Magyar tragédia a második világháború után

/ 2016.01.19., kedd 18:33 /
Magyar tragédia a második világháború után

Hetven évvel ezelőtt ezen a napon indultak el az első vonatok Budaörsről az erőszakkal kitelepített hazai svábokkal. Közösen emlékezett a német és a magyar kormány a tragédiára.

„A kitelepített magyar svábok közül azt kérdezték egymástól: És mikor megyünk már haza? Majd ősszel! – hangzott a válasz. És aztán ott haltak meg a messzi idegenben” – idézi fel Bödők Gergely történész  Pelczer Rudolfné született Knáb Anna szavait az eseményekről.

Aligha lehetne ennél tömörebben összefoglalni azt a tragédiát, ami az évszázadok óta Magyarországon élő németséggel történt a második világháború után. A kollektív bűnösség jegyében – amit mi, magyarok túlságosan is jól ismerünk Csehszlovákia és Szlovákia példájából – szinte egy egész népcsoportot pakoltak vagonokba, amelyek talán az egész huszadik századi európai történelem jelképei is lehetnének.

 

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az évforduló alkalmából rendezett budaörsi konferencián az MTI tudósítása szerint azt mondta: „közös veszteségnek kell tekintenünk mindenkit, aki faji, nemzetiségi vagy osztálygyűlöletnek esett áldozatul."

Szólt arról is: mind a mai napig eltérő emlékezéskultúrát ápol kontinensünk keleti és nyugati fele, mivel az utóbbiak térségünkre hagyják az 1945 után történtek feldolgozását, holott azzal nekik is volna teendőjük.   Megjegyezte, hogy a huszadik század szenvedéstörténetére nemcsak emlékeznünk kell, fejet hajtva az áldozatok előtt is, de azt is elemeznünk kell, miért történtek meg ezek a tragédiák. „Ez akkor is elengedhetetlen, ha nem mindig egyszerű a történeti kutatás, és néha megjelenik egyfajta szenvedési versengés is, amely azt kutatja, lehet-e viszonyítani egymáshoz az átélt kínokat” – tette hozzá.

Hartmut Koschyk, a német kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa pedig azt hangsúlyozta: Magyarország hatalmas utat tett meg azzal, hogy a közbeszédbe emelte a magyarországi németek szenvedéstörténetét, felvállalja erkölcsi felelősségét, és megemlékezik a történtekről.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.