Meglepő lista: a szennyvízhálózat leplezi le a drogosokat
A szennyvíz elemzésével következtetnek arra, mekkora a drogfogyasztás. Antwerpen a kokainfőváros, Pozsonyé a metamfetamin csúcs. Magyarországi adat nincs.
Rózsa Dávid, a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának helyettes vezetője írt izgalmas összegzést arról, hogyan lehet a szennyvíz összetevőinek elemzésével megmondani, mennyi kábítószert fogyaszt a lakosság. A Statisztikai Szemlében megjelent elemzés szerint remekül, a módszer vagy 30 éves, ma már rengeteg helyen alkalmazzák a kelet-európai országokban is. Nem kell sokat magyarázni miért: van olyan hely, ahova minden összefut, ez a csatorna, mintát vesznek, mérnek, egybevetnek. És a csatorna nem hazudik.
A minták alapján ezer főre számítják át a kábítószerfogyasztást, és most már annyi adat van, hogy Európa drogtérképe is megrajzolható. A kokain a Nyugat kábítószere, Antwerpen tartja az európai csúcsot, ezer lakosra naponta 915 mg jutott, de még a 10. helyen álló Dortmundban is 421-es értéket mértek.
A metamfetamin fogyasztásában viszont Kelet-Európa vezet a skandinávok előtt. Az első három helyen Pozsony, a 30 ezer lakosú Pöstyén és a 94 ezres csehországi České Budějovice áll (a Budweiser sör szülőhazája). A negyedik helyre egy keletnémet város, Drezda került. Figyelemre méltó az is, hogy Pozsony 672 mg ezer főre jutó napi fogyasztással vezet, de az első tíz helyen öt finn város is található, 90-27-es értékekkel.
A szerző megállapítja, hogy a kokain nagyvárosi partidrog, a hétvégén fogyasztják, míg a metamfetamin kisvárosokban is jelen van, mégpedig a hét minden napján. Az eredmények azért elgondolkoztatóak, mert a drogozást hajlamosak vagyunk nagyvárosi mételynek gondolni (pedig aki járt már magyar gettófaluban, pontosan tudja,mekkora tévhit). Törpefalvi méréseket nem közöl a kutató, de van olyan mutató, amelyben például a 23 ezres Dunaszerdahely a szlovák csúcstartó.
A tanulmányban magyarországi adatokra nem bukkantunk. Rózsa Dávid a Válasz.hu kérdésére azt felelte azért, mert nem talált ilyeneket. Megkerestük hát a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt-t, terveznek-e méréseket, de egyelőre nem válaszoltak a kérdésünkre. Figyelemre méltó a lemaradásunk ezen a téren, mert Csehország és Szlovákia már 2014-ben összesen 17 településen vizsgálódott, a lengyelek pedig 2013-ban kilenc nagyvárosban mértek (elég sokkoló eredménnyel).
Így csak egyetérthetünk a tanulmány szerzőjének végkövetkeztetésével: „Mindezek fényében bizonyára jelentős társadalmi-gazdasági haszonnal járna, ha a – közép-európai térség több államához hasonlóan – Magyarországon is megindulnának a szennyvízkutatások.”
