heti-valasz.hu/itthon/nem-vicc-bogar-laszlo-az-ujszinhazban-zenes-globalizmus-kritikat-tart-117867

http://heti-valasz.hu/itthon/nem-vicc-bogar-laszlo-az-ujszinhazban-zenes-globalizmus-kritikat-tart-117867

Egészségügy és családpolitika: a tervezett lépések

/ 2010.05.01., szombat 11:24 /
Egészségügy és családpolitika: a tervezett lépések

Az egészségügy konszolidálása és a családi adókedvezmények demográfiai elemének kidolgozása - ezzel telnek majd az új humán csúcsminisztérium első hetei, hónapjai. A Heti Válasz cikksorozatban térképezi fel a második Orbán-kormány programját. Elsőként az egészségüggyel és a családtámogatással kapcsolatos terveket adjuk közre.

EGÉSZSÉGÜGY

Konszolidáció - ezzel a szóval foglalható össze a Fidesz programja. Molnár Lajos, az SZDSZ miniszterének 2006-os színrelépése ugyanis alapjaiban rengette meg a magyar egészségügyet; alig maradt valami, amin az elmúlt négy év után ne kellene változtatni.

Az őszödi kitárulkozás után Gyurcsány Ferenc kormányfő számára mentőöv volt, hogy Molnár azt állította: az egészségügyből jelentős összegeket lehet kivonni, és közben modernizációs pályára állíthatják a már akkor is évtizedes technológiai lemaradással küzdő ágazatot. Megszüntettek 16 ezer gyógyító ágyat, vizitdíjat és ágydíjat vezettek be. A kórházakban pedig a 2005-ben ellátottak számánál a következő években csak öt százalékkal kevesebbet kezelhettek, s ha túllépték a határt, az e fölött megbetegedők ellátása után egy fillért sem kaptak. Emellett szétszedték volna az egységes egészségbiztosítást, és a biztosítótársaságok koncessziós jogait néhány százmilliárdért eladták volna, hasonlóan a rádió- és televíziófrekvenciákhoz.

 A következmények ismertek: várólisták, orvoselvándorlás, működésképtelen kis kórházcsonkok és csőd szélére sodródó kórházi "nagyüzemek". Mindez elősegítette a nagypolitikai fordulatot: a Fideszre korábban sohasem szavazó emberek tömege először 2008-ban, a vizitdíj eltörléséről tartott népszavazáson támogatta a narancsos álláspontot, és vált tartósan jobboldali szavazóvá.

Időközben külföldön forradalmi átalakulás történt, amit leginkább a mobiltelefonok elterjedéséhez lehet hasonlítani. Az egészségügyben gyors, kíméletes "mobil" eljárások tömege jelent meg, ezekhez már nem kell kórházban feküdni. Az ellátás súlypontja a high-tech rendelőkbe és a "szalagszerűen végzett", nehéz (ortopédiai, onkológiai) műtétre szakosodott szakkórházakba helyeződött át. Magyarországon mindez elmaradt - legtovább az egynapos sebészet elterjesztésében jutottunk, de évek óta ott sem történik előrelépés.

Ám még ezt a szintet is csak úgy sikerült tartani, hogy a - többnyire fideszes - megyei önkormányzatok 20 és 30 milliárd forint közötti összegeket öntöttek bele (hitelből) a rendszerbe. Gyors beavatkozásra van szükség, ezért - értesüléseink szerint - tárgyalások folynak arról, hogy az egészségügy még idén százmilliárd forint körüli többlethez jusson. Szó sincs azonban arról, hogy - a bankkonszolidációhoz hasonlóan - csak beleöntenék a pénzt a rendszerbe. Új, takarékosságra épülő érdekeltségi rendszert szeretnének kidolgozni, a pluszpénz nagyobb részét ezen keresztül juttatnák el a működtetőkhöz.

Megtakarításra még mindig van lehetőség. A kórházakat úgy kell elképzelni, hogy azok két nagy részből állnak - egy szállodából, illetve mindabból, ami a gyógyítást szolgálja. Ha drága (és kényelmetlen) "hotel" helyett a beteg a saját ágyában fekszik esténként, mert járóbetegként is el tudták látni, akkor az erre költendő pénz megmarad. Ám - és itt volt Molnár Lajos tévedése - a különbséget nem lehet elvonni, hanem a bérek növelésére kell fordítani.

Az ágazatot vezető államtitkár címének elnyerésére esélyes Szócska Miklós a Semmelweis Egyetem menedzserképző intézetének éléről érkezik. Szócska irányítási módszerét ismerve valószínűsíthető: sosem látott széles rétegeket vonnának be, hogy kitalálják, miként lehetne "feltőkésíteni" az egészségügy betegközeli szintjeit, modern technológiát, szakembereket és pénzt hozva a rendszerbe. (Orvosok százai, ezrei hétvégeken Angliában, Németországban ügyelnek, operálnak, távleleteznek, az ő tapasztalataikat is beépíthetik a hazai gyakorlatba.)

 

A Fidesz kétharmados többsége megkönnyíti azt a tervet, hogy a konszolidáció részeként növeljék az állami intézmények számát (vagyis az adósság rendezése fejében elkérnék a kórházak működtetési vagy tulajdonjogát az önkormányzatoktól), hogy brit mintára kiépülő nemzeti egészségügyi szolgálatot hozzanak létre. Döntés még nincs erről, de a pártban úgy vélik, mindez a lakosság szempontjából alapvető változást hozna, mert megerősítené a magyar egészségügy leggyengébb pontját, a szervezést. A szolgálat tervezné meg a gyógyulás menetét, a beteg kész forgatókönyvet kapna arról, hol, milyen segítséget kaphat a bajára.

Az új egészségügyi kormányzatnak abban a tudatban kell elfoglalnia hivatalát, hogy csodát várnak tőle, de az orvosok továbbra is elvándorolnak majd, mert a hazai béreket középtávon sem lehet az uniós átlaghoz igazítani. A hálapénz rendszere nem tűnik el, legfeljebb az új, modern ellátóhelyeken mérséklődik, a várólistákat pedig még Angliának is csak többéves "leoperálási" programmal sikerült felszámolnia.

AZ ÖRÖKSÉG

Évente 600 ezerrel kevesebb beteget lehet ellátni.
2005 óta 24 százalékkal nőtt az infláció, a gyógyításra költhető összeg viszont évi 353 milliárdról 325 milliárd forintra csökkent.
Sosem látott várólisták alakultak ki, tömegessé vált az egészségügyi dolgozók elvándorlása.
A pszichiátriai ellátás összeomlott, a krónikusbeteg-ellátás súlypontja a hajléktalanellátó intézményekbe helyeződött át.

A CSAPAT

Az oktatási, a kulturális, az egészségügyi és a szociális tárca összeolvadásából jön létre a munkaanyagokban Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak nevezett új csúcstárca. (Így NEM-nek kellene rövidíteni, és például a jogalkalmazásban használt kifejezés a NEM-rendelet lenne. Szerencsésebb volna az Emberi Erőforrás Minisztérium elnevezés.)

A csúcsminiszterjelölt, Réthelyi Miklós a Semmelweis Egyetem rendszerváltás utáni első rektora, az ország leghíresebb politikus-orvosdinasztiájának, a Szentágothai családnak a tagja. Emellett nemzetközi rangú anatómus. A 71 éves professzor Orbán kormányának legidősebb tagja lehet; államigazgatási tapasztalata két érintett korábbi minisztériumnál is van - 1990-ben a népjóléti tárca főosztályvezetője volt, 1998 és 1999 között pedig az Oktatási Minisztérium tudományos főosztályát irányította.

Hasonló indíttatású a humán csúcstárca leendő közigazgatási államtitkára, a minisztérium másik "nagy örege", a már az Antall-kabinet idején is hasonló feladatokat ellátó 63 esztendős Jávor András. A Semmelweis Egyetem informatikai intézetét vezető orvos nem egyszerű bürokrata - 2001 és 2003 között ő vezette a Népegészségügyi Programirodát.

Az egészségügyet államtitkárként Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem menedzserképző központjának igazgatója irányíthatja. A Harvard Egyetem John F. Kennedy kormányzati iskolájában mesterdiplomát szerző 50 éves orvos az intézetében az elmúlt évtizedben kiképzett középvezetői hálózatra támaszkodhat. Szócska és csapata már 2005-ben megkezdte egy új egészségpolitikai csapat kialakítását. A Fidesz vezérkara számára a több-biztosítós modell elleni küzdelem során vált világossá, hogy mindez alternatívája lehet Mikola István szakértői körének.

A CSÚCSMINISZTÉRIUM

Hátránya: Nagy pénzigényű területeket egyesít, amelyeket csak egy "szupermen" tudna teljességében áttekinteni. A tárca vezetésében túlreprezentált az egészségügy.
Előnye: Számos határterületen gyors intézkedések születhetnek - így az oktatás-egészségügy (iskolai testedzés), a szociálpolitika-egészségügy (szociális okból kórházban kezeltek ügye) és a fogyatékosok oktatása.
A csúcsminiszter és a parlamenti államtitkár (Halász János, Debrecen alpolgármestere) leveheti a protokolláris terheket az államtitkári rangú "kisminiszterekről", ők így a szakmai ügyekkel foglalkozhatnak.

A BUKÁS

A választások során a baloldal teljes egészségügyi stábja kiesett a parlamentből. A szakbizottságot elnöklő Kökény Mihály országos listán elfoglalt hatvanadik helye nem volt elég a mandátum megszerzéséhez. Kiesett a parlamentből Vojnik Mária, a jelenlegi egészségügyi államtitkár, aki pedig korábban háromszor szerzett egyéni mandátumot Nyíregyházán. Az ellentmondásos személyiségű Havas Szófia sem lesz képviselő, ő a több-biztosítós modell elleni harcban Molnár Lajos legfőbb szocialista ellenfele volt, viszont a nevéhez köthető az OPNI, a fővárosi Margit kórház és a Szent Rókus kórház bezárása. Búcsúzik a politikától és mandátumától Molnár Lajos - az SZDSZ egészségpolitikusa nem jelöltette magát a választásokon. Nemzedékváltás történik a Fidesz soraiban is. Gógl Árpád, a korábbi egészségügyi miniszter nem indult a választáson, utódja, Mikola István pedig várhatóan nem kap pozíciót sem a tárcánál, sem a nagy intézmények élén. Parlamenti képviselőként a szakbizottság elnöki székébe ülhet.

A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

1. Az egészségügy konszolidálása. Erre a célra mintegy százmilliárd forint áll majd rendelkezésre. A rendszert úgy alakítják át, hogy szereplői a hatékonyság növelésében és a megtakarításban legyenek érdekeltek.
2. A tárca új vezetése széles rétegeket szeretne bevonni a problémák kezelésébe.
3. Az uniós forrásokat átcsoportosítják, csúcstechnológiát telepítenek a szakrendelőkbe, hogy minél több beteget kórházi kezelés nélkül is meg tudjanak gyógyítani.
4. Csökkentik az egészségügyre nehezedő adminisztrációs terheket, ezen a téren azonnali intézkedés várható. Az utóbbi évek jogszabálygyárát leállítják, egy sor rendelkezést megszüntetnek.
5. A kétharmados többség birtokában egységes állami egészségügyi szolgálat kiépítéséhez kezdenek. A meglévő állami intézmények mellé az önkormányzatoktól átvennék a megroppant anyagi helyzetű kórházak, rendelők működtetését is.

 



CSALÁDPOLITIKA

Az Orbán Viktor által januártól ígért adócsökkentés központi eleme a családi adókedvezmény lehet. Ám amíg a 2006-ban csaknem teljesen felszámolt kedvezmény a harmadik gyermek megszületését támogatta kiugróan magas adócsökkentéssel (havi 30 ezer forinttal), addig most már a második gyermeknél jelentősen visszaesne az elvonás mértéke. Egyelőre azonban még nincs döntés arról, hogy ezt milyen technikával oldanák meg: a szülők összevont adózása révén, vagy a korábbi gyermekek után járó adókedvezmény kiterjesztésével.

Nem lehet kétszer lépni ugyanabba a folyóba - ez a mondás gyakran elhangzik a családtámogatási program alkotása közben. Nem állítják változtatás nélkül sorban vissza azokat a jogszabályokat, amelyeket a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kabinetek eltöröltek. A családi adókedvezmény mellett a lakásépítéshez, -vásárláshoz járó szociálpolitikai támogatás is átalakul. Nem részesülhetnének majd ebből azok, akiknek nincs saját jövedelmük. Esetek százai bizonyítják, hogy bűnözők kezére került a pénz; a családokat kiforgatták az állami támogatásból. Az új kabinet tehát a keresettel nem rendelkezőknél a szociális bérlakásépítést támogatná. A munkavállalók számára is új rendszert dolgoznának ki, ennek egyetlen eleme ismert: csak számla ellenében fizetnének bármiért is.

Szemléletváltás - így foglalja össze a Kereszténydemokrata Néppárt népjóléti kabinetjének vezetőjéből várhatóan szociális államtitkárrá előrelépő Soltész Miklós a kormányprogram lényegét. A gyermek érték, és nem költség - ezt igyekszik sugallni a családügyekért felelős kereszténydemokrata csapat. "Nem lesz keresztes hadjárat" - ígéri Soltész, de például az iskolában a családi életre nevelés nem (csak) a szexuális felkészítésre, hanem a nehézségekre, a gondokra, azok megoldására is kiterjed majd.

A tervek között szerepel a diákhitel átalakítása, aminek első ránézésre semmi köze nincs a gyermekvállaláshoz. Az utóbbi években azonban a diákhitel is a családalapítás akadályává vált, mert a fiatalok egy része eladósodva kezdi az életét, később köt házasságot, és az otthonteremtés is megcsúszik. A tárca tervei között szerepel ezért egy "gyermekkedvezmény" - vagyis gyermekszületés esetén valamekkora összeget le lehetne írni a tartozásból.

Módosul a családi pótlék rendszere; visszaállna az a szabály, hogy csak azok kapnának az állami juttatásból, akik iskolába járatják a gyermeküket. Az állami gondozottaknál a családi pótlék súlyos visszaélésekre ad okot, a gyermekeket sokszor csak addig fogadja vissza a családjuk, amíg a gyermekvédelem által összegyűjtött családi pótlékot elszedik tőlük. Ezen a téren is szigorításra lehet számítani.

A családtámogatási rendszer egyik fontos eleme az anyáknak alanyi jogon járó gyermekgondozási segély (gyes), amelynek időtartama a Bajnai-kormány intézkedése miatt az április vége után születettek számára három évről két évre rövidül.

 

Bár a kampányban ígéretet tettek rá, visszaállításáról nincs még döntés, előbb szeretnék megnézni a kasszát, leltárt készíteni, és ha anyagi lehetőség nyílik rá, akkor újra három évre növelik a hosszát. Ehhez azonban át szeretnék gondolni a családi támogatások teljes rendszerét. Például egy másik programot is elindítanak, amellyel a kisgyermekes anyák részmunkaidős foglalkoztatásában teszik érdekeltté a munkáltatókat. A gyes visszaállítása egyébként egyelőre inkább gesztusértékű lenne, mivel erre csak 2012 tavaszán kellene az első állami forintot költeni. A családok számára viszont fontos a tisztánlátás, hogy tervezni tudják az életüket.



Azonnali lépést igényel az adósságcsapdába került családok helyzetének rendezése. Az első intézkedések között kilakoltatási moratóriumot vezetnek be. Az állam eddig is adott támogatást az önkormányzatoknak, hogy bajba jutott polgáraikat kisegítsék, ám ezzel a konstrukcióval alig élt valaki. Az új kormány átszabja ezt a támogatási lehetőséget. A gyors, gesztusértékű lépések közé tartozik még az adományok után fizetendő áfa megszüntetése, amely ellehetetleníti az adományozást.

AZ ÖRÖKSÉG

A nagy létszámú anyai korosztály ellenére nem nő a születések száma. Idén az első két hónapban ismét két és fél százalékos a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest.
Több ezer családot fenyeget a kilakoltatás veszélye, mert végrehajtási szakaszba ért a hitelszerződésük.
Drasztikusan csökkent az adományok mértéke, mert áfát kell fizetni utánuk.

A CSAPAT

Miután a csúcs miniszterjelölt az egészségügy területéről érkezik, a családpolitika alakulására a legnagyobb hatással a négygyermekes, városgazdász végzettségű, 47 esztendős Soltész Miklós lehet. A politikus 1998 és 2000 között a közlekedési miniszter kabinetfőnöke volt, így nem mozog majd idegenül az államigazgatásban, emellett a szociális bizottság alelnöke volt. Munkáját helyettesként várhatóan Nyitrai Imre szociológus segíti majd, aki az első Orbán-kormány idején is helyettes államtitkár volt.

TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

1. Januártól az adórendszer segítségével is bátorítani szeretnék a családalapítást, a korábbiaktól eltérően már a második gyermektől jelentősen csökkenne az elvonás mértéke. Egyelőre nem tudható, hogy a szülők összevont adózásával vagy adókedvezménnyel oldják ezt meg.
2. A családi pótlékot csak feltételekkel kaphatná meg a család. Ha a gyermek nem jár iskolába, megvonják a támogatást.
3. Civilszervezetek bevonásával az adósok és a bankok között tárgyalásokat kezdeményeznek, az önkormányzatok számára új támogatási formát dolgoznak ki a családi csődök elkerülésére.
4. A pályakezdőkhöz hasonló adó- és járulékkedvezménnyel támogatják a gyermekes anyák részmunkaidős foglalkoztatását.
5. Gyermekszületés után a diákhitelből leírhatóvá válna a tőketartozás egy része, így ösztönözve a fiatalok családalapítását.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.