Magyarországon minden negyedik gyerek szegény

Ma van a szegénység elleni küzdelem világnapja

/ 2010.10.17., vasárnap 08:46 /
Magyarországon minden negyedik gyerek szegény

Az ENSZ Közgyűlése 1992-ben nyilvánította október 17-ét a szegénység elleni küzdelem világnapjának, Magyarországon 1996-tól emlékeznek meg róla.

Nagyon súlyos, és egyre súlyosbodó probléma a szegénység Magyarországon, a lakosság 14, a gyermekek 25 százaléka él jelenleg a szegénységi küszöb alatt az uniós mérce alapján - mondta Ferge Zsuzsa szociológus korábban az MTI-nek.

Hozzátette: a legveszélyeztetettebbek a munkanélküliek, az iskolázatlanok, a cigányok, az elzárt falvakban, a hanyatló régiókban és településeken élők, a sokgyermekes családok és a gyermeküket egyedül nevelők, valamint azok, akik súlyos betegségben szenvednek, vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek.

Ferge Zsuzsa szólt arról is, hogy nemzetközi viszonylatban a jövedelemelosztás egyenlőtlenségeit tekintve Magyarország a középmezőnyben található. Több más szempontból azonban, például a lakásviszonyok, a gyermekek iskolai szegregációja, a kisebb falvak közlekedési nehézségei, a foglalkoztatás vagy azoknak a családoknak az aránya alapján, amelyekben egyáltalán nincs kereső, az uniós tagállamok között az utolsók között áll az ország, Bulgáriával, Romániával és a balti államokkal egy szinten - mondta a szociológus.

Bár Magyarország kis tagállam, a 2011 első félévében esedékes uniós elnöksége alatt sokat tehet a szegény országokért, hatékonyabb támogatásukért - mondta Esther Somoire kenyai maszáj aktivista az MTI-nek.

A fellépés sikere ugyanis nem feltétlenül az  államok méretétől és költségvetésétől függ - mutatott rá az aktivista, aki a héten a Külügyminisztérium szakembereivel folytatott megbeszéléseket az emberi jogok és fejlesztési segélyek kérdéseinek összekapcsolásáról.

A szegénység visszaszorításával összefüggésben a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága az MTI érdeklődésére fontosnak nevezte a kormány azon szándékát, hogy egymillió új munkahelyet teremtsenek, és emeljék az oktatás színvonalát. Fontos lenne, hogy mindenki hozzájuthasson az alanyi jogon járó minimumjövedelemhez - tették hozzá.

2000-ben az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján a 189 tagállam nyolc fejlesztési célt fogalmazott meg, ezek egyike, hogy 15 év alatt felére csökkentsék a súlyos szegénységet, azaz a napi egy dollárnál kevesebből élők legalább egymilliárdos tömegét.

Az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) csak mérsékelten derűlátó: szerintük a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve 2015-re mintegy 800 millió ember él majd rendkívüli szegénységben, de további 1,7 milliárd is csupán napi két dollárból tengődik majd. A szegénység, a szociális kirekesztettség főként a nőket veszélyezteti, a világ szegényeinek 70 százaléka nő.

A millenniumi cél, vagyis a szegénység 2015-re történő megfelezéséért a városi szegénynegyedekben kell megvívni a küzdelmet: jelenleg egymilliárd ember él nyomortelepeken, 90 százalékuk a fejlődő országokban. A napi egy dollárnál kevesebből élők harmada indiai, de az ország dinamikus gazdasági növekedése esélyt ad arra, hogy számuk fokozatosan csökkenjen.

Az Európai Unió az idei esztendőt a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem éveként hirdette meg. AZ EU-ban 2020-ig 20 millióval szeretnék csökkenteni a szegények számát - jelenleg minden hatodik ember él a létminimum alatt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.