Magyar tragédia a második világháború után

/ 2016.01.19., kedd 18:33 /
Magyar tragédia a második világháború után

Hetven évvel ezelőtt ezen a napon indultak el az első vonatok Budaörsről az erőszakkal kitelepített hazai svábokkal. Közösen emlékezett a német és a magyar kormány a tragédiára.

„A kitelepített magyar svábok közül azt kérdezték egymástól: És mikor megyünk már haza? Majd ősszel! – hangzott a válasz. És aztán ott haltak meg a messzi idegenben” – idézi fel Bödők Gergely történész  Pelczer Rudolfné született Knáb Anna szavait az eseményekről.

Aligha lehetne ennél tömörebben összefoglalni azt a tragédiát, ami az évszázadok óta Magyarországon élő németséggel történt a második világháború után. A kollektív bűnösség jegyében – amit mi, magyarok túlságosan is jól ismerünk Csehszlovákia és Szlovákia példájából – szinte egy egész népcsoportot pakoltak vagonokba, amelyek talán az egész huszadik századi európai történelem jelképei is lehetnének.

 

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az évforduló alkalmából rendezett budaörsi konferencián az MTI tudósítása szerint azt mondta: „közös veszteségnek kell tekintenünk mindenkit, aki faji, nemzetiségi vagy osztálygyűlöletnek esett áldozatul."

Szólt arról is: mind a mai napig eltérő emlékezéskultúrát ápol kontinensünk keleti és nyugati fele, mivel az utóbbiak térségünkre hagyják az 1945 után történtek feldolgozását, holott azzal nekik is volna teendőjük.   Megjegyezte, hogy a huszadik század szenvedéstörténetére nemcsak emlékeznünk kell, fejet hajtva az áldozatok előtt is, de azt is elemeznünk kell, miért történtek meg ezek a tragédiák. „Ez akkor is elengedhetetlen, ha nem mindig egyszerű a történeti kutatás, és néha megjelenik egyfajta szenvedési versengés is, amely azt kutatja, lehet-e viszonyítani egymáshoz az átélt kínokat” – tette hozzá.

Hartmut Koschyk, a német kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa pedig azt hangsúlyozta: Magyarország hatalmas utat tett meg azzal, hogy a közbeszédbe emelte a magyarországi németek szenvedéstörténetét, felvállalja erkölcsi felelősségét, és megemlékezik a történtekről.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kölcsey reggelijétől a mondatszálazóig

Ha szeretné tudni, mit reggelizett Kölcsey Ferenc, ha érdekli, hogy 1956 milyen hatással volt az itthoni és az erdélyi írók életére, vagy szeretné tisztázni, hogy hány nyelvre is fordították le a Himnuszt, akkor vasárnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban a helye.

A Fidesz tanácsadója elmondta, miért kell kidobni Soros civiljeit

Egy jogállamban miért nem lehet eltakarítani Soros György „álciviljeit” az országból? És miért van nagyon is létjogosultsága a körmükre nézni? Kis magyar egyrészt-másrészt izraeli példával, amerikai tanácsadóval a csütörtöki Heti Válaszban.

Öt ok, amiért egyedülálló Donald Trump beiktatása

A „történelmi” jelzővel soha nem fukarkodnak az Egyesült Államokban. De a csütörtöki-pénteki ünnepségsorozat, amelynek keretében az ország 45. elnökét, a 70 éves Donald J. Trumpot elnökké iktatják, valóban sok tekintetben egyedülálló.

Ókovács Szilveszter: „Klassz, hogy egyáltalán feljöttünk a víz fölé”

„Én nem tudom másképp vezetni az Operát, csak úgy, ahogy eddig tettem” – mondja Ókovács Szilveszter. Az Opera főigazgatóját a nyakára küldött pénzügyi biztosról, az elmaradt év végi jutalomról, a megcsúszott Műhelyház-beruházásról, és arról is kérdeztük, hogy folytatná-e az intézmény élén a munkát. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Újabb tüntetés jön: most egy másik Orbán a célkeresztben

Az újabb kormányzati támogatás hallatán ismét fellángolt a vita az Orbán János Dénes költő által gründolt Kárpád-medencei Tehetséggondozó Kft. körül. Az írók petíciót fogalmaztak, és január 22-re tüntetést szerveznek az íróakadémia székhelye elé. Háttér a friss Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.