Menekítés a pokolból
Néhány percük volt a múlt szombaton balesetet szenvedő autóbuszon utazóknak, hogy kimeneküljenek a járműből. Tizenhat áldozatot követelt a tragédia; azért nem többet, mert voltak, akik tűzbe mentek, hogy megmentsék a társaikat.
A gyerekek többsége aludt, amikor a fővárosi Szinyei Merse Pál Gimnázium sítáborozóival Franciaországból hazatérő busz letért az útról és betonoszlopnak ütközött. Az óriási becsapódástól nemcsak a jármű jobb eleje tűnt el, de megrepedhetett az üzemanyag-tartálya is. Többen attól szenvedtek égési sérüléseket, hogy forró gázolaj fröccsent a testükre. Mire a buszt követő autók beérték a járművet, az már lángokban állt, a diákoknak és az őket kísérő felnőtteknek néhány percük maradhatott a menekülésre. A busz kijáratai mind a sérült oldalon voltak, és legalább harminc embernek kellett pillanatok alatt feleszmélni, törésekkel, égési sérüléssel, vérző sebekkel menekülni, és belátni: ott kell hagyni az ütközésbe belehaltakat, kitörni a busz ablakát és kiugrani.
A buszon zömmel gimnazisták utaztak, a 16 halálos áldozat között mégis öt felnőtt van, és a súlyos sérültek többsége is felnőtt. Nemcsak azért, mert ők ültek a busz leginkább sérült részén, hanem mert kivételes emberségről tettek tanúbizonyságot. Már a tragédia utáni órákban bejárta az olasz sajtót Vígh György hősiessége: a testnevelő tanár többször is visszament a gyerekekért, próbálta őket menteni a feleségével együtt. Saját gimnazista lányuk testét azonban nem tudták kiszabadítani az ülések alól, s hiába reménykedtek, hogy 30 éves jégkorongozó fiuk kijutott a tűzből. A súlyos sérültek között van egy másik gyerekmentő testnevelő is, és Antal-Köz Béla történelem–filozófia szakos tanár sem magára gondolt. Tanítványai megrendülten állították: tűzbe ment értük, hogy a pánikba esett lányokat tolja, lökje a menekülés útja felé, míg végül már nem tudott kijönni a buszban felcsapó lángok közül.
A hátul ülő, könnyebben sérült fiúk nem veszítették el lélekjelenlétüket: ablaktörő kalapáccsal, a lábukkal, a fejükkel, vagy amivel éppen tudták, kiverték az üveget és kiugrottak, példájukkal is bátorítva a többieket. Mert a buszépítésnek az az egyik nagy dilemmája, hogy ha túl könnyen törnek az üvegek, akkor felboruláskor a jármű nem védi az utasokat, ha túl szilárdak, akkor tűz esetén nincs kiút. A menekülésnek pedig az, hogy nincs visszatérés; aki kiugrik, nagy valószínűséggel már nem tud visszamenni másokért. Az olasz hatóságok megrendülten adtak hírt egy hős gimnazistáról, akit holtan találtak, kezében egy kalapáccsal: ő aközben égett meg, hogy sorba törte a menekülés útját a társainak. Az utolsó pillanatig vagy még az után is mentették egymást. Egy olasz autós kamerája rögzítette, hogy már a busz hátulja is fáklyaként égett, amikor még mindig kilépett valaki a lángok közül.
Hétfőn nemzeti gyásznap volt, tizenévesek ezrei mentek feketében iskolába, így emlékezve meg az áldozatokról és azokról, akiknek köszönhetően legalább harmincan élve jutottak ki az égő pokolból.
