Így szüntették volna meg Budapest egyik legkedveltebb vásárcsarnokát

/ 2014.06.23., hétfő 08:20 /
Így szüntették volna meg Budapest egyik legkedveltebb vásárcsarnokát

Elkezdődik a főváros talán leghangulatosabb, de riasztóan lepusztult állapotú vásárcsarnokának felújítása. Hassay Zsófia polgármester előterjesztésére a terézvárosi képviselő-testület döntött a rekonstrukcióról.

Budapest hat századfordulós vásárcsarnoka a főváros nagy korszakának, a XIX. század végi modernizációnak meghatározó jelképe, éppen úgy, mint a rakpartok, a pályaudvarok, a monumentális középületek vagy az Andrássy út bérpalotái. A kerületi csarnokok francia mintára épültek fel egységes elvek szerint, tudatos várostervezési program részeként. Tizennégy évig tartó előkészítő munka után, a Bomba (Batthyány) tér kivételével 1897-ben egyszerre adták át őket a nagyközönségnek. A köztereket, rakpartokat elfoglaló, kevéssé higiénikus, zajos és koszos piacokat ezzel egy időben megszüntették. A csarnokok az élelmiszer-árusítás új, polgári kultúráját teremtették meg, ahol ellenőrzött minőségű áru került a kofák standjaira, megszűnt a kiabálás, a keleties alkudozás, tisztaság és rend uralkodott.

A budapestiekhez hasonló történelmi csarnokok mindenhol kedvelt turistalátványossággá váltak a londoni Smithfield Markettől a madridi San Miguel piacig. Budapest egyedülálló értéke, hogy nemcsak egy-egy műemlék csarnok őrződött meg, hanem az eredeti hálózat összes eleme létezik. Az épületek közül a legrosszabb állapotú a terézvárosi csarnok a Hunyadi téren, de szinte ez az egyetlen, amely teljesen megőrizte eredeti funkcióját. A Fővám téri Nagyvásárcsarnok inkább a turistákat szolgálja ki, mint a helyieket, a I. kerületi, a Klauzál téri és a Rákóczi téri csarnokból korábbi hibás döntések eredményeként élelmiszer-áruház lett, a Hold utcai csarnok működik ugyan, de egyelőre kong az ürességtől. A Hunyadi téren viszont továbbra is pezseg az élet, a terézvárosiak máig itt vásárolnak zöldséget, húst, kenyeret. A csarnok szimbiózisban él az előtte lévő téren 2012-ben mintaszerűen felújított őstermelői piaccal, illetve az épületben lévő, utcáról nyíló boltokkal. Ez a különleges hangulatú, eleven, hagyományos városi egység a VI. kerület és egész Budapest kivételes értéke. Szeretik a turisták és a fővárosban élő külföldiek is, de nem értük van, hanem a helyiekért – éppen ez adja vonzerejét.

A Hunyadi tér legmeghatározóbb eleme a Cziegler Győző által tervezett szép műemlék épület, amely még őrzi eredeti szerkezetét, valamint gazdag épületszobrászati díszítését. Különösen kedvesek az oldalhomlokzaton lévő állatfejek, amelyekhez hasonló épületplasztikát nem találni a többi csarnokon. A régi időket idézi a főbejárat fölötti, ma már hiányos felirat is: „Főbejárás.”

Fotó: Lenyó László

A csarnok fennmaradása és jelenlegi, riasztóan lepusztult állapota egyaránt annak köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben minden felújítási kísérlet hamvába holt. Az előző önkormányzat például szerződést kötött egy magáncéggel az épület hasznosítására és mélygarázs építésére a téren. Megszűnt volna az őstermelői piac, a csarnokból pedig „az Európai Unió országai nemzeteinek és nemzeti kisebbségeinek kultúráját” bemutató „Európa Ház” lett volna, vagyis elvesztette volna eredeti funkcióját. A 2007- es terv a kerületi lakosság heves tiltakozása miatt szerencsére meghiúsult.

A jelenlegi kerületvezetés a csarnokot eredeti formájában szeretné rekonstruálni. Nemcsak a műemlék épület míves, hiteles felújításáról hoztak döntést, hanem arról is, hogy megmarad vásárcsarnoknak, ahol továbbra is hazai termelőktől lehet majd élelmiszert vásárolni, vonzó, kulturált környezetben. A lepusztult épület megmentése óriási vállalkozás, a teljes felújítás, a 2400 négyzetméter alapterületű, részben földdel feltöltött pince, valamint az épület felső emeletein található 22 – ma már két kivétellel kiürített – lakás hasznosításával együtt várhatóan 3-3,5 milliárd forintba kerül. A tervek szerint a jelenlegi zavaros, összetákolt bódék helyett a belső térben egységes pavilonokat alakítanak ki. A csarnok oldalfalai mentén máig megvannak az építés korából származó, öntöttvas díszekkel ellátott üzletportálok: ezek adhatnak mintát a pavilonok rekonstrukciójához – vázolja a programot Simonffy Márta alpolgármester.

A felújítás megindítását lehetővé teszi, hogy az önkormányzat tavalyi költségvetéséből a felelős gazdálkodásnak köszönhetően jelentős szabad felhasználású pénzmaradvány keletkezett. Ebből a képviselő-testület május 12-i ülésén meghozott határozata szerint idén 500 millió forint céltartalékot képeznek, amelyből elkezdődhet a felújítás előkészítése. A tényleges rekonstrukciót megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése, illetve részletes műszaki-statikai vizsgálat előzi meg. A kerületi vezetés alapvetően saját forrásokból szeretné finanszírozni a műemléki rekonstrukciót, de keresik a külső – például uniós pályázati – források bevonásának lehe- tőségét is.

A műemlék vásárcsarnok megmentése annak a következetes városrehabilitációs programnak a következő állomása, amely 2012-ben a Hunyadi téri park és az őstermelői piac teljes felújításával elindult. Ennek egy léptékében kicsi, de fontos darabkája még idén a helyére kerül: a tér sarkában, az egykori közvécé helyén Líra-Pont néven kioszk épül Szabó János építészmérnök tervei alapján. „A sárga téglaburkolatos, íves boltívekkel tagolt építmény a csarnok historizáló építészeti stílusát követi. A kioszkban helyet kap természetesen az illemhely – ami eddig hiányzott a térről –, valamint egy kis kávézó, ahol irodalmi programokat, gyerekeknek szánt mesedélutánokat, könyvbemutatókat tarthatnak a kerületben működő Írószövetség bevonásával” – említette az alpolgármester. A park zenepavilonjában most is rendszeresen, minden szombat délelőtt Tér/Zene–Zene/ Tér néven koncerteket tartanak: a Líra-Pont az irodalomnak nyújt majd hasonló bemutatkozási lehetőséget.

A Hunyadi téri rehabilitációnak fontos részét képezi a kultúra: Terézváros valaha Budapest talán legpolgáribb kerülete volt, amely a második világháborút követő évtizedekben elvesztette a civilizált, urbánus életnek keretet biztosító helyeket, tereket. Ezek újrateremtése legalább olyan fontos, mint a műszakilag elavult infrastruktúra, épületállomány megújítása.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.