valasz.hu/itthon/rezesova-korhazba-kerult-hetfon-kezdodik-a-masodfok-76273/

http://valasz.hu/itthon/rezesova-korhazba-kerult-hetfon-kezdodik-a-masodfok-76273/

Magyarország, átjáróház

/ 2015.01.14., szerda 15:29 /
Magyarország, átjáróház

Európa legforgalmasabb szárazföldi menekültútvonala a Szeged melletti Ásotthalomnál van, ahol a tévészékház ostrománál ismertté vált Toroczkai László a polgármester. Az illegális migránsok 90 százaléka muszlim, egy olyan határszakaszon, amelyet nem őriznek.

– Itt van a nyomuk, látod, Zsiga – mutat az erdőbe vezető lábnyomokra a Lada Niva kormányánál ülő Szalma Vince. Jól látták hát a távolból, hogy emberek szaladtak be a havas útról a fák közé.

– A Végtelen dűlőn mennek, elébük kerülünk az őrsnél – hümmög Murvai Zsigmond. Ásotthalmon vagyunk, néhány kilométerre Szegedtől, a szerb határon. Határőrlaktanya persze már nincs, határőrség sem létezik évek óta; a jugoszláv időkhöz hasonlíthatóan sem a magyar, sem a szerb oldalon nem őrzik a határt. Felbőg az öreg terepjáró motorja, sorra vesszük az erdei utakat, de nem találjuk a menekülteket. Pedig látjuk a letaposott nádon, hogy a jeges vízben átgázolva jöttek át a határ vonalán húzódó csatornán, s azt is, hogy átöltöztek, szétdobálták sáros ruháikat. A Jakab tanyaiak riasztották a két faluőrt: sötét ruhás alakokat láttak osonni az erdőben.

Menekültáradat a szerb-magyar zöldhatáron

Még csak délelőtt 11 óra van, de a rendőrök már 122 menekültet szállítottak el a faluból, s ki tudja, mennyit indítottak útnak az embercsempészek. A menekültek egy csoportja a buszmegállóban éjszakázott, tábortüzet gyújtva az aszfalton.

Nyomkereső mezőőrök

– Ott vannak, e – mutat Murvai Zsiga a fák közé, ahol öt férfi szalad. Elébük kerülnek, s az idegenek megállnak. Fogalmuk sincs, hogy a terepszínű egyenruhát, bilincset és fegyvert viselő férfiak mezőőrök, akik „békeidőben” kukoricatolvajokkal foglalkoznának.

– Koszovó? – kérdezi Szalma Vince.

– Police? – firtatják az albánok, és amikor mindenki bólogat, Herédi Barnabás Péter, a falu polgárőre telefonon hívja a rendőrséget. „Öt férfi, koszovóiak, gyerek nincs, fiatalok” – mondja a kulcsszavakat, ami a helyi nyelven annyit tesz: nincs veszélyhelyzet, nem kell sietni. A mezőőrök viszont sietnek, mert egy másik tanyáról is riasztás érkezik, menekültet találtak az istállóban.

Noha menekültek még sosem támadtak a falusiakra, az embercsempészek már nem olyan szelídek. Az alig négyezer fős Ásotthalom 122 négyzetkilométeren fekszik, mintha 60 Monacói Hercegség sorakozna egymás mellett, a terület 60 százaléka erdő, lakóinak fele tanyán él, sokan magányosan. A település eddigi rekordja 239 menekült volt egyetlen nap alatt.

Most vakriasztás érkezett: nem határsértő, hanem kóbor kutya vette be magát az állatok közé. Nevetnek magukon, már ott is albánt látnak, ahol nincs.

De az erdőben ott várnak a koszovóiak a fiatal polgárőrrel, a rendőrök nem értek még oda, mert két másik menekültcsoporthoz kellett indulniuk.

– Legegyszerűbb volna kitenni egy táblát, hogy Szeged arra – dohognak, amikor telefonon arra utasítják őket, küldjék be a koszovóiakat a faluba, a rendőrök majd összeszedik őket.

Toroczkai tanyája

Szalma Zsigmond közben felderíti a terepet, az ösvény egyik ágára tűzve tiszta törölközőt talál, kicsit arrébb műanyag flakont egy bokorra szúrva.

– A vezetőjük kijelölte nekik az utat, erre jönnek majd – állapítja meg. Van már gyakorlatuk a nyomolvasásban. 2013 tavaszán bolydult fel a szerb–magyar határ. Véletlenül éppen azután, hogy Toroczkai László a faluba költözött. A Magyar Televízió székházának 2006-os ostromakor ismertté vált férfi kisgyermekes apaként, a Jobbik megyei közgyűlési képviselőjeként kezdett új életet. Tökéletes nyugalom – gondolhatta a szerb határon fekvő tanyájáról. Azután beütött a mennykő, 2013-ban – polgármesterré választása évében – kilencszeresére, 19 ezerre nőtt a Magyarországon menedéket kérők száma. Tavaly pedig 42 ezerre emelkedett, s zömük illegálisan a szerb– magyar zöldhatáron érkezik. Ami a tengeren a szicíliai Lampedusa szigete, az lett szárazföldön Ásotthalom.

A világvégi tanyákon élő idős emberek nem hittek a szemüknek, amikor először fordult elő, hogy az éjszaka közepén húsz ébenfekete nigériai férfi állt a kapujukban. A spárgaföldeken úgy világítottak az emberszemek, mintha nyulakéi lennének, szírek bújtak meg a halmok között. Tengeren bejutni az unióba költséges, a szárazföldi útért fele annyit kérnek a csempészek.

Gyerekek életveszélyben

– Ott jönnek – mutat a távolba Zsiga. Öten tartanak felénk az erdei úton, de az éles szemű férfit nem ez a csoport aggasztja, hanem a mögöttük körvonalazódó 15-20 ember. – A nyakában hozza a kisgyereket – mondja aggodalmasan. – Ajaj, az ölében is gyereket hoz. Sok a gyerek, Vince.

Amikor még Ausztriánál volt az unió határa, Burgenlandban gépfegyveres katonák járőröztek. Ásotthalmon viszont a határsértők úgy jönnek az úton szembe velünk, mintha korzóznának. Az elöl haladó két család jól öltözött, a családfők, Muharrem Ademaj és Fehmi Zeqiri kertészek, a koszovói fővárostól 35 kilométerre eső Podujevából jöttek. A fiúk, Ardian Ademaj és Meriton Zeqiri még tanulnak, mindketten Németországban születtek, de 2005-ben kiutasították őket az országból, most újra oda tartanak. Focistakarriert szeretnének, Meritont úgy is mutatják be, hogy mini Ronaldo.

A koszovói áradat két éve indult újra, amikor a németek ismét nekiálltak hazaküldeni a koszovóiakat három-ezer eurós indulópénzt adva nekik. Toroczkai László szerint közrejátszott az is, hogy néhány koszovói roma menedékjogot kapott Németországban, mert az albánok üldözték őket, amiért a háború alatt a szerbekkel kollaboráltak. Ásotthalom ma az ő Kanadájuk.

A második csoport is megérkezik, a mezőőrök rögtön a gyerekeket nézik, novemberben és decemberben is meghalt itt egy kicsi. Zsiga azonnal hívja a feleségét, a volt kórházi nővért, és sorolja neki a tüneteket, kapja a diagnózist: kihűlés, azonnal mentőt hívni, a gyereket bebugyolálni. Az apa rázza a kisbabát, figyeli, él-e még. Mint valami csapdába került állat, berohan az erdőbe, és ököllel vág a hóba, a távolból panaszosan ordít a csapat vezetőjének látszó idősebb férfinak: túl hosszú volt az út, nem ezt ígérte.

A mezőőrök morognak, itt minden percben emberéletek forognak veszélyben, miért nem jut elég rendőr a határra? Péteren úgy jön ki a feszültség, hogy azt mondja: kiskorú veszélyeztetése miatt az összes gazdasági menekültet bíróság elé állítaná.

Szírt ma egyet sem látunk, mert a szerb hatóságok a kemény hideg miatt összeszedték a határ túloldalán levő szabadkai szeméttelepen embercsempészekre várakozókat, nehogy megfagyjanak. De az albánokat nem tudták megállítani; ők előző este 11-kor Koszovóban buszra ültek, reggelre már itt bolyongtak a hidegben. Előfordult már az is, hogy egy teljes hegyi falu érkezett. „Én vagyok a polgármester, ő a postás” – mutatkoztak be udvariasan. Kis falu volt, 64 ember. A szírek viszont nem gazdasági menekültek, az életüket mentik, gyakran több ezer kilométert gyalogolva, rühesen érkeznek. De feltűnt már itt kubai katonatiszt hófehér öltönyben, szír nagymama tolókocsiban.

Fotó: Szabó Balázs

De hogy kerülnek afrikaiak Ásotthalomra? Az unió határőrizeti ügynöksége, a Frontex szerint a török légitársaság számos közvetlen járatot indított afrikai országokba. Majd Törökországon keresztül, Görögországon és Macedónián szöknek át a Szeged melletti tanyavilágba.

Betyárbatyu a kerítésen

Virágzik az embercsempészet, 2011-ben Magyarországon 151, 2013-ban 240, tavaly 360 rendőrségi eljárást indítottak emiatt. A bírósági ítéletek szerint a bűnszövetkezetek tagjai egyetlen nap alatt százezer forintot kereshetnek – s ha lebuknak, 3-5 év letöltendő börtönbüntetést kapnak. Saját tanyáik vannak, ahol a migránsokat elrejtik.

Meglátjuk a mentőautó szirénájának kék-piros fényeit. A mezőőrök tudják, hogy nehéz percek következnek, mert a szülők nem léphetnek be a mentőautóba, míg bent Omar életéért küzdenek. Az anya a hóban guggolva szűkölve sír, az apát a mezőőrök fogják vissza, hogy ne kezdje ököllel verni a mentő ajtaját.

Toroczkai azt mondja, az unió liberális politikája bátorítja a migránsokat. „Hirdetést” fogalmazott meg Meneküljön ön is Magyarországra! címmel. „A szerb–magyar határ gyakorlatilag őrizetlen, tíz kilométerre jut egy járőrpár. Biztos és kockázatmentes bejutás az Európai Unió schengeni övezetébe!” – fogalmazott. „Papírok nélkül érkezett? Sebaj! Kezdjen új életet Európában! Ha ön arabos külsejű, tanulja meg: Afganisztánban nincs vasúti közlekedés, és a folyót is Kabulnak hívják.” A menekültek ugyanis azon nemzet tagjainak adják ki magukat, amelyhez passzol a bőrszínük, és amellyel a legnagyobb esélyük van a menekültstátusz elnyerésére. Tavaly csak egészségügyi ellátásukra 34 millió forintot fizetett ki az állam.

A mentősök a néhány hónapos babának előbb infúziót kötnek be, majd óvatosan melegíteni kezdik a testét, hogy kibírja a kórházig. A csoport feszülten áll az út szélén; noha arra jár egy rendőrautó, nem tudja felvenni őket, mert újabb határsértőkhöz tart. Hiába erősítették meg készenléti rendőrökkel a határ őrizetét, még a begyűjtésre sem elegendő a létszám. A migránsok pedig tudják, hogy nemzetközi nyomásra most már Magyarországon sem tartják fogva őket, 24 óra után szabadon eltávozhatnak, ha menedékjogot kérnek. Ujjlenyomat, fotó, kikérdezés, menetjegy. Ingyen utazhatnak vonattal valamelyik befogadó állomásra, Vámosszabadiba, Debrecenbe, vagy ahova akarnak.

A francia terrortámadások miatt fellángolt a vita a muszlimok bevándorlásáról. Miközben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szerint a kérelmezők 90 százaléka muszlim. Az egyedül élő idős emberek éjszakára betyárbatyut kötnek a tanyák kerítésére, vizet és élelmet tesznek bele, hogy ne zargassák őket. A polgármester szerint védeni kellene a határ vonalát, vagy legalább ott összegyűjteni a menekülteket.

Az unió szemlélete alapján járnak el, hiszen az olasz határőrizeti hatóságnak sem az a feladata Lampedusánál, hogy visszafordítsák a menekülteket, hanem kimenteni őket a vízből. Szóba sem jöhet, hogy rálőjenek a határsértőkre.

Újra megpróbálják

A vágyott célország, Németország csak a kérelmezők egy százalékát fogadja be. Nálunk három-négy hónapig maradhatnak, majd zömmel elutasítják a kérésüket. Ám gyakran már korábban továbbállnak, hiszen mit veszíthetnek, ha Berlinben, Bécsben vagy Londonban elkapják őket? Ujjlenyomatuk alapján azonosítva visszazsuppolják őket Magyarországra. Mi pedig kiutasítjuk őket Szerbiába.

– Két hét múlva itt vannak megint – mondja Szalma Vince.

Toroczkai László örül, mert 15 millió forintot kaptak a Belügyminisztériumtól, hogy a falu bevezető útjain rendszám ellenőrzésre alkalmas kamerarendszert szereljenek fel, és a migránsok szemetének eltakarítására is felvehetnek három embert, valamint vásárolhatnak egy gépkocsit is.

Három óra körül jár az idő, mire megérkeznek a koszovóiakért a rendőrök. Elsőként a mentővel szállított csecsemő édesapja száll be a rendőrautóba a másik gyermekével. A férfi már nyugodtabb, biztató híreket kapott a kórházból. Majd a gyerekek kerülnek sorra: a focisták az első autóba, a szüleik a második járműbe ülnek, az apák a kisbusz csomagtartójába. Elköszönünk tőlük, mire a készenléti rendőr ránk mordul: Miért nem csókolgatjuk meg mindjárt őket? Vagy a következő kétszázat? Mert itt lesznek azok is nemsokára.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.