Máltai offshore-lovagok

/ 2018.01.24., szerda 16:45 /

Mi születik abból, ha Habony Árpád és az őt hitelező Tombor András stábja összefog a Gyurcsány-éra főkincstárnokával, majd felbérelnek egy máltai offshore-irodát? Befolyásszerzés az energetikai, biztosításközvetítői, média- és ingatlanpiacon.

Miért fektetnek be máltai társaságok Magyarországon? Hogyan kerülnek ezek a cégek a hazai nagypolitika és gazdaság határvidékeire? Miért engedi a kormány, hogy néhány honfitársunk az EU-s törpeállamba bejegyzett vállalatok mögé bújva használjon – jellemzően zsákszámra – itteni közpénzeket? Hogyan fordulhat elő, hogy ezek az üzletemberek kimenekíthetik bevételeik, jövedelmük egy részét a magyar adórendszer keretei közül?

E kérdések inkább költőiek; az „elkövetők” teljes lelki nyugalommal hivatkozhatnak arra, hogy a földközi-tengeri sziget nem klasszikus offshore-zóna, hiszen 2004-ben velünk együtt csatlakozott az unióhoz, jogrendszere fejlett, a cégtulajdonosok kiléte sem akkora titok, mint például a Karib-térségben. Ám ettől még igaz, hogy a Máltán bejegyzett érdekeltségek által kapott osztalék (illetve a leányvállalatok értékesítéséből származó nyereség) teljes köztehermentességet élvez. S bár a társasági adó hivatalosan 35 százalékos, a külföldi cégbirtokosok sarcolása – az igénybe vehető visszatérítések miatt – inkább a nullához közelít. Vagyis Málta úgy kínál offshore területekre jellemző adózási előnyöket – gyors, angol nyelvű ügyintézéssel –, hogy közben formálisan tiszteletben tartja az európai jogszabályokat.

Kellhet ennél több egy kiglancolt, a politika vonzáskörzetében mozgó, a szürke-fekete bizniszektől ódzkodni kénytelen üzletembernek? Nemigen. Nekünk se kellett több: átnéztük, hogy az elmúlt évben miféle máltai pénzszivattyúk jelentek meg a magyar állam környékén. S bár első pillantásra egymástól független tranzakciókat láttunk, nyilvánvalóvá vált, hogy a mai hatalom egyik legbefolyásosabb gazdasági erőcsoportja kezdte üzemszerűen használni a déli adóparadicsom nyújtotta különleges lehetőségeket. Milyen ügyletekről van szó?

1. A 2017-es esztendő úgy kezdődött, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elárverezte a budapesti Four Seasons szálló, vagyis a Gresham-palota mögötti 8200 négyzetméteres irodaépületet. A kormányzati média még a licit közben rászállt a verseny egyik szereplőjére (mondván, csakis stróman lehet, hiszen kertjében „tyúkok, kakasok szaladgálnak”), a későbbi győztest, egy játékboltos nőt viszont nem piszkálgatták. Pedig lett volna miért, hiszen ő sem önmagát, hanem a máltai EastCastle Investments Limitedet képviselte. Mely cégről idővel az is kiderült, hogy az akkor még állami résztulajdonban álló Gránit Bank 2,2 milliárd forintos kölcsöne segítségével vette meg a Gresham hátoldalát.

2. Tavaly júniusban aztán újabb „mediterrán” befolyásszerzésnek lehettünk tanúi. Az állami hirdetésekkel dotált TV2 műsorgyártójánál (IKO Holding Kft.) megszűnt a korlátlan Andy Vajna–Rákosi Tamás-uralom; a tulajdonosi körben helyet szorítottak egy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-multimilliárdoshoz köthető kft.-nek, valamint a máltai illetőségű International Air Brokerage Limitednek.

3. Három hónappal később újabb magyar óriást környékezett meg a szigetország egyik vállalata, az Apium Media Holding Limited. A máltai kérő a biztosításközvetítői piac üstököseként jegyzett Keszthelyi Holding két leányánál vett át 51-51 százaléknyi részesedést (Encore-Consulting Kft., Keszthelyi Flottakezelő Kft.). A holding névadója, Keszthelyi Erik egyébként régi Fidesz-támogató – a párt pénzügyi beszámolóiban rendre feltüntetik a nagy adományozók között. A harmincas éveiben járó, szekszárdi pincérből lett alkuszkirályt tavaly a 444.hu rajzolta körül, egyértelművé téve: mostanra majdnem az összes állami és fővárosi céget ő köti össze a nagy biztosítótársaságokkal – és ezért évente sokmilliárdos jutalékot szakít.

4. A Keszthelyinél emlegetett Apium Media Holding Limited két hónapja az erőmű-üzemeltetéssel, villamosenergia-kereskedéssel foglalkozó VPP Magyarország Zrt.-ben is többségi tulajdonos lett – s lássunk csodát, az akvizíciót és a vállalat további bővülését az állami Eximbank 1,04 plusz 4,05 milliárd forintos „gyorskölcsöne” segíti. A VPP-ben a „máltai” jövevények egyelőre nem cserélték le az eddigi címerarcot, Dicső Gábort – ő a rendszerváltás időszakának „elfeledett” milliárdosa, a királyi tévén futtatott Friderikusz Show egykori főszponzora (a Kontrax Irodatechnikán keresztül).

Noha a fenti pontokban négy iparágat és három külföldi céget emlegettünk, a látszólag széttartó üzleti műveleteket egyetlen központból szervezték: Jonathan Corrieri és Silvio Cilia máltai ügyvédi irodájából. (E két offshore- és vagyonspecialista alig ismert a hazai adóoptimalizálók körében; az általunk átfésült nyilvántartások szerint csak a Puch László volt MSZP-pénztárnok ügyvédi énjeként emlegetett Dávid Gyula áll velük ősibb kapcsolatban – és ő is csak egy tarpai pálinkafőzde-projektben.)

Táblázatunkból kiderül, hogy a máltai cégmenedzserek megbízói egytől egyig Habony Árpád, illetve Tombor András üzletember bizalmas stábjához tartoznak. A friss bizniszekben kulcsszerep jut például a nyíltan Habony-barát Gagel famíliának; ők ellenőrzik a budapesti metróállomásokra bebetonozott Princess pékségláncot is, s tagjai annak a grúz-izraeli lobbikörnek, amely hasznot húzott a magyar letelepedésikötvény-programból (Heti Válasz, 2016. március 17.). A Fidesz „máltai” tagozatában kiemelt szerep jut még Zelles Sándornak, aki a Gyurcsány-érában szocialista felkérésre irányította a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot.

Miért gondoljuk, hogy Zelles vagy Gagelék is csak szemek a láncban, akiket valójában felsőbb erők irányítanak? Például mert az állam bankjai készséggel finanszírozták legújabb ügyleteiket – annak ellenére, hogy máltai mezbe bújtak, s ezzel kikerülik a magyar adórendszert. Illetve mert közben Habony és Tombor ügyvédi holdudvarával végeztetnek minden fontos jogi munkát. Mi több: a sokmilliárdos VPP-bevásárlásnál egy olyan kickbox-szakvezető, Juhász Gábor lett Zellesék magyarországi képviselője, aláírója, akit informátoraink egybehangzóan Tombor üzleti „előkóstolójaként” írtak körül.

* * *

A Habony–Tombor–Gagel–Zelles-érdekkör Máltáról índított vállalatfelvásárlásai

Az akvizíciókat segítő máltai cégmenedzserek, vagyonkezelők

Jonathan Corrieri, Silvio Cilia - A két máltai jogász a Corrieri Cilia Legal ügyvédi irodán és a Fortia International Services Limited nevű társaságon keresztül szolgálja ki az offshore-jellegű cégstruktúrákat igénylő külföldi megbízókat (köztük a Habony–Tombor–Gagel–Zelles-érdekkört).Irodájuk korábban Valletta közelében, Ta’ Xbiex városában volt, ma pedig Málta legnépesebb helyi tanácsában, Birkirkarában található.

A Corrieri Cilia Legal kezelésében lévő, magyarországi bizniszekhez használt társaságok

International Air Brokerage (IAB) Limited
székhely: korábban Ta’ Xbiex, jelenleg Birkirkara
igazgató/titkár: Jonathan Corrieri, Silvio Cilia
részvényes: Fides Fiduciary Limited
A részvényes mögött álló tényleges haszonhúzó személye titkos. Tény viszont, hogy a Fides Ltd. szerepel a 2016-ban kiszivárgott Panama-papírokban (azaz a Mossack Fonseca nemzetközi offshore-közvetítő iroda exkluzív ügyféllistáján).

EastCastle Investments (EI) Limited
székhely: Ta’ Xbiex
igazgató/titkár: Jonathan Corrieri, Silvio Cilia
részvényes: Dina Moshavi (leánykori nevén Dina Gagel)
A részvényes a grúz-izraeli Michael Gagel testvére. Utóbbi üzletember bevallottan Habony Árpád egyik legközelebbi „harcostársa”; több közös partifotó is készült már róluk.

Apium Media Holding (AMH) Limited
székhely: Ta’ Xbiex
titkár: Jonathan Corrieri
igazgató: Beni Gagel
Az igazgató Michael Gagel másik testvére.
részvényes: Zelles Sándor
A részvényes az ezredforduló környékén a baloldaliként elkönyvelt Wallis-csoportnál volt felső vezető, majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején a Kincstári Vagyoni Igazgatóság első embereként működött. Legújabb magánérdekeltsége (Stockton Zrt.) viszont már „jobboldalibb” – ennél a cégnél Zelles a Habony Árpádnak és Rogán Antalnak is rendszeresen dolgozó Kosik Ügyvédi Irodával végezteti a jogi munkát.

A „máltaiak” által bekebelezett budapesti érdekeltségek – és a közreműködő figurák nagypolitikai, gazdasági kapcsolatrendszere

Az IAB 2017. június 30-án szerzett 17 százalékos részesedést a TV2 műsorgyártójaként ismert IKO Holding Kft.-ben – ezzel a máltai vállalat Andy Vajna, Mészáros Lőrinc és Rákosi Tamás tulajdonostársa lett. Az IAB az IKO felügyelőbizottságába Halkó Gabriellát delegálta.
A 2011–2013 közötti időszakban a Jáksó László volt élettársaként jegyzett, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. felügyelőbizottságába is beválasztott Halkó Gabriella biztosított legális jövedelmet Habony Árpádnak (két cégén, a Press & Belt Produkciós Iroda Kft.-n és a Brand Lab Tanácsadó Kft.-n keresztül).

Az EI 2016. augusztus 10-én alapította meg budapesti leánycégét, az EastCastle Investments Kft.-t. A vállalatot ügyvédként a Rogán Antal és Habony Árpád körüli jogászcsapat tagja, Horváth Balázs segítette; benne annyira bízik a kormányzati kommunikációs agytröszt, hogy igazgatósági taggá is tették a TV2-ben.
A kft. tavaly cserkészte be az államtól a Four Seasons mögötti irodaházat. A projekthez az akkor még részben állami Gránit Bank nyújtott 2,2 milliárd forintos kölcsönt.

Az AMH 2017. február 27-én hozta létre magyar cégét, a VPP Invest Kft.-t. Ennek született egy VPP Project nevű leányvállalata, mely november 13-án „elnyerte” a VPP energetikai csoport 51 százalékát.
Az akvizíciót indító VPP Invest ügyvezetője, illetve ügyvédje, Juhász Gábor és Illés Géza Márton jó ideje Tombor András csapatába tartozik. A bevásárlás után a VPP Magyarország Zrt.-ben Zelles mellett Hall Krisztiánt is igazgatósági taggá választották; ő a grúz lobbi egy másik cégében (MikroCredit Zrt.) a felügyelőbizottságot erősíti.
A VPP-ügylethez az állami Eximbank nyújtott 5,09 milliárd forintos hitelt. 

Az AMH 2017. október 4-én 51 százalékos többséget szerzett az autóparkokkal foglalkozó Keszthelyi Flottakezelő Kft.-ben és az Encore-Consulting Biztosításközvetítő Kft.-ben – a Tombor-lekötelezett Illés Géza Márton ügyvédi közreműködésével. Mindkét helyen Keszthelyi Erik maradt a kisebbségi tulajdonos.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.