Meghalt Pozsgay Imre

/ 2016.03.25., péntek 17:33 /

Nyolcvankét éves korában elhunyt Pozsgay Imre. A Magyar Dolgozók Pártjának 1950-től, a Magyar Szocialista Munkáspártnak (MSZMP) 1956-tól volt tagja; a Kádár-rendszerben előbb különböző Bács-Kiskun megyei párttisztségeket látott el, majd az MSZMP KB sajtóalosztályának vezetőjeként , illetve a Társadalomtudományi Szemle főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1976-tól volt kulturális, majd művelődési miniszter, 1980 és 1989 között az MSZMP Központi, 1988 és 1989 között Politikai Bizottságának tagja, 1982 és 1988 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, majd a Grósz- és a Németh-kormányok államminisztere. 1990-ben a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője, majd a Nemzeti Demokrata Szövetség alapítója, egyetemi tanár, 2005-ben pedig Orbán Viktor Nemzeti Konzultációs Testületének tagja volt.

Tavaly nyáron – egy indexes Pozsgay-interjúra reagálva – próbáltam felhívni a figyelmet, hogy Pozsgay életművének megítélésekor éppúgy nem lehet figyelmen kívül hagyni 1957-es, a forradalmat gyalázó cikkét, mint 1989 januári rádióinterjúját, melyben a Kádár-rendszer történetében – az első nyilvánosságban, mindenki által hallhatóan – először nevezte valaki népfelkelésnek (és nem ellenforradalomnak!) 1956-ot. Beszélni kell arról is, hogy a rendszerváltás előtt és alatt ugyanúgy kapta az ellenzékről készített besúgójelentéseket, mint Grósz Károly vagy Berecz János, de arról is, hogy Pozsgaynak vitathatatlan érdemei voltak az önálló Katona József Színház megalapításában.

Hosszú, bonyolult életpálya volt az övé, amelyet csak árnyaltan, minden részletet megvizsgálva érdemes értékelni.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Ha az lehetek, aki vagyok”

Az amszterdami Anne Frank Ház „Ha az lehetek, aki vagyok” című vándorkiállítása május 31-én érkezik az ELTE Bölcsészettudományi Karára.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Jobboldali felhasználókra hajt Zuckerberg

Politikai cenzúrával vádolják a legnagyobb közösségi oldalt, miután kiderült: nem algoritmus, hanem balosan elfogult egyetemisták szerkesztik a hírrovatot. Zuckerbergnek rosszul jött a botrány, mert kellenek a jobboldali felhasználók. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ott félnek legjobban, ahol nincs terrorveszély

A politika nagyban felelős a terrorveszély érzetének fenntartásában – vélekedik Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő a franciaországi foci EB előtt úgy vélekedett: koncentráltan lehet növelni a biztonsági védelmet, ráadásul a sportesemények elleni támadások még a terroristák esetében is kontraproduktívak.