Meglepő eredmény: valójában ennyit dolgoznak a tanárok

/ 2018.03.23., péntek 09:00 /

Aprólékos kutatómunkát végzett a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium fizikatanára, hogy kiderítse, hány munkaórát is dolgozik: Rakovszky Andorás egy éven át vezette pontosan, mennyi időt tölt munkával. A Heti Válasznak küldött írását most változtatás nélkül közöljük.

Mi a három legerősebb érv a tanári pálya mellett? Június, július és augusztus. Sokszor hallottam ezt a viccet. Az is elterjedt vélekedés, hogy a tanárok alig dolgoznak, hiszen az egész nyár vakáció, a tanév tele van szünetekkel, ráadásul hetente nem is kell 40 órát tanítani.

Hogy ez mennyire állja meg a helyét, azt több év tanítás után sem tudtam megítélni, ezért úgy döntöttem, utánajárok a dolognak a saját példámon. Egy éven át gyűjtöttem adatokat a saját munkaóráimmal kapcsolatban, így már megalapozottan állítom, hogy tanárként nem dolgozom kevesebbet az átlagos magyar dolgozónál. A fizetésem viszont lényegesen alacsonyabb, és nem is növekszik a hazai trendnek megfelelő mértékben. Noha ez csak egy egyedi példa, a fentieket továbbgondolva beláthatjuk, hogy nem meglepő a munkaerőhiány ezen a pályán.
A magyarországi tanári állomány folyamatosan öregszik. Kutatásom végeztével a bennem felmerülő valódi kérdés az, hogy vajon mennyire vonzó egy 2018-ban érettségiző gimnazista számára tanárnak állni. Vagy másként fogalmazva: az én kislányomat ki fogja tanítani?

Adatok

Egy éven keresztül minden nap feljegyeztem az iskolába érkezésem és távozásom időpontját, és az otthoni munkavégzés időtartamát is. Az eredmény csak rám vonatkozik, nem tekinthetjük átlagosnak. Éppen ezért szükséges néhány személyes információt megosztanom, hogy megfelelően értelmezhessük az adatokat.
A kutatás ideje alatt 29 éves voltam, egyetemi végzettséggel (MEd) rendelkező, főállású fizikatanár és osztályfőnök. Az életpályán éppen a gyakornok fokozatban tartottam, ám pályakezdőnek már nem nevezhetném magam, mivel a kutatást megelőző közel hat év munkaviszonyomból három és felet dolgoztam tanárként.

A vizsgált időszak 2017. február 17-től 2018. február 16-ig tartott. Ebben az évben ey átlagos évhez képest a ledolgozott óráim számát növelte az éppen folyamatban lévő minősítési eljárásom. A munkaidőt csökkentette 9 nap táppénz, valamint 7 nap apa-szabadság, amit gyermekem születése után vettem ki. Ezeken a napokon is dolgoztam, de sokkal kevesebbet, mint rendesen.

Bizonyos tevékenységekről nehéz eldönteni, hogy bekerüljenek-e a statisztikába, ezért néhány példán keresztül bemutatom, milyen elvek alapján jegyzeteltem a munkaidőt. Az osztálykirándulás napi 24 órával szerepel, mivel folyamatos felelősséggel jár. Egy iskolai nyári tábori részvételt viszont napi 12 óra munkának tekintettem, mert ez nem volt kötelező számomra. Fizikatanárként gyakran olvasok tudományos és ismeretterjesztő cikkeket. Az ezzel töltött időt nem számoltam bele a statisztikába, kivéve, ha konkrétan valamelyik tanórához kerestem segédanyagot. Nem listáztam azokat az iskolában töltött időtartamokat, amikor magánügyben telefonáltam, valamint a tanári és öregdiák bulikat sem.1

Munkaóráim és a magyar átlag

A fenti módszerek alapján számolva a nevezett esztendőben 1750 órát dolgoztam. Ez az adat valójában egy mozgó átlag,1 hosszabb időtartamra vonatkozó, pontosabb átlagot csak további adatgyűjtés után lehet majd számítani.
De vajon soknak vagy kevésnek számít ez az évi 1750 óra?
Az elmúlt 5 évben a magyarországi átlagos munkaidő 1750,8 óra volt2. Az adatok statisztikai ingadozása mellett is elsőre meghökkentő, hogy tanárként szinte pontosan annyit dolgozom, mint a magyar átlag. És akkor mi a helyzet a júniussal, a júliussal és az augusztussal?

Noha azt már láthattuk, hogy nagyságrendileg annyit dolgozom, mint egy átlagos magyar, a hosszú nyári vakáció nem csak előnyökkel jár.3 A “nyári leállás” miatt nem rendelkezem a szabadságaimról, a szünidőket kivéve csak fizetés nélküli szabadságra tudok menni. Ennek egyéb anyagi vonatkozásai is vannak: nem tudok elő-, vagy utószezonban nyaralni. Belföldi kirándulásaim egybeesnek az iskolai szünetekkel, így ilyenkor zsúfoltak a legnépszerűbb úticélok.

Megemeltük a tanárok fizetését?

Sokféleképpen ki lehet fejezni egy munka társadalmi megbecsültségét, de mindezek közül az egyik legfontosabb a fizetés. Ismételten a saját adataimat fogom összehasonlítani az országos átlaggal.

Most álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk át, mennyire fontos egy tanár munkája! Vajon az átlagos bér hány százalékát érdemli egy pedagógus? És hogyha a szellemi foglalkozásúak keresetéhez viszonyítjuk, akkor mi lenne az ideális arány?

 

 

 


Adatok forrása: KSH (https://www.ksh.hu/keresetek). Az adatsor kezdete 2016. szeptember, amióta teljes állásban tanítok, a vége 2017. december, az utolsó elérhető KSH adatok időpontja.

 


Tanárként 2016 szeptembere és 2017 decembere között az átlagbér 77%-át, a szellemi foglalkozásúak átlagos fizetésének 57%-át kaptam. Ez azt jelenti, hogy a bruttó órabérem 1500 Ft körüli, vagyis a nettó órabérem három számjegyű volt. Az időt és a puszta anyagiakat tekintve tehát nem mondható, hogy a tanári pálya sok jóval kecsegtetne. De mi a helyzet a fejlődéssel, a szakmai előremenetellel?

A tanári életpálya

A 2013-ban bevezetett tanári életpálya-modell nem valódi karrierút. A jelenlegi minősítési rendszer 40 év alatt három szintlépést tesz lehetővé a tanároknak, tehát átlagosan 10 évet kell várni a karrier következő lépcsőfokára. Ezen a téren hatalmas a különbség nem csak a versenyszférához, de még a közigazgatás más ágazataihoz képest is.
A hosszú várakozási idő után szinte automatikus az előrelépés, a minősítő eljárások elenyésző százaléka végződik sikertelenül. Mi értelme van így a vizsgának? A fejlődni akaró, törekvő tanárokat a rendszer egyáltalán nem jutalmazza, ugyanolyan ütemben haladhatnak előre, mint bárki más.

Hogy ne legyenek unalmasak, a minősülések közötti hosszú éveket a kötelezően megszerzendő kreditek töltik ki. Ez elméletben jól hangzik, hiszen így a tanároknak lehetősége lenne a fejlődésre. A gyakorlat azonban itt is mást mutat.
A továbbképzések minőségét jelzi, hogy a meghirdetésüknél a legfontosabb információ az ingyenesség. A képzések témája és minősége sokadrangú információ. Vannak persze minőségi lehetőségek is, de sok tanár inkább választja az olcsóbb és egyszerűbb megoldást, hiszen a továbbképzésre fordítható keret szűkös.

 

Miért tanítunk mégis?

A tanároknak ugyan van hosszú nyári szünetük, de ez nem jelent több pihenést más szakmákhoz képest. A jelenlegi 18-19 éveseket a régi viccel már nem lehet a közoktatás irányba terelni, ahogy a fizetés sem kecsegtet túl sok bíztatóval. A karrier-lehetőségek nagymértékű korlátozása gyorsan kiszűri a rendszerből a vállalkozó szelleműeket, így végül azok maradnak tanárok, akiknek nincs más lehetőségük, vagy akiket valódi küldetéstudat vezérel. Talán ez utóbbiak miatt lehetséges az, hogy a nemzetközi összevetésben1 is rossz helyzetben lévő magyar oktatás még mindig képes nagyszerű eredmények elérésére.
És miért vagyok én tanár? Nekem az iskolám helyi jellegzetességei sokat nyomnak a latban. A kollégáim egy része jó barátom is, a tanári kar szellemi közege inspiráló. Válogatott gyerekeket taníthatok, és az iskola a tanároknak is olyan programokat nyújt, amelyek remek intellektuális élmények, és kikapcsolódásnak sem utolsók. Ezek adják a megtartó erőt és a teret a küldetéstudattal rendelkező tanároknak a kibontakozásra. Az ilyen iskolákban a tanári kar belső indíttatásból is képes a megújulásra és az önfejlesztésre, így tartja a lépést a 21. századdal. Érdemes lenne ezeket az ötleteket, jó gyakorlatokat összegyűjteni és egymás között megosztani addig is, amíg várunk az oktatás helyzetének rendezésére.


Rakovszky Andorás, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tanára

1 Jelen cikk írását sem számítottam be a munkaidőmbe.
2 pontos megértéséhez fontos tisztázni, hogy nem mindegy az év kezdőnapjának megválasztása Hogyha február 18-án kezdem számítani az évet, akkor csak 1742 óra jön ki összesen, míg a március 14-vel kezdődő évben 1762 órát dolgoztam. A hétvégék, munkaszünetek és a túlórás napok évente változó időpontja okozza az adatok - egyébként statisztikailag teljesen indokolt - ingadozását.
3 https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=ANHRS
4 Június még munkával telik, július valóban szünet és augusztus 20. után ismét teljes értékű munkát végzünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.