valasz.hu/itthon/itt-a-madaras-adidas-eletkepes-lehet-e-egy-nemzeti-sportmarka-129214

http://valasz.hu/itthon/itt-a-madaras-adidas-eletkepes-lehet-e-egy-nemzeti-sportmarka-129214

Másnap

/ 2018.04.18., szerda 15:24 /

A kudarc után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett demonstrációk legfeljebb gyászmunkának jók, kibontakozás aligha lesz belőlük.

Magyarországon minden lehetséges – még az is, hogy egy ellenzéki tüntetés legfőbb követelése a kormánypártnak kedvezzen. Múlt szombaton régen nem látott tömegeket megmozgató ellenzéki tüntetés volt Budapesten, amelyen a szónokok többek között új választások kiírását követelték. Mármost semmilyen jel nem mutat arra, hogy – amennyiben egy mesebeli aranyhal teljesítené ezt a kívánságot – azt ne ismét a Fidesz nyerné meg. A szavazatok újraszámolását követelő hevült mondatok azt is példázzák, hogy a magyar politikában feltűnően állandóak a folklórelemek. A téren bizonyosan sokan álltak olyanok, akik 2002-ben nem értették, a választási csalást emlegető jobboldal miért képtelen belenyugodni a veszteségbe.

Nem csalás a Fidesz-fölény

A mostani összeesküvés-elméleteket Tordai Csaba alkotmányjogász, a Bajnai-kormány jogi államtitkára is visszautasította, mondván, az eredményeket alapvetően módosító tömeges csalás a szavazatszámláló bizottságokban lehetetlen, abba ötvenezer embert kellene beavatni. A választás lebonyolításával kapcsolatos kifogásokat ráadásul törvényi határidőn belül rendezni lehet. Ezzel élt a Demokratikus Koalíció abban a negyven körzetben, ahol az ő embere volt a baloldali jelölt. A Jobbik négy helyen nyújtott be felülvizsgálati kérelmet (Miskolcon új választást követelt), de a kifogások benyújtásának kedd délutáni határidejéig újabb beadványokat tervezett.

Valószínűtlen azonban, hogy megismételt választások lesznek az ellenzék által kifogásolt körzetekben, a lázas aktivitás inkább az elkeseredett szavazóknak felmutatott pótcselekvés. Már a szavazatok újraszámolásához sem elégséges indok ugyanis a szoros eredmény. A törvény szerint ehhez az kell, hogy kétséget kizáróan bebizonyosodjon: a szavazatszámláló bizottság szabálytalanságot követett el. Megismételt választáshoz azonban nem elég, ha kiderül, hogy mondjuk a testület – rutintalanság, figyelmetlenség vagy akár trükközési szándék miatt – néhány tucat szavazatot rossz helyre könyvelt. Új voksolás kiírásához bizonyítani kell, hogy a szabálytalanságok alapvetően befolyásolták a végeredményt. Ám mivel az ország jelentős részében megkérdőjelezhetetlen a Fidesz fölénye, ilyenek előkerülésére minimális az esély.

Ugyanakkor a pálya lejtésével kapcsolatban megalapozottak a felvetések: a tragikomikusan egyoldalú köztévétől a Fidesz kampányát megduplázó, számolatlanul szórt közpénzből előállított állami poszterhadjáratig sorolhatók a példák. Kizárólag ezekkel vagy a tömeges és államilag szervezett visszaélésekkel magyarázni az április 8-i eredményt azonban sokkal inkább az ellenzéki gyászmunka, mint a higgadt politikai elemzés része. Aki ugyanis meg akarja érteni, mi történt, nem elégedhet meg az egymondatos válaszokkal a „választási csalásról”, a „gyűlöletkampányról” vagy a „tájékozatlan falusiakról”.

Megszűnő baloldal

Ha nem akarja magát becsapni, az ellenzéknek szembe kell néznie azzal, hogy lassan 12 éve, 2006 ősze óta a Fidesz a legnépszerűbb párt Magyarországon. Zsinórban harmadszor szerez kétharmadot (két különböző választási rendszerben), s az elmúlt bő évtizedben megnyert minden népszavazást, országos önkormányzati és európai parlamenti voksolást. Idén a négy évvel ezelőttihez képest több mint 450 ezerrel növelte szavazatainak számát. S még csak azt sem lehet állítani, hogy pusztán egy réteg vagy társadalmi csoport képviselője lenne: a budapestiek és a 35 év alattiak kivételével minden kor- és lakóhely szerinti csoportban kimagaslóan teljesít. Például a Medián felmérése szerint a nyolc általánost végzettek és a diplomások között megegyezik a Fideszt támogatók aránya (40, illetve 38 százalék).

A kormánypárt erősödésével párhuzamosan a régi baloldal (MSZP, DK) folyamatosan halványodik. Április 8-án listán a két pártra kevesebb mint egymillióan szavaztak, s a valaha legszervezettebbnek számító baloldal az ország jelentős részében egyszerűen eltűnt. Négy éve még (a fővároson és agglomerációján kívül) 38 olyan körzet volt, ahol a baloldal második lett, idén már csak 15 – a többi helyen a Jobbik lépett a kormánypárti kihívó szerepébe. A jelenlegi politikai helyzetet úgy lehet leírni, hogy olyan – a Fidesz által kiépített és mindenáron fenntartani igyekezett – kétpártrendszerben élünk, amelyben hiányzik a váltópárt. Egyetlen ellenzéki kihívó helyett egy középpárt (a húszszázalékos Jobbik), a folyamatosan visszacsúszó MSZP (12 százalék) versenyez a szavazókért a felsőbb ligába lépni képtelen LMP-vel (hét százalék) és a leginkább rajongói klubra hasonlító DK-val (öt százalék) meg a nemzedéki életérzéssel bejelentkező Momentummal (három százalék).

A „pártellenzék” helyzetét és kilátásait mi sem mutatja jobban, mint hogy az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes demonstrációját az „utcaellenzék” hozta össze – s az is sokatmondó, hogy erre a választás után került sor. Noha a tömegben a DK első emberétől, Gyurcsány Ferenctől a magát az MSZP elnökeként is elképzelő Kunhalmi Ágnesen át Vona Gábor lemondott Jobbik-elnökig számos országos politikus ott volt, nem ők, hanem mozgalmárok szólaltak fel. (Az elhangzó – például az új választás kiírásáról szóló – követelés irreális volt, de az világossá vált, hogy az Árpád-sávos zászlót lengetőtől a momentumos lufit lobogtató tüntetőig a legfontosabb közös nevező a kormányellenesség.)

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester – bár ott volt személyesen is – levélben üzent a tüntetőknek. Azt írta, el kell kezdeni építkezni, de nem ezzel az ellenzékkel. Véleménye tökéletesen bemutatja az alapdilemmát: adott egy nagy, a választás eredménye miatt csalódott tömeg, amelynek élére a súlyos sebeket kapott ellenzéki pártok egyike sem képes odaállni. Az egyetlen politikailag értelmezhető üzenetet azonban éppen nekik címezték, mondván, a Fidesz ellen csak közösen van esély. Ám ez már középtávon sem elég vonzó a tömegmozgósítás fenntartásához, így garantálható, hogy a Kossuth téren múlt szombaton elindult mozgalom idővel kifullad. Ha pedig a szervezők az intézményesülés mellett döntenek, akkor a kezdeményezés jó eséllyel egy lesz a 2010 óta szinte évente megszülető (Egymillióan a magyar sajtószabadságért!, Szolidaritás, Tanítanék stb.), majd elhaló vagy a pártokba betagozódó mozgalmak közül.

Nemcsak ezen a tüntetésen, de a választáson is érzékelhető volt, hogy a kormányellenes tábor egy része már bárkit szívesen támogat. Minden ellenkező híresztelés dacára a taktikai szavazás (azaz a listás és egyéni voks megosztása) működött, különben 49 százalék feletti listás eredményével a Fidesz még több mandátumot szerzett volna. Így megismételte 2014-es eredményét, pedig akkor négy százalékkal kevesebbet szerzett listán. Kmetty Zoltán szociológus az Indexen megjelent elemzésében úgy találta, a fővárosban erős LMP és a Momentum támogatói voltak leginkább hajlandók átszavazni. Az MSZP és a DK támogatóinál kisebb volt a lelkesedés, a taktikai szavazás pedig legkevésbé a Jobbiknál jelent meg. De Budapesten még a radikálisok 20 százaléka is az esélyesebb baloldali indulót támogatta.

Ki üt kit?

Az ellenzéki pártok azonban jó ideig biztosan nem tudnak mit kezdeni ezzel a helyzettel, ugyanis lefoglalja őket a kampányban lefojtott belső indulatok elszabadulása, illetve a teljes tanácstalanság. Molnár Gyula lemondott az MSZP elnöki posztjáról, Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt pedig már bejelentette, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, marad zuglói polgármester. Interregnum alakult ki a Jobbikban is Vona Gábor visszavonulása miatt (a politikus nemcsak az elnökségről mondott le, de a képviselőségről is). A párt tisztújító kongresszusát két hét múlva tartják, addig a Jobbik elnöksége azt javasolja: Gyöngyösi Márton és Sneider Tamás társelnökökként irányítsák a pártot.

A legnagyobb vihar az LMP-ben támadt: a párt valósággal felrobbant az eddig halmozódó feszültségtől. Az idén parlamenti mandátumért már nem indult, a korábbi társelnök Schiffer András szövetségesének számító Sallai Róbert Benedek ugyanis a párt etikai bizottságának ülésén lelökte székéről Hadházy Ákos társelnököt, aki rövid időre eszméletét vesztette. Hadházy igyekezett a Fideszre hárítani a felelősséget, mondván, ide vezet a kormánypárt által a társadalomba csepegtetett méreg – ez legfeljebb arra bizonyíték, hogy a kampány hosszú és kimerítő volt.

A konfliktus forrása: Sallai nehezményezte a szoros ellenzéki összefogást pártoló Hadházy magatartását. Utóbbi feljelentést tett, Szél Bernadett társelnök pedig kezdeményezte Sallai kizárását, mire ő indulatos Facebook-posztban célozgatott politikustársa közpénzből fizetett fodrász- és ruhaszámláira. A párt etikai eljárást indított a más ellenzékiek javára visszalépők ellen, sőt Hadházy Ákos és Ungár Péter elnökségi tag ellen is, akik a visszalépéseket koordinálták. Ezután Ungár – valamint Schmuck Erzsébet és Ferenczi István képviselő – lemondott elnökségi tagságáról. Az LMP a szakadással fenyegető helyzetet tisztújító kongresszussal próbálja orvosolni: a testületet május végére hívták össze.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a kormányellenes tábor reményszigetén, Budapesten hamarosan újabb választások lesznek. Kocsis Máté józsefvárosi fideszes és Hajdu László XV. kerületi DK-s polgármester ugyanis bekerült a parlamentbe, tisztségükről le kell mondaniuk. Időközi választást tartanak majd, Horváth Csaba fővárosi szocialista javasolta is, hogy mindenütt egy ellenzéki szálljon ringbe, s a jelöltről előválasztáson döntsenek. Borítékolható, hogy más ellenzéki szereplőknek egészen eltérő elképzelésük van a hogyan továbbról. Nem lehet tehát kizárni: a választás nem vetett véget az összefogás-mizériának, sőt új lendületet adott neki.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.