Tokaji vs „Vinohradnícka oblast' Tokaj"

/ 2014.02.21., péntek 08:30 /
Tokaji vs „Vinohradnícka oblast' Tokaj

Nem nagyon beszélnek róla, de tartanak a minőségromlástól a tokaji magyar borászok. Az újkeletű félelem hátterében az áll, hogy az Európai Bíróság döntése nyomán Szlovákia is használhatja mostantól a 'tokaji' megnevezés bizonyos formáját. Hosszú ideje tartó vita dőlt így el - Magyarország kárára.


Nem nagyon akarnak beszélni a tokaji borászok arról, hogyan érintette őket az Európai Bíróság minapi ítélete, amelyben engedélyezték Szlovákiának a „Vinohradnícka oblast' Tokaj" név használatát. A Heti Válasz Online által megkeresett borászok egy része nem kívánt nyilatkozni, mások a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa által kiadott sajtóközleményre hivatkozva hárították el kérdéseinket. A sorok között olvasva azonban egyértelműnek tűnik: nem örülnek az ítéletnek, komoly minőségromlástól tartanak.

Most kezdtek szigorítani

Pedig sokáig a magyar Tokajban sem voltak rendben a dolgok, emiatt az utóbbi időben kardinális szabályváltozásokat voltak kénytelenek hozni. Ahogyan azt a Heti Válasz Online korábban megírta, tavaly módosítottak a borvidéki rendtartási előírásokon. Az új szabályozás szerint az aszúbor készítéséhez az aszúszemeket kézzel, szemenként kell szedni. Emellett az eddiginél jóval szigorúbban veszik, hogy az aszúbor minimális összes alkoholtartalma 19 százalék kell, hogy legyen az aszúkészítés időpontjában, a korábbi 12,54 százalék helyett. (Eddig a 19 százalékos aszú már 6 puttonyosnak számított.) Ezen felül az aszúbor minimális maradék cukortartalmát 120 grammban határozták meg a korábbi 60 gramm/liter helyett, minimális 9 százalékos tényleges alkoholtartalom mellett.

„Az olcsó, eddig 3 puttonyosként forgalmazott aszú el fog tűnni" - kommentálta akkor az új szabályokat Mészáros László, Disznókő birtokigazgatója, aki szerint nem drágulás, hanem átrendeződés lesz az intézkedés hatása. „Csak így lehet megállítani a hitelrombolást, emelni a minőséget és a presztízst" - mondja. A szabálymódosítás eleme volt az is, hogy idén július 31-től megszűnik a lehetőség, hogy a borvidéken felvásárolt, de máshol palackozott borokat Tokaji néven forgalomba lehessen hozni. 

Az évente 7-7,5 millió palack bort értékesítő Tokaj Kereskedőház Zrt. (TK) is tavaly hirdette meg, hogy minőségjavításba kezd, a jövőben nem engedélyezik, hogy mustsűrítménnyel édesítsék a borokat, és arra ösztönzik a beszállítóikat, hogy minél inkább a kései szüret irányába menjenek el. Az intézkedésre Mészáros László szerint óriási szükség is volt, ugyanis a musttal édesített, és így nyilvánvalóan sokkal gyengébb minőségű bor sokat ártott a vidék hírnevének. Még szerencse, hogy ez mostanáig nem tudódott ki külföldön. A lépéssel - meglepő módon - épp a TK jár rosszul, az általuk forgalmazott borok 60-70 százaléka - a HVG korábbi cikke szerint - musttal édesített volt.

Fejre állt környezet

Az új irányvonalon módosít némiképp a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság döntése, amely kimondta, Szlovákia a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť" megjelölést a „Vinohradnícka oblasť Tokaj" névvel válthatja fel.

A „Tokaj" megjelölést ezután sem használhatják a szlovákiai termelők, csak a „Vinohradnicka oblast' Tokaj" elnevezés alkalmazására kaptak jogalapot. Azonban a magyar termelőknek így is hátrányos a döntés, amely piaczavaró hatással bírhat - reagált a bírósági verdiktre közleményben a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa. Szerintük a döntés értelmében a szlovákiai termelők továbbra is a piacra vihetnek a magyarnál gyengébb minőségű borokat a Magyarországon oltalom alatt álló „Tokaj" elnevezéshez nagyban hasonló márkanév alatt. Ez pedig a fogyasztók megtévesztését eredményezheti - szögezik le.

A megtévesztésnél még fontosabb: ha hasonló néven lehet kevésbé szigorúan szabályozott körülmények között, vagyis jóval olcsóbban bort előállítani, az a piacvesztés rémével fenyegeti az épp „világhódító körútra" készülő magyar Tokajit.

Nevük elhallgatását kérő borászok megkeresésünkre bevallják: nehéz elítélően nyilatkozni a Trianon előtt még az országhoz, az eredetileg 170 hektáros tokaji borvidékhez tartozó, ma már Szlovákia részét képező borokról és borkészítőkről. „Azt hiszem vagyunk páran tokaji termelők, akik úgy gondolják, hogy ezen területek, amennyiben alkalmazzák a magyarországi tokaji szabályozást és ellenőrzést, akár használhatnák is a Tokaji megnevezést. A gond a maradék körülbelül 800 hektárral valamint a termelési kultúra, szabályozás és ellenőrzés hiányával van" - mondja egyik beszélgetőtársunk.

„A Tokaji név mögé mára sikerült olyan tartalmat felmutatni, mely igazolása lehet az elmúlt évszázadok sikerének. A világ szakmai közönsége ezt elismeri és tisztelettel fogadja. Elindulhat az építkezés a szélesebb minőséget kereső fogyasztói körök elérése felé. Ezt a magyar állam is felismerte, és soha nem látott anyagi támogatással szándékozik ezt a törekvést támogatni a jövőben. Újra az évszázadokkal ezelőtt már megtapasztalt világsiker kapujába érkezhet a Tokaji rövid időn belül. Ebből a nézőpontból nézve, nem kell túl nagy márkavédelmi- és piac ismeret ahhoz, hogy valaki felmérje azt, hogy mit jelent, ha egy azonos elnevezéssel, de nem azonos minőségi igény mellett készült termék is piaci szereplő. Természetesen rombolóan hat.  Készüljön az határon innen vagy túl. A Tokaji presztízs márka megítélése szempontjából minden ártalmas piaci szempontból, ami nem a legmagasabb minőségi követelményeket képviseli" - fejti ki Demeter Zoltán, akinek több borát válogatták már be a Külügyminisztérium saját rendezvényein és a külképviseleteken kínált borkínálatába.

 

A dolgok mennek tovább...

A „Tokaj" névvita ügyében hozott döntés Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa reményei szerint „nem akasztja meg a Tokaji Borvidéken 2013-ban meghirdetett minőségi megújulást. A tokaji minőségi forradalom célja, hogy a „Tokaj" márkanév világszerte elismertséget vívjon ki magának a minőségi borok piacán. Továbbá cél, hogy ki lehessen aknázni a „Tokaji Aszú" megjelölésben rejlő piaci lehetőségeket a prémium borok körében" - írják közleményükben.

A puding próbája az evés - tartja a mondás -, egyelőre a tavaly meghirdetett „új rendnek" sem láttuk a hatását, vélhetően a névvita káros (vagy épp sikeresen elhárítható) következményei is csak a közeljövőben derülnek ki.

 

A bírósági döntés előzményei

Az Európai Bizottság Szlovákia kérelmére vette fel az oltalom alatt álló eredetmegjelölést a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok jegyzékébe. A jegyzéket az eredetmegjelölésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján állították össze, majd 2009. július 31-én, egy nappal az új borpiaci rendszer hatálybalépése, valamint a borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek elektronikus nyilvántartása, az E-Bacchus-nyilvántartás bevezetése előtt, új jegyzéket tettek közzé. Ebben a korábbi jegyzékekben közzétett eredetmegjelölést, Szlovákia kérelmére „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblast'-ra" módosították. Szlovákia 2009 november végén levélben kérte az Európai Bizottságtól, hogy a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť" megjelölést a „Vinohradnícka oblasť Tokaj" névvel váltsák fel, mert előbbi tévesen került a minőségi borok jegyzékébe. A brüsszeli bizottság helyt adott Szlovákia kérelmének, és módosította a nyilvántartást.

A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a Bizottság 2010 februárjában a kormány értesítése nélkül cserélte fel a megjelöléseket. Magyarország ezt a lépést megtámadta az Európai Unió Bíróságán, de az elutasította a magyar keresetet. A hivatkozás szerint az eredetmegjelölés oltalma egyedül a nemzeti jogból fakad, az E-Bacchusba való bejegyzés csak tájékoztató jellegű, az semmiféle joghatást nem vált ki, így e bejegyzés nem is támadható meg az uniós bírói fórumok előtt. Magyarország 2013 elején az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be, ám az Európai Bíróság végül elutasította a fellebbezést.

Az Európai Bizottságnak az idei év december 31-ig lehetősége van megvizsgálni a dokumentumok EU-jognak való megfelelőségét, így a Tokaj-vitában teendő további lépéseket az határozza meg, hogy mind tartalmi, mind formai szempontból mit eredményez a 2011-ben benyújtott szlovák és magyar termékleírások európai bizottsági vizsgálata.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.