Megkerülhetetlen kézikönyv

/ 2001.07.06., péntek 07:52 /

A hét könyve

Tizenharmadik alkalommal jelent meg a Magyarország politikai évkönyve, s a sorozat legújabb kötete a 2000. esztendő közéleti eseményeit foglalja össze. Talán az egyik legizgalmasabb előzetes kérdés, hogy ebben a kötetben kik jelentek meg a hazai politikai elemzők és gazdasági szakemberek közül, és kik maradtak ki. Merthogy a szerzői gárda évről évre hasonló: az idén is szerepel Ágh Attila, Csizmadia Ervin, Fricz Tamás, Kéri László, Lengyel László, Pokol Béla, de kimaradt az előző kötetek több neves szerzője. Ebben az évben a korábbiakhoz képest kevesebb hely jutott a politikusok elmélkedéseinek közlésére, megjelenik viszont Hankiss Elemér és Debreczeni József írása. Bár az idén már több mint ezer oldalt tesznek ki az évkönyv oldalai, a szerkesztők - Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass László - így is kétszáz oldalnyi írást kényszerültek kihagyni az összegyűlt kéziratokból.

A hét könyve

A szerzők áttekintése után vegyük szemügyre a témákat: mi minden kötődik a 2000. esztendőhöz? A koronát ekkor szállították a Nemzeti Múzeumból az Országházba, a parlament köztársasági elnökké választotta Mádl Ferencet, Németh Miklós felvételét kérte az MSZP-be, Tamás Gáspár Miklós kilépett az SZDSZ-ből, elindult a Békejobb kezdeményezés, megdöntötte eddigi rekordjait a BUX, kigyulladt a Mol pusztaszőlősi gázkútja, hazaérkezett az utolsó magyar hadifogoly, az OEP visszakerült az egészségügyi miniszterhez, és az ország hitelminősítése tovább javult.

"A 2000. év a kiélezett konfrontáció és a politikai mélyrepülés éve, a nagy korrupciós botrányok időszaka volt" - fogalmaz Ágh Attila, aki az elmúlt esztendőt tartja a rendszerváltás óta a legkeményebb politikai konfliktusok évének. A szerző úgy véli, az elmúlt évben is befejezetlen maradt a magyar demokratikus intézményrendszer kiépítése. Hiányzik az utolsó lépés, a regionalizálás.

Kéri László és Petsching Mária Zita megállapítja: a 2000. év a beváltatlan ígéretek éve volt. A szerzők szerint a millennium új osztogatásoknak teremtett hivatkozási alapot. Gazdasági sikerek kísérték ezt az évet - amelyekért a kormánynak nem sokat kellett tennie -, de kevesen érzékelték a gazdagodás hatásait. Lengyel László is éles kritikát fogalmaz meg. Úgy látja: az Orbán-Torgyán-kormány folytatta előrenyomulását, hogy elfoglalja az egész politikai mezőt.

Olvashatók a kötetben az Orbán-kormány első két évét árnyaltabban elemező írások is. Fricz Tamás szerint a Fidesz vezette kabinet az első, amely tudatosan él az 1990-es MDF-SZDSZ paktumból, a kancellári típusú kormányzásból adódó lehetőségekkel. A Fidesz által alkalmazott, kérlelhetetlen, hiperkövetkezetes hatalom-végrehajtási gyakorlat Fricz szerint indokolt, hiszen a túlhatalommal rendelkező utódpárti MSZP-vel szemben kíván a párt egy ellenerőcentrumot létrehozni.

A pártok és a korrupció viszonyáról, a közéleti botrányokról írt elemzést Csizmadia Ervin. A szerző szerint a pártok versenyében 1996 óta alkalmazzák a botránykeltés módszerét, amióta a Fidesz kirobbantotta a Tocsik-ügyet. "Míg korábban működött valami belső szolidaritás a parlamentben lévő pártok és elitek között, ami arra irányult, hogy a titkos hálózatok ügyeit nem lebbentik fel, addig az elmúlt évben megkezdődött az ellenfélre terhes információk "minősített" megszellőztetése" - fogalmaz a szerző.

Debreczeni József a pártpolitikában tapasztalható konfrontáció okait tárja fel. A Fidesz 1998-ban megszerezte ugyan a politikai hatalmat, de a gazdasági és a kulturális hatalom birtokosai a posztkommunista elit tagjai maradtak. Orbán "a direkt hatalmi pozíciók birtokában bejelentette az indirekt hatalmi pozíciók területén való térfoglalás szándékát". Debreczeni szerint az 1998-99-es személycseréket követően a Fidesz térfoglalása 2000-ben is folytatódott. Kormányzati leváltógazdaságot működtet a kormányfő - állítja a szerző -, szerinte a szocialisták 2002-es győzelme esetén is ennek a folytatására lehet számítani.

Szinte bérelt helye van a kötetben Bencze Józsefnek, a Vám- és Pénzügyőrség főigazgatójának, aki a gazdaságvédelem aktualitásairól és tanulságairól, ezen belül az olajügyekről és a dohánytermékekhez fűződő jogsértésekről ad áttekintést. Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészi szervezet 2000. évi reformjáról ír, s olvashatunk a 2000 januárjában felállított Országimázs Központ nagy vitákat kiváltott egyéves működéséről. Érdekes Győrffy István írása a sajtó átpolitizálásáról, arról, hogyan jelenik meg a kormány-főváros ellentét a sajtóban, az ellenzéki és kormánypárti cikkek milyen arányban szólnak például a 4-es metróról, a Nemzeti Színház építéséről. A szerző következtetése is tanulságos: a sajtó hű tükröt tartott a pártoskodók elé, és nemcsak elfogadta ezt a helyzetet, de maga is serényen osztogatta kegyeit.

Általánosságban megállapítható: az elemzések hangvétele és tartalma nem független a pártpolitikai hovatartozástól. Ennek ellenére Magyarország politikai évkönyve kortörténeti dokumentummá, az elemzők számára megkerülhetetlenné vált. A sorozat növekvő súlyát jelzi, hogy miközben a korábbi években időnként még az is megkérdőjeleződött, lesz-e pénz az újabb kötet elkészítésére, a most megjelent évkönyv négy különböző helyről is kapott támogatást, köztük a Heti Választ is kiadó Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványtól.

(Magyarország politikai évkönyve 2001, szerkesztők: Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass László. Kiadja a Demokráciakutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány. Ára: 2920,- Ft)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.