Megszorítjuk magunkat

/ 2013.01.15., kedd 08:17 /
Megszorítjuk magunkat

A magyar népességnek legalább a harmadát végképp elveszítettük, mert már nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, tulajdonságokkal, melyek segítségével beilleszkedhetnének egy normálisan működő társadalomba - állítja a Heti Válasznak adott interjújában Bogár László. A közgazdász szerint jelenleg a magyar költségvetés egyensúlyát elsősorban a magyarok önmegszorítása biztosítja.

Fotó: Sebestyén László

A devizaadósság szempontjából annak köszönhető az ország jelenlegi finanszírozhatósága, és az adja a fizetési mérleg régen nem tapasztalt aktívumát, hogy lényegében leállt a belföldi, különösen az importból beszerezhető javakra irányuló fogyasztás - állítja Bogár László közgazdász a heti Válasznak adott interjúban.

A Károli Gáspár Református Egyetem tanára szerint a Magyarországon termelő multik erősen exportálnak, s így az import és az export között növekvő szakadék teszi finanszírozhatóvá az országot. Baj az, hogy ennek a magyar társadalom tömeges elszegényedése az ára - állítja Bogár, majd hozzáteszi -, a magyar társadalom annyira megégette magát a devizahitelezéssel, hogy most átesett a ló másik oldalára, vagyis nincs szükség túl szigorú állami visszavágásokra, mert a társadalom spontán megszorítja önmagát.

Akik végképp elvesznek

A közgazdász a Heti Válasznak adott interjújában arról is beszél, hogy még legalább tizenöt évig végzetes csapdában vergődik az ország és a kormányfőnek ezt a „csapda létet" kell üzemeltetnie. És ehhez Orbán Viktor igazán ért - teszi hozzá. Ugyanakkor szerinte a kormányfő nyilván azt is tudja, hogy a magyar társadalomnak legalább harmada végképp elveszett, már semmiféle eszközzel nem lehet visszahozni őket a végső nyomorúságból. Nincs meg az elemi szintű tudásuk sem, ami a leghalványabb esélyt adná a felemelkedéshez. És ezen azzal sem lehetne változtatni, ha az állam talicskával tolná a pénzt a felzárkóztató programokba - mondja Bogár László. Ez a társadalom azon rétege, akik mögött már nem áll megtartó emberi közösség; a gyermekek úgy cseperednek fel, hogy fogalmuk nincsen arról, hogyan kell beilleszkedni egy működő társadalomba; hiányoznak az elemi szintű viselkedési normáik, vagyis - teszi hozzá Bogár - társadalmi szinten gyakorlatilag leírhatjuk őket. Nem akarnak dolgozni, de a munkaerő piac sem kér belőlük, vagyis marad az élősdi lét, mert élni kell - állítja a közgazdász.

Nem bírunk a gazdagokkal

És ezeknek a társadalom középosztályától leszakadó embereknek is mondani kell valamit. Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról - mondja a közgazdász. Nem derülhet ki, hogy ezeket az embereket igenis ott kell hagyni az út szélén, mert ha nem így teszünk, akkor a többiek soha nem fognak célba érni. Bogár László szerint ugyanígy nem érdemes foglalkozni a felső tíz százalékkal sem, mert velük úgysem bírunk, nem fizetnek adót, elmennek offshore-ba, ugyanakkor az is tény - állítja -, hogy az Uniós csatlakozás szinte egyetlen pozitív hozadékénak tekinthető kohézió források túlnyomó részét éppen ez a szűk társadalmi szegmens fölözi le, vagyis a leszakadó tömegeknek lényegében nincs hasznuk az európai közösségből.

 Az interjú teljes terjedelmében a január 10-én megjelent Heti Válaszban olvasható. A lap aznaptól digitális formában megvásárolható a Digitalstandon keresztül is.

 



Néhány mondat egyetlen mondatról
(2013. január 21. 14:00)

Az elmúlt negyvennyolc órában élénk közfigyelem övezte a Heti Válasznak adott Bogár László interjú honlapunkon megjelent, tömörített változatát. Tekintettel a szenvedélyes reakciókra szükséges elmondani, hogy a lapban megjelent interjúval kapcsolatban semmiféle kifogás nem fogalmazódott meg. A nyomtatott interjú elkészítésének alapjául egy (máig megőrzött) hangfelvétel szolgált, amely Bogár László - helyenként szenvedélytől sem mentes - nyilatkozatát tartalmazza. Ez alapján készült az interjú első változata, amelyben a következő szöveg szerepelt: „Nem akarnak dolgozni, de a munkaerő piac sem kér belőlük, vagyis marad az élősdi lét, mert élni kell. És ezeknek az embereknek is mondani kell valamit. Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról. Nem derülhet ki, hogy ezeket az embereket igenis ott kell hagyni az út szélén, mert ha nem így teszünk, akkor a többiek soha nem fognak célba érni."

 

Ezt a szöveget Bogár László átnézte, majd jóváhagyólag visszaküldte. A javítás során az inkriminált mondatot jelentősen finomította: „Nem tudnak, de nem is akarnak dolgozni, és a munkaerő piac sem kér belőlük, vagyis marad az élősdi lét. És ezeknek az embereknek is mondani kell valamit. Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról. Nem derülhet ki, hogy, ha csak valami csoda nem történik, éppen a még eséllyel rendelkezők megmaradása érdekében kegyetlen jövő vár rájuk."

A Heti Válasz Online-on heti rendszerességgel jelentetjük meg a lapban megjelenő cikkek tömörített változatát, melyet a szerző készít el. Ezúttal is így történt, ám elkövettem azt a hibát, hogy az összefoglaló alapanyagául az interjú első, vagyis nem javított szövegét használtam fel, így került az online-ra az utóbb finomított mondat. Ezért a nyilatkozótól elnézést kérek.

Azt mindenképpen szükséges rögzíteni, hogy a csere nem szándékosan történt, ugyanakkor tény, hogy az apró hiba viharrá dagadt, ezért reagálunk rá.

Ezzel az ügyet részünkről lezártnak tekintjük.

I.L.L.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Így születik újjá a Múzeumkert

Budapest tele van történeti kertekkel, csak gyakran észre sem vesszük, hogy kertművészeti emlékekkel van dolgunk. A Magyar Nemzeti Múzeum kertjének megújítása példa lehet további parkok újjászületéséhez. A friss Heti Válaszban bemutatjuk a kertrekonstrukció terveit.

Uralkodj, Britannia! – Újra összeáll az angolszász tengely?

A brit kormányfő nemrég arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát. Részletek a friss Heti Válaszban.

Magyarország adóparadicsom lett

A jelen körülmények között az a gazdaság jár jól, amely fel tudja hívni magára a tőke figyelmét; Európa országai ezen a téren is elkényelmesedtek – véli Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Hamarosan a mozikban a Kincsem-film!

Március 16-tól látható a minden idők legdrágább magyar filmjeként beharangozott Kincsem. Herendi Gábor rendező a korszerű történelmi moziról, a nézőkért folyó versenyről és arról, mit keres a XIX. századi történetben Flour Tomi Mizuja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Népesedési csőd szélén az ország – mutatjuk az okokat

Legutóbbi évértékelőjén Orbán Viktor elismerte: egy, ám annál életbe vágóbb területen, a demográfia katasztrófa megállításában nem sikerült az áttörés. A friss Heti Válaszban áttekintjük, hogy miért vagyunk népesedési csődhelyzetben.

A Momentum kivégzi az LMP-t, az Együttet és a Párbeszédet?

A Momentum a baloldalon azokra jelenti a legnagyobb veszélyt, akik lelkesen gyűjtötték neki az aláírásokat: az Együttre, az LMP-re és a Párbeszédre. Botka László közben gyurcsánytalanítaná a baloldalt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mentsen életet egy mozdulattal!

Magyarországon évente mintegy 800 szívbeteg gyermek születik, akik magukra hagyatva többségében halálraítéltek; kellő időben történő adekvát kezelésük esetén azonban 95%-uk megmenthető.