Mégis üzlet az egészség? | Válasz.hu

Mégis üzlet az egészség?

Mikola rejtett arca

/ 2008.07.23., szerda 06:56 /

Miközben az egri Fidesz szabadságharcnak minősítette, hogy ezer dolgozó nem írja alá a munkaszerződést a HospInvesttel, Mikola István Kiskunhalason együtt ünnepelt a cég vezetőivel. Orbán Viktor az egrieknek adott igazat, a Heti Válasz pedig megmutatja, mi köze Mikola Istvánnak a HospInvesthez.

Alaposan meghökkent az ország, amikor a Népszabadság fotóján együtt láthatta Mikola Istvánt, a Fidesz egészségpolitikusát, Kollányi Gábort, a HospInvest elnökét és Kökény Mihályt, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s elnökét, akit a HospInvest fő lobbistájaként tartanak számon. A helyi Fidesz-csoportok évek óta harcban állnak a céggel, mert nem értenek egyet azzal, hogy a kórházak évtizedekre lényegében ingyen kerüljenek a vállalkozás kezébe. Egerben a Fidesz a kórház dolgozóival együtt próbál jogi utat keresni a szerződés érvénytelenné nyilvánítására. Kazincbarcikán népszavazási kezdeményezéssel igyekeztek megakadályozni, hogy kórházuk a HospInvest kezelésébe kerüljön - a referendum érvénytelensége miatt vélhetően sikertelenül, mert a pályázatot ismét kiírták.



Ki a fekete bárány?

Ezek után megdöbbenést keltett, hogy a Nép sza bad ság szerint Mikola azt mondta: „Nem tudok az egri kórház »szabadságharcáról« (...), a HospInvest körül nagy indulatok dúlnak (...), a közvéleményben ők tűnnek fekete báránynak, miközben a többiek nem is látszanak, holott vannak köztük olyanok, amelyeket tartok" - fogalmazott.

A Kiskunhalasról megjelent tudósítások a Fideszen belül hevesebb reakciót váltottak ki, mint házon kívül. A párt elnöksége kétszer is foglalkozott az üggyel, az egrieknek a pártelnök levelet írt, amelyben támogatásáról biztosította őket. A Fidesz továbbra is ellenzi a kórházak funkcionális privatizálását, nem támogatja, hogy nyereségérdekelt cégek vegyék át a fekvőbeteg-intézményeket. Ám hogy milyen következményekkel jár, ha egy „területgazda" nem a párt álláspontját képviseli, csakis egy Mikola-Orbán-találkozó után tudhatjuk meg. A pártelnök levelében meg sem említi annak apropóját, a Kiskunhalason történteket. Úgy értesültünk, Orbán Viktor előbb tisztázni szeretné: van-e, volt-e a korábbi miniszternek olyan „bekötése" a HospInvesthez, amely álláspontját magyarázza. Ám a találkozóra lapzártánkkor még várni kellett, mert Mikola István épp szabadságát töltötte (lapunknak is csak annyit üzent: hazatérte után szívesen nyilatkozik).

A Kiskunhalason történtek azért is váltottak ki indulatokat, mert ez a kórház a HospInvest zászlóshajója. 2004-ben húsz évre kapták meg a működtetés jogát, s az ügyletet azzal indokolták, hogy a városnak nincs pénze a kórház fejlesztésére. Az Állami Számvevőszék azonban leszögezte, hogy pénze a cégnek sem volt, mivel a fejlesztéseket hitelből hajtotta végre - és az egészségbiztosítási finanszírozásból törlesztett -, de így is csak töredékét teljesítette vállalásainak. A vállalkozás maga is elismeri, hogy nem volt képes teljesíteni kötelezettségeit, ezért maga kérte szerződése módosítását.

Csakhogy a városnak 2006 óta már nem szocialista, hanem fideszes többségű az önkormányzata, mégsem mondta fel a szerződést. Ha megtették volna, a társaság el sem indulhatott volna sem az egri, sem a kazincbarcikai pályázaton. A kiskunhalasi Fidesz helyi érdekekkel magyarázza döntését; a szerződésbontás másfél milliárd forint anyagi terhet okozott volna a rendkívül előnytelen feltételek miatt. Így inkább rögzítették: ezután csak nonprofit jellegű lehet a működtetés.

A szerződésmódosítás köré Magyarország piacvezető kórház-üzemeltető cége csinos kis ünnepséget szervezett, meghívta Mikola Istvánt és Kökény Mihályt, mindezt egybekötötték a Semmelweis-napi jutalmak kiosztásával, így a fideszes vendégtől a legkisebb kritika is ünneprontásnak minősült volna. Mikola István pedig nagyon nem akart ünneprontó lenni.

A volt miniszter megjelenése politikai demonstrációnak tűnt fel, amellyel állást foglalt abban a kérdésben, mit is kell kezdeni az egészségügyi privatizációval. A pártprogram egyértelmű: már 2004-ben „Az egészség nem üzlet" feliratú plakátokkal kampányoltak a kettős népszavazás kórház-privatizációs kérdésében. Ugyanezzel a szófordulattal él a 2006-os választási program is, hozzátéve, hogy „nem engedjük sem a nyílt, sem a bújtatott privatizációt". Aztán „az egészségügy nem üzlet, a kórházak nem eladók" idézet a 2007. év végén elfogadott Erős Magyarország programból sem maradhatott ki, eszerint a Fidesz csakis a nonprofit jellegű tulajdoni formák elterjedését szorgalmazza.

Az exminiszter másik arca

A Fidesz-vezetés azonban vasszigorral sem tudja tartani a pártot ezekhez az elvekhez. 2004-ben a körmendi kórház működtetési privatizációja egyes helyi Fidesz-arcok politikai halálát jelentette, mert a pártközponttal szembemenve támogatták, hogy a HospInvest szerezhesse meg a kórházat. Az üzlet mégis létrejött, a kizárt fideszes Vas megyei egészségügyi bizottsági elnök immár a a kórházat működtető társaság egyik tulajdonosaként tárgyal a további magánosításokról. A fideszes önkormányzatok kezelésében levő tapolcai és mezőtúri kórházak működtetését a - HospInvestből kivált - Medisyst már úgy vette át, hogy a Fidesz elnökségétől senkinek sem érkezett selyemzsinór. Nem úgy Heves város szakrendelőjének privatizációjánál: itt a polgármestert és az egri Fidesz-elnököt is kizárták a pártból. (Igaz, ez esetben olyan céget hirdettek ki győztesként, melynek egyik tulajdonosa a párt egri elnöke.)

A HospInvest kiskunhalasi ünnepségén Mikola István sem csak az ünneprontás elkerülése miatt tapsolhatott olyan lelkesen. Az exminiszternek ugyanis szintén van „bekötése" a HospInvesthez. A kiskunhalasi kórházat annak idején két cég privatizálta: a HospInvest és a szintén a cégcsoporthoz tartozó Halas-Med Kht. Utóbbit erre az ügyletre hozták létre még 2000-ben. Erre utal a cég teljes neve is: Halas-Med Egészségügyi, Szolgáltató, Működtető és Vagyonkezelő Kht., mely már megalakulásakor szerződést kötött az akkor szocialista többségű önkormányzattal, igaz, a privatizációs ügyletre még évekig kellett várni. A céget a HospInvest-csoport laborcégei és a mellrákszűrésre szakosodott MaMMa Klinika Rt. - mai nevén: MaMMa Egészségügyi Zrt. - alapította. A MaMMa Klinikának pedig kisebbségi részvényese volt Mikola István családi vállalkozása, a Phonendoscop Kft.

Emlékeztetőül: 2000 novemberének első napjaiban vagyunk, amikor Mikolát egészségügyi miniszterré nevezik ki, ő pedig tulajdonrészét a Phonendoscop Kft.-ben gyermekeinek adja át. Ám a cégbírósági iratok tanúsága szerint a családi vállalkozás egészen 2001 októberéig részvényese marad a MaMMa Klinikának és azon keresztül a Halas-Med Kft.-nek. A kiskunhalasi kórház magánosítása azonban elhúzódott, és 2004-ben, amikor az ügylet létrejöhetett, a MaMMa Klinika már kiszállt a Halas-Medből - ám mindez nem változtat a tényen, hogy a kiskunhalasi privatizáció kezdeti lépéseinél Mikola István is ott volt a háttérben.

Lesavazott autók

„Felhőtlen boldogság nem töltötte el a szívemet" - mondja lapunknak Hermann István, a Fidesz Heves megyei elnöke a halasi Mikola-nyilatkozat láttán. Annál is inkább, mert Egerben lassan már valódi csata dúl a kórház körül. A „kórházvédők" két vezetőjének - így hívják magukat a HospInvesttel nem szerződő egészségügyi dolgozók - ugyanazon a napon maró folyadékkal rongálták meg az autóját. (A cég elhatárolódott az ügytől, és százezer forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek.) A HospInvestnek már július elsején át kellett volna vennie a kórház működtetését, ezt azonban a dolgozók ellenállása miatt nem tudta megtenni. Furcsa állóháború alakult ki: az egzisztenciájukat kockáztató egészségügyiek nem hajlandók a vállalkozásnak dolgozni, így az nem tudja átvenni a kórházat - a megye szocialista többségű önkormányzata mégsem bont szerződést a HospInvesttel.



Magándetektív, Mária Rádió és a privatizáció

„Ha a Te ismerőseid megismerik és hallgatják a Mária Rádiót, az már egy komoly lépés Isten felé, s egy komoly apostoli tett tőled, segítség Máriának, hogy Jézushoz vezessen lelkeket" - tartalmazza a HospInvest-csoport egyik tulajdonosának, Szabó Tamásnak, a Mária Rádió elnökének a hallgatókhoz írt levele, melyben arra kéri őket, jelöljék be a rádiót az iWiW-en, és így népszerűsítsék a csatornát. Szabó, az Antall-kormány volt privatizációs minisztere, egészségügyi nagyvállalkozó, akinek cége, a kórházi gyógyszertárakat üzemeltető Ispotály Kft. tavaly egyesült a HospInvesttel. Ugyancsak a cég egyik részvényese Stotz Gyula (a Stola Kft.-n keresztül). Mint ismeretes, Kapolyi László Stotz Gyulát bízta meg, hogy Finder nevű betéti társasága figyelje meg Orbán Viktort, a Fidesz elnökét.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.