valasz.hu/itthon/abszurdra-sikerult-az-uj-gyulekezesi-torveny-borton-jarhat-gyurcsany-kifutyuleseert-129207

http://valasz.hu/itthon/abszurdra-sikerult-az-uj-gyulekezesi-torveny-borton-jarhat-gyurcsany-kifutyuleseert-129207

Merkel bevallotta! De mi az a no-go zóna egyáltalán?

/ 2018.03.02., péntek 14:30 /

Merkel is elismerte végre, hogy vannak no-go zónák Németországban! Pedig a magyar kormány már évekkel ezelőtt megmondta. Orbán Viktornak megint igaza volt!

Efféle gondolatmenetekkel kényeztetik magukat a miniszterelnök hívei, miután a német kancellár a minap valóban no-go zónákról beszélt. Némileg jogos is a naugyézés: jól emlékszünk arra, hogy Merkel mennyire félrekezelte a migránsválságot, hogy píszí szövegeket nyomott Willkommenskulturról, a magyar kormány no-go zónázását pedig visszautasították, tagadták, vagy éppen kinevették Európa-szerte.

Nem Merkel azonban az első, aki látszólag 180 fokot fordul a témában. A Demokrata újságírója, Sayfo Omar volt interjúalanyom nemrég. A felkészüléskor futottam bele két cikkébe. Az egyiket 2016 márciusában írta azzal a címmel, hogy „Európában nincsenek no-go zónák”, a másikat pont egy évvel később, azzal a címmel, hogy „ Tényleg tele vagyunk no-go zónákkal!”

Nyilván rákérdeztem az üvöltő ellentmondásra. A válasz az alábbi volt.

„Nem változott a véleményem, csak azt fogadtam el, hogy a no-go zóna nem csupán eredeti értelmében használatos. Ha úgy fogjuk fel őket, ahogy a napimigráns és a dzsihádfigyelő – olyan nincs Európában. Nincsenek területek, ahova fehér ember nem teheti be a lábát, ahová a rendőrség nem mer bemenni. Olyanok vannak, ahol alacsonyabb státuszú emberek élnek az átlagnál sötétebb bőrszínnel, ahol a többségi társadalom egyes tagjainak a szubjektív biztonságérzete alacsony és ahol a hatóságok intézkedés során más gyakorlatot foganasítanak, mint a város egyéb pontjain. De ilyen hely nem csak Nyugat-, hanem Kelet-Európában és itthon is van.”

Omar esetében tehát arról van szó, hogy no-go zónának korábban azt nevezte, amit a szakmai definíció szerint annak nevezünk. 

1. ahol a hatóságok lemondtak a törvények érvényesítéséről;

2. ahol a lakók – vagy szervezett paramilitáris csoportok – alternatív igazságszolgáltatást működtetnek, mely felülírja az állam törvényeit;

3. ahova a többségi társadalom tagjai etnikai/vallási alapon nem léphetnek be, ha pedig mégis megteszik, testi épségük komoly veszélyben forog, hiszen semmilyen hatósági segítségre nem számíthatnak.

Egy évvel később viszont már elfogadta, hogy a köznyelv nem csak ilyen helyeket nevez no-go zónának. Hanem egyszerűen rossz helyeket is, ahol lecsúszottak tömegei élnek, rossz a közbiztonság, ahova nem jó érzés bemenni.

Merkel pálfordulásában persze politikai érdeke, koalíciós lehetőségei is mélyen benne vannak, azt viszont mindkét eset megmutatja, hogy amíg nem tisztázzuk, mit értünk egy-egy fogalmon, addig kár velük vagdalkozni. 

A helyzet ugyanis az: ócska helyek vannak itt is, ott is, de ha más kultúrájú és vallású, más anyanyelvű tömegek lakják a gettókat, az még kevésbé teszi vonzóvá ezeket a helyeket. Ahhoz pedig minden jogunk megvan itthon, hogy azt mondjuk: ugyanazt a hibát, amelyet Nyugat-Európában elkövettek, mi nem akarjuk elkövetni.

Míg ugyanis ők lassan bár, de azért kezelgetik ezeket a problémákat, mi biztosan belebuknánk. Miért mondom ezt? Magyar kishitűség, önostorzás? Korántsem. Tapasztalat. Mi ugyanis még a saját no-go zónáinkat sem tudtuk felszámolni, pedig azokban magyarul beszélő keresztény gyökerűek tömörülnek, igaz, az átlagnál tényleg sötétebb bőrszínnel.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.