Magyar önbizalom, magyar önismeret

/ 2013.05.27., hétfő 17:00 /
Magyar önbizalom, magyar önismeret

Szándékai szerint utolsó előadásait tartotta John Lukacs Amerikában élő magyar történész múlt héten Budapesten. Az ELTE és a PPKE campusain is telt ház előtt beszélő 89 éves professzort antiszemitizmusról, a létező két jobboldalról és a magyar fővároshoz való kötődéséről kérdeztük.

Fotók: Sebestyén László

Aggodalmaskodó típus?

Mondhatjuk. Miért?

Az írja az Egy nagy korszak végén című művében: az aggodalom szellemi teher. Most Búcsúelőadások címmel tartott előadásokat Budapesten, ami nyilván számvetést is jelent. Van önben aggodalom, ha a nyugati kultúra következő korszakára gondol?

Két dolgot szeretnék elmondani. Először is, ha ezt írtam az aggodalomról, helytelenül írtam. Az aggodalom ugyanis sokkal inkább szellemi kötelesség. Noha igaz, hogy sok kötelesség egyben teher is. Ilyen értelemben persze van bennem aggodalom. Ám rögtön ide kell kötnöm a második mondandómat: nem vagyok próféta. Ne is kérdezze, hogy mi jön majd ezután, hogy mit hoz nekünk a következő korszak, mert én a jövőt nem láthatom.

És a zsidósággal, antiszemitizmussal kapcsolatban érez aggodalmat? Meglepett, hogy A két világháborúnak és következményeinek magyar katasztrófájáról című ELTE-s előadásának közel felét a magyarországi antiszemitizmusnak szentelte.

Ki kell javítanom: pontosan a negyede szólt erről. Ezt is próbáltam csökkenteni. Nem mintha kényes kérdés volna.

Inkább bonyolult. Mindenesetre zsidó felmenőire büszke katolikus történészként az ön állásfoglalása érdekes: elmondta, hogy maga az antiszemitizmus szavunk is problémás, ahogyan az is, ha a tragédiáról való beszédben a sértettség diktál.

A szemita és közel-keleti népek nem mind zsidók, és sok zsidó nem is szemita eredetű: ezért mondtam, hogy baj van a jelzővel, mely ennek ellenére fennmaradt. Mikor, kire használjuk? Mi különbözteti meg a judeofóbiától? Talán többet kellene ezekről a kérdésekről a magyar történészeknek beszélni. Persze az nagy hiba, amikor az antiszemitizmust túlozzák, amiben szerepe van a nyugati zsidóság érzékenységének. Azt hiszik, hogy az antiszemitizmus a világ legnagyobb bűne – pedig ilyen kategória nem létezik, ez így történelmietlen és balga túlzás. Tessék, most engem is lehetne antiszemitázni.

Az ELTE-n úgy fogalmazott, hogy az 1919 óta Magyarországon létező antiszemitizmus mélyén főként nem is zsidógyűlölet húzódik meg. Akkor mi?

A magyar önbizalom megingása. Ezt nagyon fontos problémának tartom, amiből sok minden más is megérthető. Ahhoz, hogy a gyanakvás, a félelmek, a frusztráció megszűnjön, Magyarországon több önbizalomra van szükség. Persze itt helyes önbizalomról beszélek: soha nem szabad elfelejteni, hogy az önbizalom használhatatlan önismeret nélkül. A másik hozzászólásom, hogy nem szabad a zsidókat mint kisebbséget tekinteni. Olyan kicsi ez a nép, annyira magára van utalva: azt kell mondanunk, hogy mindannyian magyarok vagyunk. Mindenkire szükség van.

Többször hangsúlyozta már, hogy Magyarországon két történelmi jobboldal létezik: nacionalistákra és patriótákra osztotta őket, az ő harcuk határozta meg a harmincas éveket. Mintha ma is látnánk hasonlót.

Én belpolitikai kérdésekhez hozzászólni nem szeretnék, bár érzékeltem, hogy ma is van Magyarországon szélsőséges jobboldal. Amikor patrióta példaképekről beszélek, elsősorban olyan magyarokra gondolok, mint Bethlen István vagy Bajcsy-Zsilinszky Endre. Ők azonban saját korukban egy osztályt is képviseltek, mely mára megszűnt. Szellemi értelemben persze a patrióta kategória ma is érvényes lehet.

Önt is többször címkézték már konzervatívnak, jobboldalinak, de nem szokta ezeket a kategóriákat elfogadni. A „reakciós” minősítés viszont többször visszaköszön a műveiben. Ezt elfogadja magára is.

Sokszor írták rólam, de igazán ez sem stimmel. Inkább tréfásan használom a konzervatív helyett, mert sajnos a mai önjelölt amerikai konzervatívok nagy része nem is konzervatív. A reakciós mindig szemben áll a korszellemmel – nem véletlenül sütötték bélyegként ellenfeleikre a diktatúrák vezetői „Ezek ellenünk vannak, ezek piszok reakciósok!” – mondták. A reakciós mindig szemben áll a totális rendszerekkel, az ideológiákkal, és gyakran zúdul rá össztűz mindkét szélsőség irányából. De mint mondtam: én inkább csak tréfásan használom ezt a kategóriát. 

1989 óta szinte minden évben járt Budapesten, noha 22 éves kora óta nem itt él. Történész-közmegegyezés szól arról, hogy a magyar fővárosról írt munkája tette fel a nyugati értelmiség térképére Budapestet. Miért ennyire fontos önnek ez a város?

Mélyen érdekel a várostörténet, de nem vagyok Budapest-szakértő. Ennek a könyvnek kizárólag az volt az oka, hogy engem nagyon irritált, ahogy az angolszász entellektüelek mindig csak Bécsről áradoznak, hogy divatos osztrák írókat angolra fordítani, miközben Budapestről elfeledkeznek. Pedig, ami a kiegyezés környékén a magyar fővárosban történt, példátlan.

Mi hozta vissza mindig?

Bennem Budapest fontos nyomokat hagyott. Van olyan emigráns, aki másként élte meg; egy-két évtized távollét után inkább azt mondja, hogy ő már franciaként vagy angolszászként gondolkodik, de én ilyet nem tudnék mondani. Lám, most a gyerekeim is itt vannak, akik már nem is tudnak magyarul. Egyszer azt írtam: Magyarország a hazám, Amerika az otthonom, Magyarország az anyám, Amerika a feleségem. Ma is így gondolom.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.