Megválnak a besúgóktól

/ 2002.03.01., péntek 07:45 /

Közös nyilatkozatban utasították vissza a közelmúltban a közszolgálati médiumok vezetői azokat a vádakat, amelyek megkérdőjelezték az intézmények pártatlanságát. Kondor Katalint, a Magyar Rádió elnökét többek között arról kérdeztük, miért volt szükség az elektronikus médiában dolgozók szövetségének létrehozására.

Fotó: Griechisch Tamás

Lesújtó véleményt mondott nemrég Wisinger István újságíró-szövetségi elnök egy nemzetközi konferencián a közszolgálati médiumokról, többek között politikai elfogultsággal vádolta meg őket.

Elképesztőnek tartom azt az egyoldalúságot, amellyel a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke vizsgálja a közszolgálati intézményeket. Mint a Magyar Televízióval, a Duna Televízióval és a Magyar Távirati Irodával közelmúltban kiadott közleményünkben megfogalmaztuk: a tájékoztatás hitelességét illetően a legszigorúbb nemzetközi összehasonlítás próbáját is kiálljuk. Felháborító, hogy Wisinger politikai pornográfiának nevezte a tevékenységünket, miközben műsorainkban a kormánypártok szereplései nem érik el azt a szintet, amelyet a francia médiahatóságok ajánlatosnak tartanak. Ilyet egy újságíró-szövetség elnöke nem engedhetne meg magának.

Ez az oka, hogy a közszolgálati médiumok vezetői a napokban összefogtak és közös szervezetet hoztak létre?

Már hónapok óta terveztük egy közös elektronikus újságíró-szövetség létrehozását. Ez a szervezet számos olyan területen szeretne mértékadó lenni, amely az elektronikus újságírást érinti. Mert ugye egészen más képpel és hanggal tájékoztatni - a képek például önmagukban is "beszélnek"-, mint írásban. Ez csak egy példa, de lesz még számtalan feladatunk.

Az elektronikus médiában negyvennégy olyan személyt találtak az átvilágítóbírák, akikről feltételezhető, hogy a múlt rendszerben ügynökök voltak. Csak azoknak a nevét fogják megjelentetni a Magyar Közlönyben, akik a felszólításra nem mondanak le. Szá-mít-e arra, hogy lesznek közöttük rádiós újságírók?

Számítok. Annak a negyvennégy ügynöknek elő kell kerülnie. Ha ennél kevesebb nevet tesznek közzé, az azt jelenti, hogy a többi érintett már lemondott. Az elmúlt hónapokban sokan kiléptek rádiókból, televíziókból, így az ő nevüket már nem hozzák nyilvánosságra.

Botrányt okozott a közelmúltban, hogy a rádiós dolgozóknak be kellett mutatniuk az átvilágítás eredményét tartalmazó dokumentumot. Miért volt fontos a nevek közlönyben való közzététele előtt kérni a múltról szóló igazolásokat?

Amikor megjelent a sajtóban, hogy az elektronikus médiában negyvennégyen akadtak fenn a rostán, a kereskedelmi televíziók vezetői azt nyilatkozták, hogy a náluk dolgozók között nincsenek ügynökök, mert valamennyien bemutatták a papírokat. Ezért gondoltuk, hogy az érintettek többsége a rádióban lehet. Nem tudjuk, mikor zárul le egy-egy személlyel szemben az eljárás, de nem szerettük volna, hogy a közelgő márciusi ünnepeken - a '48-as forradalomra való emlékezéskor vagy a Nemzeti Színház avatásakor - olyan szerkesztők nevét olvassák a nézőink a műsorújságban, akikről időközben kiderült, hogy ügynökök voltak.

Hányan tettek eleget eddig a kérésnek?

Mindenki megmutatta, aki Budapesten belsősként dolgozik az Aktuális főszerkesztőségen, amihez a Krónika, a hírműsorok és a külpolitikai szerkesztőség munkatársai tartoznak. Ők nem érintettek. A külsősök és a nem Budapesten dolgozó kollégák közül tudomásom szerint nem mindenki élt a lehetőséggel.

Több ismert riporter távozott a közelmúltban a rádióból. Felháborodtak, amikor azt hallották a rádió vezetőitől, hogy az ügynökök egy része magától távozott. Az a kijelentés sem tetszett pár embernek, hogy ha valaki fennakad a rostán, jobb, ha magától elmegy.

Valóban sokan elmentek az intézményből, és nincs kizárva, hogy olyanok is távoztak, akik ügynökök voltak. Nekem ketten is elmondták az elmúlt hetekben, hogy emiatt kénytelenek megválni posztjuktól. De nyilvánvalóan nem gondoltunk arra, hogy mindenki jelentéseket írt, aki elment a rádióból. Érdekes, hogy ebben az országban senki nem azokat védi, akiket az ügynökök megfigyeltek. Szinte annak kell szégyenkezni, aki megkérdezi a besúgótól, hogy megvan-e a papírja. Azok közé tartozom, akik az ügynöktörvénnyel ebben a formában nem értenek egyet. Szerintem előbb és másképp kellett volna csinálni. Nekem az a rokonszenves, ami Németországban van, hogy bárki betekinthet az iratokba, s megtudhatja, ki jelentett róla. De ha már egy ilyen törvény született, az ránk nézve is kötelező.

Az ügynöktörvény szerint az egyetlen szankció a besúgókkal szemben, hogy a nevüket - amennyiben az átvilágítóbírák felszólítására nem mondtak le - nyilvánosságra hozzák. A rádió mégsem hajlandó tovább foglalkoztatni ezeket az embereket?

Valóban nem szeretnénk ilyen embereket alkalmazni. Nem tenne jót a Magyar Rádió hírnevének. Azt gondolom, egy munkáltatónak jogában áll így dönteni. Hiszen az egész átvilágítás csak kutyakomédia lenne, ha nem lehetne megválni az ügynököktől.

Bolgár György közös megegyezéssel, végkielégítéssel távozott a rádióból. Mégis megjelentetett egy hirdetést az újságban a saját fényképével, azzal a szöveggel: mindenki így járhat. Mire gondolt, amikor meglátta a hirdetést?

A plakát azt sugallta, hogy őt a rádióból elbocsátották. Ez nem igaz. Bár azokért a dolgokért, amiket elkövetett, megérdemelte volna, hogy felmondjunk neki. Amikor a hirdetést megláttam, arra gondoltam, valóban járhat úgy mindenki, hogy saját elhatározásából munkahelyet változtat. Soha egyetlen percig sem titkoltam, hogy az olyan típusú műsornak, amit Bolgár György csinált, a közszolgálati rádióban nincs helye. De nem emiatt döntött úgy a Kossuth adófőszerkesztője, Perjés Klára, hogy a Beszéljük meg! című műsorban nem tart rá igényt, hanem mert többször megsértette a közszolgálati szabályzatot. Mindenesetre nagyon érdekes, hogy a helyette felajánlott feladatot - havonta egyszer a 16 óra című műsor szerkesztését és vezetését, valamint egy hónapban öt riport elkészítését - méltatlannak tartotta, miközben van, aki egy hét alatt teljesít ennyit. Különös az is, hogy másnap már egy másik rádiónál volt, ahol a műsorának a szignálja is kész volt.

Bolgár új munkahelyén, az SZDSZ-közeli Klub Rádióban most két olyan műsor is van, amely a közszolgálati rádióéhoz hasonló címet visel: a Krónika pont délben és a Megbeszéljük! Valóban pert indítanak a - már korábban levédetett - címek visszaszerzésére?

A jogászaink - mint minden hasonló intézményben - dolgoznak azon, hogy ha az érdekeink sérülnek, megtegyék a megfelelő lépéseket. Ebben az esetben is az ő feladatuk azzal foglalkozni, hogy jogsértő-e, ha egy igekötő helyét megváltoztatva majdnem ugyanolyan címmel hasonló műsor készül, mint nálunk. Nem vagyok jogász, nem én fogom eldönteni, lesz-e ebből per, vagy sem. De nem tartom tisztességesnek, ha valaki címet elvisz.

Az ellenzéki pártok azzal vádolják a rádió vezetését, hogy semmit nem változott - az általuk szélsőjobboldalinak tartott - Vasárnapi újság című műsor az elmúlt hónapokban.

Szerintem nagyon is változott. A Vasárnapi újság egy eszmerendszert képvisel, de a szélsőségek eltűntek belőle. Hogy ma Magyarországon ki mit nevez szélsőségesnek, az persze szubjektív megítélés kérdése. Ha valaki szolidan mondja a véleményét, tényeket sorakoztat fel egymás mellett, s eközben nem sért meg embereket, népcsoportokat, akkor nem vádolható amiatt, hogy baloldali vagy jobboldali. Amióta Lakatos Pál távozott, a Vasárnapi Újság ellen szinte elenyésző a panaszbizottsági beadványok száma, és ha van is ilyen, a többségüket elutasítják.

Azt mondta nemrég egy rendezvényen: a rádióban kilencven százalékban olyan emberek dolgoznak, akiket valamelyik politikai kurzus segített, s mára pontosan meg lehet állapítani, hogy ki melyik politikai oldalnak drukkol. Hogyan lehet így betartani a kötelező szakmai normákat?

Miért várnánk el a Magyar Rádió munkatársaitól mást, mint ami a közéletben van? Olyan időszakot élünk, amikor az emberek nem állnak szóba egymással, ha más a világnézetük. Nem haragudhatok egyetlen magyar rádiós dolgozóra sem, mert kifejezésre jut a műsorában, hogy kinek drukkol. Még nem tudjuk megkövetelni, hogy ne lógjon ki a lóláb - azt viszont igen, hogy ezt mindenki az emberi tisztesség határain belül tegye. A szakma ideális szabályait pedig még sokáig kell tanulni.

Többen felvetették - a rádióelnökhöz intézett levelekben is -, indokolt-e a szerda reggeli miniszterelnöki interjúkat szüneteltetni a választások előtt. A Heti hetest is szüneteltetni akarta az RTL Klub, végül "a nézők kívánságára" mégis fennmarad.

Ez utóbbit trükknek, kitalációnak tartom, a közvéleményre mindig remekül lehet hivatkozni. Én nem találok egyébként semmi kivetnivalót abban, ha ilyen műsorok a választások előtt is készülnek. A rádió vezetése mégis úgy döntött, hogy március 9-e után szünetelteti a miniszterelnöki interjúkat. Természetesen Orbán Viktor akkor is miniszterelnök marad, tehát ebben a minőségében bármikor megszólalhat.

Támadások kereszttüzében áll, amióta megválasztották. Azt is a szemére vetik, hogy pártrendezvényen beszélget közéleti személyiségekkel politikai kérdésekről. Miért olyan fontosak ezek a "kávéházi esték"?

Ez egy régóta folyó sorozat, amihez a világon senkinek semmi köze nincs. Szeretem csinálni. Valóban olyan vádakkal illetik, hogy pártrendezvény, de vajon mitől lenne az? Csak mert az MDF kerületi székháza ad neki otthont? Én Bánsági Ildikóval, Cseh Tamással és más művészekkel, közéleti személyiségekkel beszélgettem ott, ehhez egyetlen pártnak sincs köze. Példátlan szervezeti átalakulást kezdtünk el, nagy sikerű új műsorokat indítottunk, megmaradtak a jobboldalnak és a baloldalnak tetsző műsorok is, s van számos új kezdeményezésünk, de erről még véletlenül sem esik szó, hanem arról, hogy az elnök a magánidejében mit csinál. Nem értem, miért kellene nekem állandóan magyarázkodni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.