Magyar tragédia a második világháború után

/ 2016.01.19., kedd 18:33 /
Magyar tragédia a második világháború után

Hetven évvel ezelőtt ezen a napon indultak el az első vonatok Budaörsről az erőszakkal kitelepített hazai svábokkal. Közösen emlékezett a német és a magyar kormány a tragédiára.

„A kitelepített magyar svábok közül azt kérdezték egymástól: És mikor megyünk már haza? Majd ősszel! – hangzott a válasz. És aztán ott haltak meg a messzi idegenben” – idézi fel Bödők Gergely történész  Pelczer Rudolfné született Knáb Anna szavait az eseményekről.

Aligha lehetne ennél tömörebben összefoglalni azt a tragédiát, ami az évszázadok óta Magyarországon élő németséggel történt a második világháború után. A kollektív bűnösség jegyében – amit mi, magyarok túlságosan is jól ismerünk Csehszlovákia és Szlovákia példájából – szinte egy egész népcsoportot pakoltak vagonokba, amelyek talán az egész huszadik századi európai történelem jelképei is lehetnének.

 

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az évforduló alkalmából rendezett budaörsi konferencián az MTI tudósítása szerint azt mondta: „közös veszteségnek kell tekintenünk mindenkit, aki faji, nemzetiségi vagy osztálygyűlöletnek esett áldozatul."

Szólt arról is: mind a mai napig eltérő emlékezéskultúrát ápol kontinensünk keleti és nyugati fele, mivel az utóbbiak térségünkre hagyják az 1945 után történtek feldolgozását, holott azzal nekik is volna teendőjük.   Megjegyezte, hogy a huszadik század szenvedéstörténetére nemcsak emlékeznünk kell, fejet hajtva az áldozatok előtt is, de azt is elemeznünk kell, miért történtek meg ezek a tragédiák. „Ez akkor is elengedhetetlen, ha nem mindig egyszerű a történeti kutatás, és néha megjelenik egyfajta szenvedési versengés is, amely azt kutatja, lehet-e viszonyítani egymáshoz az átélt kínokat” – tette hozzá.

Hartmut Koschyk, a német kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa pedig azt hangsúlyozta: Magyarország hatalmas utat tett meg azzal, hogy a közbeszédbe emelte a magyarországi németek szenvedéstörténetét, felvállalja erkölcsi felelősségét, és megemlékezik a történtekről.

Rosta

Lukácsy György

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.

Paparazzoügy: „Vonának is vannak jogai”

A bulvár végképp a politika eszköze lett – ez a tanulsága a Vona Gábor Jobbik-elnök által elkapott olasz lesifotós esetének. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ön Brüsszelnek vagy Budapestnek üzen majd vasárnap?

Orbán Viktor magasra emelte a tétet: a részvételen áll vagy bukik a népszavazás sikere. De miért vált megosztottá az ország, ha egyébként migránsügyben társadalmi konszenzus van? Rendhagyó kampányértékelés a csütörtöki Heti Válaszban.