valasz.hu/itthon/ha-tetszik-ha-nem-ez-lehet-2019-sztorija-orban-vagy-macron-129201

http://valasz.hu/itthon/ha-tetszik-ha-nem-ez-lehet-2019-sztorija-orban-vagy-macron-129201

Ez az egyik legjobb dolog, ami mostanában Magyarországon történt

/ 2015.02.19., csütörtök 20:36 /

A Lendület-program hatodik születésnapját ünnepelte szerdán a Magyar Tudományos Akadémia. A legtöbben azt gondolják, hogy a kezdeményezés fő hozadéka az agyelszívás megállítása – pedig van annál fontosabb is.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha Pálinkás József semmi mást nem tesz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöki székében eltöltött hat éve alatt, mint a Lendület-program meghirdetése, alighanem akkor is többet tesz a magyar tudomány fejlődéséért, mint a közelmúltban bárki. Pálinkás 2009-ben, hat éve hívta életre a programot, és egy kiváló marketingfogással egy divatos témára, az agyelszívás visszafordítására hegyezte ki a kommunikációját. Ugyan ki sajnálná a pénzt arra, hogy tehetséges magyar kutatókat tartsunk itthon vagy csábítsunk haza? De a mélyben sokkal többről volt szó: a Lendület volt a kovász, ami lehetővé tette a hazai kutatás megkövült struktúrájának felpuhítását és a 21. századi tudományfinanszírozás alapjainak lefektetését.

Aki nem tudná, a Lendület keretében évente néhány tucatnyi fiatal tudós pályázhat öt éves támogatásra, hogy saját kutatócsoportot alapítson egy ígéretes témára az MTA valamelyik intézeténél vagy (2011 óta) egy egyetemen. A mondatnak minden eleme lényeges: fontos, hogy pályázni kell, hogy a támogatás öt évre szól, és hogy akár egy fiatal kutató is lehet egy csoport vezetője. Mindez ugyanis olyan volt a hierarchikus előmeneteli rendszerbe belemerevedett, bizonytalan finanszírozás által sújtott magyar alapkutatásban, mint egy állóvízbe dobott kő. Ahogy Pálinkás fogalmazott: „Öt éve elképzelhetetlen volt az Akadémián, hogy egy 38 éves kutató lehetőséget kap arra, hogy saját kutatócsoportot alapítson egy ígéretes témára, eszközöket vásároljon, PhD-hallgatókat vagy akár cambridge-i posztdoktorokat szerződtessen.”

Mivel a zászlóra tűzött cél, az agyelszívás megállítása ellen józan ember nem ágálhatott nyilvánosan, a Lendület tökéletes eszköz volt arra, hogy legyőzzön mindenféle ellenállást. Természetes lett, hogy senkinek a kutatására nem „jár” a pénz, hanem pályázni kell, hogy a kor és a beosztás helyett az eredmények döntenek. Ma már több ilyen versenypályázati rendszert is működtet az MTA (például posztdoktoroknak és külföldi vendégkutatóknak), vagyis a magyar kutatás kezd hasonlítani arra a módra, ahogy a világ szerencsésebb felén művelik a tudományt a német Max Planck intézetektől az angliai egyetemekig.

És ez legalább akkora eredmény, mint hogy Dombi Péter München helyett Budapesten műveli az ultragyors lézerfizikát, hogy Kiss László Ausztrália helyett itthonról kémleli a csillagos eget, vagy hogy Jakus Zoltán Amerika helyett Magyarországon tanulmányozza a nyirokrendszer biológiáját. Az ugyanis teljesen természetes folyamat a tudományban, hogy a fiatal tudósok vándorolnak a világ intézetei és egyetemei között. Csak most már a magyar intézetek és egyetemek is egyre inkább labdába rúghatnak ebben a nagy nemzetközi körforgásban.

A tavalyi évig 91 Lendület-kutatócsoport alakult mintegy négymilliárd forintos támogatásból, tagjaik többet és/vagy nevesebb lapokban publikálnak, mint korábban, és vezetőik olyan fizetést kapnak, ami mellett energiáikat kizárólag a tudomány művelésére tudják fordítani. Az idei kiírásra a január 13-i benyújtási határidőre 96 pályázat érkezett. Pálinkás utódja, Lovász László szintén a program elkötelezett híve, sőt tovább is fejlesztené azt. Amint szerdán elmondta, a humántudományok programon belüli arányának növelését és az alkalmazott kutatásokra való kiterjesztését tartja a következő lépésnek. Sok lendületet kívánunk hozzá!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.