heti-valasz.hu/itthon/uj-lapot-kell-nyitni-fideszes-kialtvany-a-korrupcio-ellen-128090

http://heti-valasz.hu/itthon/uj-lapot-kell-nyitni-fideszes-kialtvany-a-korrupcio-ellen-128090

Menekülés a küzdelembe

/ 2018.03.07., szerda 15:05 /

A jelöltállítás lezárásával új lendületet kapnak az ellenzéki tárgyalások, a Fidesz pedig már arra készül: minden választókerületben egy kormányellenes indulóval kell megmérkőznie. De miért a Soros-kampány erősítése a válasz a hódmezővásárhelyi fiaskóra?

Percről percre politika: a pártok akár hírügynökséget is indíthatnának, olyan intenzitással kommunikálnak támogatóikkal. Legalábbis ez a benyomása lehetett azoknak a Fidesz-tagoknak, szimpatizánsoknak, akik a múlt hétvégén két levélben is iránymutatást kaptak. Mivel a jelöltállítás hétfői határidejének lejártával immár a célegyenesre fordultak rá a pártok, különös figyelmet érdemel a Fidesz-központ által küldött két e-mail. Az első Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjúját ajánlotta az olvasó figyelmébe, kiemelve a beszélgetés kulcsgondolatát. A kormányfő az április 8-i választás tétjét úgy azonosította: „A Fidesz által támogatott nemzeti jelöltekkel szemben a Soros György által támogatott bevándorláspárti jelöltek fognak állni.”

A másik levél múlt vasárnap landolt a postafiókokban. A Fidesz országos központja ezúttal Bayer Zsolt publicista Magyar Időkben megjelent A pániknak vége! című írását ajánlotta az iránymutatásra éhesek figyelmébe. Az előző küldeményhez hasonlóan kiemelt gondolat a következő volt: „Európa legfontosabb, legégetőbb és legfélelmetesebb sorskérdése továbbra is a migrációs nyomás, illetve az erre adandó lehetséges válaszok.”

Stop Soros?

A két levél üzenetének megfejtésével nemcsak a kormánypárt helyzetértékelése lesz világos, de az is, milyen csatára számít a Fidesz április 8-án. Még mielőtt azonban dekódolnánk, fontos megérteni az előzményeket, vagyis hogy miért volt szükség e két megerősítő levélre. Az ok: Hódmezővásárhely. A február 25-i időközi polgármester-választás eredménye, az ellenzéki pártok által támogatott, ám független Márki-Zay Péter győzelme ugyanis meglepetésként érte a Fideszt. Meg persze az ellenzéket is, amely mostantól már aligha hivatkozhat a „Rezsim” gazságára választási eredményének megmagyarázásához. Bebizonyosodott, hogy megfelelő jelölt és stratégia esetén még jobboldali vidéken is győzhet az ellenzék. Ez még úgy is igaz, hogy nem parlamenti, hanem polgármester-választás zajlott a dél-alföldi városban. Az országgyűlési voksolás közelsége, a szokatlanul magas részvétel, a médiafigyelem, Lázár János kancelláriaminiszter kampányolása mind túlmutatott Hódmezővásárhely határain.

Márki-Zay Péter győzelme a tavaly év eleji budapesti olimpiás aláírásgyűjtés óta most először döccentette meg a kormánypárt kommunikációs gépezetét. A rendszerváltás pillanatától fogva a Fidesz vagy a KDNP által vezetett Hódmezővásárhely elvesztése jelképes volt. A Fidesz környékéről egyszerre bizonytalan hangok hallatszottak: vajon az eddig sikeresnek bizonyuló kommunikációs stratégia a megfelelő? Elveszíthető ez a megnyertnek hitt választás az impotens ellenzékkel szemben is? Egy pillanatra fellebbent a függöny, s betekinthettünk a kulisszák mögé.

Az idézett cikkében riadót fújó Bayer Zsolt Hódmezővásárhely után az Echo Tv-ben még arról beszélt, hogy a fülén jön ki az egysíkú kormánykommunikáció. A március 15-ére meghirdetett békemenet egyik főszervezője, Bencsik András pedig azt írta a Demokratában: „Elkezdődött a kampány, és a Fidesz–KDNP süllyedni kezdett. Vajon a sok Stop Soros képes-e mozgósítani a saját tábort? Mert eddig mást nem láttunk. Tudják-e már a kampányfőnökök, hogy a társadalom többségének elege van a sorosozásból, és a Fideszen belül is sokan háborognak emiatt? A lényeget szeretnék hallani…”.

Aztán ezek a hangok úgy eltűntek, mint hó a márciusi napon. Bayer Zsolt a múlt pénteki Magyar Időkben a magyar közírói önkritika nemes hagyományának folytatójaként már így írt: „A pániknak vége, térjünk észhez! S ez vonatkozik ránk is, a média embereire, sőt leginkább ránk vonatkozik! A váratlan hódmezővásárhelyi vereség után az első 24 órában összevissza beszéltünk. Mintha a vásárhelyi fiaskó megváltoztatta volna hirtelen a világpolitikát vagy az európai helyzetet is.” Szombaton a hét elején még vívódó Bencsik András is újra tüzelőállást vett fel: „Egészséges, ép elméjű ember nem szavaz az ellenzékre” – nyilatkoztatta ki az Echo Tv-ben.

Jó dolgokról beszélni

Miért vezényeltek hátraarcot a néhány napig kételkedő kormányközeli publicisták, s egyes politikusok? „Soha nem szabad stratégiaváltásról beszélni. Még akkor sem, ha rákényszerülünk a finomhangolásra: kampányidőszakban az irányokról való locsogás halálos lehet, mert elbizonytalanítja a saját tábort” – magyarázza a Heti Válasznak a Fidesz kampányára rálátó forrásunk. Ezért szó sem lehet a Soros- és migrációs tematika kivezetéséről, hiszen az erre kondicionált szavazótábor nem érezheti úgy, hogy világképének fontos eleme lényegtelenné válik.

Ez a magyarázata annak is, hogy a Fidesz újabb színekkel egészíti ki a már eddig is nagy gonddal festegetett apokaliptikus Soros-freskót. Hétfőn egri sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő arról beszélt, a „Soros György tervének megvalósításán dolgozó Európai Bizottság” migránsokat akar Magyarországra telepíteni, s ebben cinkosa a „Karácsony Gergely vezette politikai együttműködés”, amely például a régóta használaton kívüli egri laktanyába hozna idegeneket. A kormánypárti zenekar ugyanakkor más szólamokon is játszani kezdett: „eredménykampány” indult, s a Facebookon elszaporodtak a kabinet elmúlt nyolc évének eredményeit lajstromba szedő listák és grafikonok.

E kettős stratégiát szemléltette Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjúja is. „Jó dolgokról is kell beszélni a kampányban, mivel mi nemcsak azért nem akarunk bevándorlóország lenni, mert eltűnik a kulturális identitásunk, hanem azért sem, mert az a jövő, amiért az emberek az elmúlt nyolc évben megdolgoztak, az is eltűnhet” – fogalmazott. Hozzátette: arra számít, hogy április 8-án is csak egyetlen ellenzéki jelölt lesz „számos vagy talán az összes” választókerületben.

Egyszerre lép a DK meg a Jobbik, az LMP és az MSZP? Ez az állítás akár még fél éve is képtelenségnek tűnt volna, de nem olyan rég a Fideszben elkezdtek számolni ezzel a lehetőséggel. Hódmezővásárhely pedig elérhető közelségbe hozta ezt a rémkoalíciót. „Sokan nem értették, miért szerepel együtt Sorossal kerítésvágóként az összes ellenzéki párt. Úgy tűnhetett, mi magunk csinálunk reklámot ellenfeleinknek. Pedig csak az új törésvonal kommunikációs megalapozása folyt” – magyarázza már idézett emberünk, hogy az összes ellenzéki pártot igyekeznek a migránspárti dobozba gyömöszölni.

Ki szavazna át?

Újabb politikai termék lenne annak hangsúlyozása, hogy megtörténik a sokáig elképzelhetetlen, és visszalépésekkel egymást segítik az ellenzéki pártok? Erős jelek mutatnak arra, hogy – ha nem is minden ellenzéki kerületben – 60-65 körzetben ténylegesen megvalósulhat ez a forgatókönyv. Erre nemcsak a Hódmezővásárhely után új lendületet kapott ellenzéki tárgyalások utalnak, de a választókat is kezdik hozzászoktatni a gondolathoz. A Jobbik, az LMP és az MSZP közösen állított fel alternatív parlamenti vizsgálóbizottságot a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozó Elios világítástechnikai cég ügyeinek feltárására. Kedden pedig az LMP és az MSZP–Együtt tárgyalt a visszaléptetésekről. Logikus fejlemény lenne, ha az ökopárt társelnökei, Szél Bernadett és Hadházy Ákos körzeteiben (Budakeszi, Szekszárd) ők lennének az összellenzéki jelöltek, a többi helyen pedig az LMP vezényelne hátraarcot.

Hétfőn egyébként lezárult az egyéni jelöltállítási határidő, kedd délután pedig az országos listák állításának határideje volt. Azaz a pártok úgy ülhetnek asztalhoz, hogy tudják, hol erősebbek, gyengébbek, hol lehet engedni. A kép tisztul, világossá vált például, amit korábban már lehetett sejteni: a Juhász Péter vezette Együtt még a baloldali térfélen sem tényező. Mindössze ötven körzetben tudtak jelöltet állítani, aminél egy magára valamit adó viccpárt is többet tud.

Hódmezővásárhely után még a korábban Vona Gáborékkal mindenféle együttműködést kizáró Gyurcsány Ferenc is kitérő választ adott arra a kérdésre, ki meri-e jelenti, hogy soha semmilyen együttműködést nem folytatnak a Jobbikkal. A volt kormányfő lényegében azt mondta, „vannak olyan kérdések a magánéletben és a politikában, amelyekre nem lehet igennel és nemmel válaszolni”. (Mindez azért is pikáns, mert a Jobbik a Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét követő tiltakozáshullámon emelkedett fel 2006 után.) Az esetleges visszalépések ütemezésével kapcsolatban Gyurcsány arra is utalt, hogy ez még a legutolsó pillanatban is megoldható. A politikus az 1998-as példát említette, amikor a Fidesz javára visszalépő Független Kisgazdapárt jelöltjeit sok helyütt a szavazócéduláról húzták le. A Jobbik ugyanakkor váltig állítja, minden jelöltje állva marad és így fogják leváltani a kormányt – azonban még a felméréseket gyanakvóan szemlélők sem hihetik, hogy Vona Gáborék egyedül legyűrhetik a Fideszt.

De vajon az ellenzéki szavazók követnék pártjaik taktikázását, és átszavaznának? Ennek felméréséhez támpontot ad a Závecz Research kutatása, amely szerint minden ötödik Jobbik-szavazó átszavazna egy erősebb MSZP-s vagy DK-s jelöltre. (Még ha jobbikos indul is.) Hasonlóképpen, minden negyedik baloldali ellenzéki szimpatizáns otthagyná kedvencét, és átpártolna egy nyerésre esélyes Jobbik-jelölthöz. Hogy ez mire lenne elég az ellenzék számára abban a 86 körzetben, ahol a Fidesz ötven százalék alatti arányban nyert 2014-ben (azaz az ellenzéki szavazók többen voltak a kormánypártiaknál), lehetetlen megjósolni.

Átfogó képe egyedül a Fidesznek lehet. Egy bennfentes tájékoztatása szerint a kormánypárt egy tavalyi mérés után mostanában ismét kutat az összes választókerületben, s mindenütt ötszáz helyi választót keresnek meg telefonon. Kormánypárti forrásunk ugyanakkor aggódik, mondván: a telefonos mérés a választ megtagadók vagy nem a valódi preferenciájukat elárulók kiugróan magas száma miatt nem alkalmas eszköz – Hódmezővásárhely erre is példa volt. Emberünk szerint ráadásul a kérdezőbiztosok még mindig csak hipotetikus kérdéseket tudnak feltenni az ellenzéki indulókról, márpedig ezekre a választók csak hipotetikust választ tudnak adni. Azaz a választási dinamika a legutolsó percig módosulhat – de legalább nem panaszkodhatunk, hogy a célegyenes unalmas lenne.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.