás díjszedés nem teszi lehetővé, hogy a minőségi úthálózat terebélyesedésével arányosan növekedjenek az állam bevételei. A jelenlegi rendszer ráadásul igazságtalan is: egy Budapestről Székesfehérvárra "leugró" autósnak pontosan annyit kell fizetnie, mint egy Magyarországot keresztbe "átsztrádázó" turistának/vendégmunkásnak. Ezt felismervén, már 2004-ben elkészült a díjpolitikai reform zöld könyve, és elkezdődött a megtett úttal arányos díjfizetés szakmapolitikai vitája.

Ezt a folyamatot akasztotta meg Kóka János elenderes csapata: a vállalkozói vénával megáldott, ám tapasztalatlan újhullámosok először 2007 januárjára ígérték az elektronikus díjszedés meghonosítását. Ennek érdekében tavaly év elején kiírták a közbeszerzési eljárásokat, melyeket aztán - előkészítetlenségük folytán - eredménytelennek minősítettek. A GKM idei rendelete már 2009. január elsejére teszi a 3,5 tonnát meghaladó teherautók, buszok esetében az elektronikus díjszedési szolgáltatás bevezetését, a kisebb járműveknél pedig 2011 lett a céldátum. (A gazdasági miniszter rendelete ugyanakkor nyitva hagyta azt a kérdést, hogy műholdas GPS-módszerrel, GSM-szabványon alapuló mobiltelefonos vagy mikrohullámú technológiával valósul-e meg a fejlesztés.)

Mint írtuk, az SZDSZ júniusban - megoldandó a koalíciós "miniválságot" - ultimátumban követelte a szocialistáktól, hogy adjanak zöld jelzést az útdíjreformnak. Az Országgyűlés végül a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon fogadta el az úthasználattal arányos elektronikus díjfizetési rendszer bevezetéséről szóló határozatot - melyben fehéren feketén ott van, hogy augusztus 28-ig meg kell indítani az ehhez szükséges közbeszerzési eljárást. Bár a határozat egyes számban fogalmaz, a GKM illetékes szerve, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ két pályázat kiírásáról döntött. Az elektronikus díjszedő hálózat telepítéséről és ötéves üzemeltetéséről szóló, 70 milliárd forintos főtendert nem sikerült augusztus 28-ig megjelentetni a Közbeszerzési Értesítőben, a határidő lejárta előtt nyilvánosságra hozott melléktender viszont - mint már jeleztük - fennakadt a Közbeszerzési Döntőbizottságon. Ez utóbbi botránygyanús eljárás tétje, hogy mely cég láthatja el a jövőben az útdíjszedéshez kapcsolódó ellenőrzési-behajtási feladatokat (cserébe 23,5 milliárd forintnyi állami apanázsért). A kiíró - bizonyos műszaki-technikai sajátosságokra hivatkozva - kizárólag az Állami Autópálya-kezelőt hívta meg a "versenyre", a döntőbizottság azonban jelezte: nem látja indokoltnak, hogy hirdetmény közzététele nélküli, egyszereplős eljárásban szülessen döntés az e-útdíjfizetés ellenőrzéséről.

A MATRICA IS NYERŐ

És itt elérkeztünk a lényeghez: ha lesz e-útdíj Magyarországon, ha nem, a Kóka János elenderes társaihoz közel álló cégek mindenképp nyernek az autópálya-működtetésen. Amenynyiben ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság hagyja győzni az ÁAK-t, "a sztrádaüzemeltető már bevált szállítóját, a Getronics (Magyarország) Kft.-t is verseny nélkül juttathatják 3-5 milliárd forint állami megrendeléshez" - így fogalmazott a minap a Népszabadság. Úgy tudjuk, a Getronicsot öt szerződés köti az ÁAK-hoz, és a szakma egyként vallja, hogy e magáncég nélkül az ÁAK "nem tud mozdulni", ha korszerűsíteni akarja útdíjfizetés-ellenőrzési rendszerét. S nem mellékesen: a közelmúltig a Getronics egyik legtöbbet szereplő szakmai vezetője az a Suba Péter volt, aki korábban az Elender üzletág-irányítójaként vétette magát észre a szakmában.

Az útdíjügy pikantériája, hogy a volt elenderesek akkor is megkapják a maguk jutalékát, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg jogszerűtlennek minősíti a már kiírt tendert, és ezzel késlelteti az elektronikus rendszerek kiépítését. Miként megírtuk (Heti Válasz, július 26.), az ÁAK nemrég autópályamatrica-értékesítésről szóló viszonteladói szerződést kötött egy Cardnet nevű részvénytársasággal - itt "véletlenül" igazgatósági tagként jegyzik a már emlegetett, ugyancsak exelenderes Rácz Krisztiánt. A Cardnet leolvasóberendezéseinek jóvoltából ma már nemcsak benzinkutaknál (vagy sms-ben), hanem újságárusoknál is beszerezhető az egyébként elavulófélben lévő sztrádavignetta. Úgy tudjuk, a Cardnet a négynapos matricák után 5,5 százalékos jutalékot kap az ÁAK-tól, ami éppen egy százalékponttal több(!), mint a terméket ugyancsak forgalmazó Mol vagy az OMV jutaléka.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.