Magyar tragédia a második világháború után

/ 2016.01.19., kedd 18:33 /
Magyar tragédia a második világháború után

Hetven évvel ezelőtt ezen a napon indultak el az első vonatok Budaörsről az erőszakkal kitelepített hazai svábokkal. Közösen emlékezett a német és a magyar kormány a tragédiára.

„A kitelepített magyar svábok közül azt kérdezték egymástól: És mikor megyünk már haza? Majd ősszel! – hangzott a válasz. És aztán ott haltak meg a messzi idegenben” – idézi fel Bödők Gergely történész  Pelczer Rudolfné született Knáb Anna szavait az eseményekről.

Aligha lehetne ennél tömörebben összefoglalni azt a tragédiát, ami az évszázadok óta Magyarországon élő németséggel történt a második világháború után. A kollektív bűnösség jegyében – amit mi, magyarok túlságosan is jól ismerünk Csehszlovákia és Szlovákia példájából – szinte egy egész népcsoportot pakoltak vagonokba, amelyek talán az egész huszadik századi európai történelem jelképei is lehetnének.

 

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az évforduló alkalmából rendezett budaörsi konferencián az MTI tudósítása szerint azt mondta: „közös veszteségnek kell tekintenünk mindenkit, aki faji, nemzetiségi vagy osztálygyűlöletnek esett áldozatul."

Szólt arról is: mind a mai napig eltérő emlékezéskultúrát ápol kontinensünk keleti és nyugati fele, mivel az utóbbiak térségünkre hagyják az 1945 után történtek feldolgozását, holott azzal nekik is volna teendőjük.   Megjegyezte, hogy a huszadik század szenvedéstörténetére nemcsak emlékeznünk kell, fejet hajtva az áldozatok előtt is, de azt is elemeznünk kell, miért történtek meg ezek a tragédiák. „Ez akkor is elengedhetetlen, ha nem mindig egyszerű a történeti kutatás, és néha megjelenik egyfajta szenvedési versengés is, amely azt kutatja, lehet-e viszonyítani egymáshoz az átélt kínokat” – tette hozzá.

Hartmut Koschyk, a német kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa pedig azt hangsúlyozta: Magyarország hatalmas utat tett meg azzal, hogy a közbeszédbe emelte a magyarországi németek szenvedéstörténetét, felvállalja erkölcsi felelősségét, és megemlékezik a történtekről.

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Végre valami jó a sok rossz hír között

Frederik Buyckx sorozata 227 ezer pályamű között lett győztes az idei Sony fotópályázaton. A zsűri elnöke díjazta, hogy a magas színvonalú munka végre nem borzalmakat mutat be.

Mácsai: „Egy művésznek kötelessége, hogy aggódjon az országáért!”

Nyilván nem véletlen, hogy a hazai közállapotokat dicsérő költemény a magyar irodalomban nemigen született, azokkal perlekedő annál több – mondja Mácsai Pál. Az Örkény Színház igazgatóját Jordán Tamásról és a politikai üzenetekről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Így jutnak át az illegális migránsok még mindig Magyarországra

A jogi határzár, vagyis a menedékkérők elzárása újabb csatához vezethet Brüsszellel. A szerb határon viszont az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a migránsok sorban állnak azért, hogy a szögesdrótos táborba kerülhessenek, és százból kettő menedékjogot kaphasson. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mit adtak nekünk a brüsszeliek?

Sokkal rosszabbul élnénk, és a kormány is jóval kevesebb eredménnyel büszkélkedhetne az uniós támogatások nélkül. A felhasználás hatékonyságán azonban javítani kellene – a saját érdekünkben. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre kiállítására

Már az első nap közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre Vermeer-kiállítására, ami minden korábbi látogatási rekordot megdöntött. De mi a holland mester vonzerejének titka, és milyen más tárlatokért állnak sorba az emberek Párizsban, akár fél napot is? Részletek a friss Heti Válaszban.