Magyarország bűnlajstroma – ezért támad az EU és Amerika

/ 2014.11.06., csütörtök 10:52 /
Magyarország bűnlajstroma – ezért támad az EU és Amerika

Az internetadó átmenetileg háttérbe szorította, de a terv ejtése után ismét a figyelem középpontjába kerülhet Magyarország „bűnlajstroma”. A friss Heti Válaszban ezért egyesével számba vesszük, hogy az amerikai és uniós bírálatok közül mi vált okafogyottá, hol nyertünk csatát és miben vagyunk vesztőpályán.

"Először megtámadják az igazságszolgáltatást, a médiaszabadságot és a civil szervezeteket. Orbán most az internethasználókat vette célba. Mikor ér már véget ez a kibírhatatlan sztori?”– szólt a leköszönő Európai Bizottság alelnöke, Viviane Reding Twitter-üzenete az azóta kimúlt sarcötletről. Azaz a politikus rögvest kontextusba helyezte az internetadót, összekötve az Orbán-kormányt már 2011 elejétől, a médiatörvény hatályba lépésétől kísérő bírálatokkal.

Ez a gondolatsor más kommentárokban is visszaköszönt: ezek szerint az elmúlt négy és fél év igazságszolgáltatással, médiaszabályozással, jogállamisággal kapcsolatos vitái közé illeszthető a netadó, mely egy „autokrata” kormány újabb kísérlete (volt) a szabadságjogok csorbítására.

Csakhogy az elmúlt években különféle európai intézmények és a magyar kormány frontokat nemcsak nyitottak, de zártak is. „Az oly hevesen bírált média- és igazságszolgáltatási törvényeket módosították, és mi ezekkel a módosításokkal elégedettek vagyunk” – mondta például az Európa Tanács tavaly októberi ülésén Thorbjørn Jagland, a testület főtitkára. Az oly sokat emlegetett médiatörvény ügyében például a hegyek vajúdása aztán egérkét szült: az Európa Tanáccsal kötött megállapodás értelmében 2013 elején a parlamentnek mindössze két ponton kellett módosítania a törvényt.

Más fronton azonban nem ilyen jó a helyzet: a pálinkaliberalizációt vagy az egyházi törvényt hosszú jogi procedúra után az uniós joggal ellentétesnek találták, ezeket módosításra szorulnak – a második esetben pedig a magyar állam várhatóan kártérítést fizet majd a státuszuktól megfosztott kisegyházaknak.

A teljes „bűnlajstrom” a november 6-i Heti Válaszban olvasható. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.