valasz.hu/itthon/dobbenetes-fotok-hompolyog-az-ar-az-auchanban-29902/?orderby=novekvo&numPerpage=20&hozzaszolas_oldal=1/

http://valasz.hu/itthon/dobbenetes-fotok-hompolyog-az-ar-az-auchanban-29902/?orderby=novekvo&numPerpage=20&hozzaszolas_oldal=1/

Mese a cigányról, aki megmentette az iskolát

/ 2009.12.14., hétfő 08:41 /

Egyetlen roma sincs a faluban, mégis minden gyermek cigány nemzetiségi oktatásban részesül - ez az ára az iskola megmaradásának. Így lett a sündisznópörköltből és a Dózsa György izzó koronáját készítő kovácsból tananyag. A Zala megyei Pusztaederics cigányul tanul.

Mindenki tudta, hogy ez az ára: cigány kultúrát tanulnak a gyermekeink, vagy megszűnik az iskola - meséli Gál Lászlóné, Pusztaederics polgármestere. A 190 lelkes, Zalaegerszeg és Lenti között fekvő kis zalai falunak valójában már a hetvenes évek óta nincs iskolája, a gyerekek egy másik község lakóival együtt a szomszédos Tófejre járnak át. 2007-ben aztán kiderült, hogy ez sem elég: 120 gyerek kellett volna az iskola megmaradásához, de csak 91 volt.

Titokzatos tüzek

Ha pedig Pusztaederics, a dimbekdombok között meghúzódó falucska ízesen beszélő nyolc gyereke zalaegerszegi tanuló lesz, akkor hiába a kastélynak hívott, gyönyörűen felújított polgármesteri hivatal; hiába jut minden helyi fiatalra széles sávú internet és számítógép; hiába lóg szociális kolbász a hivatal kamrájában; hiába kezdi meg működését a falu panziója tavasszal; kész, vége, elveszítik a fiataljaikat.

Ekkor jött az ötlet: alakuljanak át cigány nemzetiségi iskolává. Roma ugyan egy sem él Pusztaedericsen, ám Tófejen és Baktüttösön van néhány család. Igaz, nem jut a gyerekeikből minden osztályba, de nemzetiségi iskolaként 15 diák helyett nyolc is elég évfolyamonként. Pusztaedericsen az összes szülő aláírta a beleegyező nyilatkozatot, és megszerezték a falu alatt fekvő gáztároló "gazdájának", az E.ON-nak a 90 millió forintos támogatását az iskola felújításához. Lett új ablak, fűtés, még napkollektor is. A tanárok pedig összeállították a tananyagot.

- Apukám csodálkozott, amikor elmagyaráztam neki, miért gyújtanak a cigányok tábortüzet az udvarukon - magyarázza a nyolcadikos Liza, vagyis Vizsy Erzsébet, milyen hasznosnak bizonyultak az iskolában tanultak.

- Virrasztunk. A tűz mellett beszélgetünk - mondja az elsős Mercike (Tököli Mária Mercédesz) szomorúan, hiszen ő már vett részt cigány temetésen. Iskolai tananyag az is, hogy szőnyegekkel bélelik ki a sírt, televíziót, italokat és telefont is tesznek a halott mellé.
Csoportonként egy-két cigány gyermek. Roma dalokat tanulnak

- Furcsa érzés volt, hogy olyat tudnak a cigány gyerekek, amit mi nem - idézi fel a végzős Berta Zsófia, amikor a kosárfonásról tanultak.

- Az apukám tud kosarat fonni - erősíti meg a hatodikos Kolompár Beatrix, de már csak maguknak készítenek, pedig Olasz Jánosné, az iskola igazgatója emlékszik rá, amikor a kislány nagyszülei még szekérszám hordták a silingát, a nagy füles vesszőkosarat a piacra.

- Észre sem veszik a gyerekek, hogy különleges oktatásban vesznek részt. Néptáncon például egyik órán az osztrák polkát tanulják, a következőn a cigány csárdást - mondja az igazgatónő. Lérántné Ernszt Tímea, a tánctanár pedig akkor lepődött meg, amikor észrevette, hogy a cigány táncokhoz érve a tanulók átvették az irányítást.

- Egyszer csak azon kaptam magam, hogy nem tanítok, hanem tanulok tőlük - mondja a pedagógus. - Nagyon jó érzés, én voltam a legjobb táncos az órán - büszkélkedik a kis Kolompár Bea, és mutatja is, hogyan kell a "felszedő lépésből" pörögni.

Nem gyerekgyár

Másnap nyílik a pusztaedericsi új idősek otthona, ezért ma hittan helyett szavalóverseny van a második órában. Erős közösségi tudatra vall a díj: a legjobbak szerepelhetnek a megnyitóünnepségen. Pusztaedericsnek csak nyolc gyereke van, a teremben mégis húsznál többen vannak. A tanulók némelyike ízesen beszél, de itt senki sem szól rájuk, hogy a "t" hangot a fogunkkal és a nyelvünkkel kell képezni, pattogtatják is rendesen az ínyükön.

Az eredetileg fodrász polgármester - aki az államigazgatási főiskolát is elvégezte, majd hitoktatói képesítést szerzett, és ő a falu kántora is - meghatottságában végigsírja a versenyt.
A "kastély" polgármesteri hivatal, kápolna, kultúrház, szociális mosoda

- Láthatja, ez nem gyerekgyár, nem a normatíváról, hanem a tanulókról szól itt minden. Tízen-tizenegyen vannak az osztályban, még a lélegzetvételüket is ismeri a pedagógus. Itt senki sem pofozza meg a tanárt, a cigányok is tisztelik az iskolát. Negyvenmillió forintot ad a három kis település évente, hogy ne kelljen Zalaegerszegre bemenniük a gyerekeinknek. Nem kell szégyellniük, hogy falusiak, sőt büszkék lehetnek rá - mondja, miközben minden gyerkőc kezébe csokit nyom, megsimogatja őket.

A gyerekek már szaladnának, mert az ebédlőben kezdődik a Mikulás-ünnepség. Az óvodások is itt vannak, a cigány gyerekek közül több mézszőke, mintha nem is beások, hanem északról érkező szintók lennének.

- A mi osztályunkban nincsenek cigányok, de mégis megváltoztatta a többiekkel kapcsolatos viszonyunkat, hogy tanulunk róluk. Egymás mellé ülünk az ebédlőben, és könnyebben feloldódunk - meséli Zsófi.

Szociális varrógép

Pusztaederics idén kinőtte a kis iskolabuszt, mert a nyolc kisdiák mellett már öt óvodásuk is van. Pályázaton nyertek egy újat. Furcsa látvány, ahogy bekanyarodik a faluba, ahol mindenfelé hatalmas gázcsapok láthatóak, a kiürült egykori gázlelőhelyek természetes üregeiben több millió köbméter gázt tárol az E.ON.

Aki ide vetődik, annak leesik az álla attól, amit a cseppnyi falu elért. A függetlenségét a rendszerváltással elnyerő település meseszerű szépségű, de romos kisnemesi kúriát örökölt. A felújított "kastély" ma egyszerre polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, kultúrház, szociális központ. Az udvarán kemencék állnak, lakodalmakra, nagy ünnepre ezekben sütik híres rétesüket. (A hártyavékonyra nyújtott süteményük az agárdi pálinkafőzde cigánymeggyfesztiváljának is egyik nevezetessége, idén 3000 adagot adtak el belőle.) A kastélyban zuhanyoznak a helyi idősek, megy a falu mosógépe is, így takarékosabb, egy-egy kis öregnek felesleges befűteni a fürdőszobát, mosógépet venni. Még ipari varrógépük is van, melynek története jelzi: a falu nem csak az iskola megmentésénél alkalmaz eredeti megoldásokat.

- A zalaegerszegi varrodákat sorra zárták be a kínai tömegáruk miatt, így a mi asszonyaink is munkanélküliek lettek. Akkor jött az ötlet, hogy képezzék át magukat szociális gondozóvá, és lássák el az itt élő időseket. A tudás megmaradt: ha valakinek be kell szegni a függönyt, fel kell hajtani a gyerek nadrágját, megcsinálják. A varrást megrendelők tojással, gyümölcscsel, házi savanyúval fizetnek, amiből éppen feleslegük van - mondja a polgármester.

Azután a húsüzemek kerültek bajba, hát lettek "húsipari" szociális dolgozóik is. Idén is disznót vett az önkormányzat, egy borjút meg ajándékba kaptak, van ismeretségük a vágóhídon, szépen feldolgozzák. Nagy ünnepeken megvendégelik a falut, a magányos időseket csak nem engedhetik otthon sírni ilyenkor. Tavasszal nyílik a panziójuk, egy vállalkozójuktól vették át, elsősorban a gyerekeseket várják. Az erdőkben vargányázni lehet, a falu szélén tehéncsorda, időnként az őzek is betévednek a kertek végébe.

- Hogyan kerül a fitneszgép az öregek napközijébe? - ismétli meg kérdésünket a falu első embere. - Ahogy a szauna. Ha az idősek kapnak valamit, a fiatalokra is gondolni kell, így segítik, hogy a nemzedékek is erős közösséget alkossanak.
Mercike és Bea

Jól összetopogunk mindent, mert nagy a sár faluban, miközben a polgármester azt meséli, hogy sok ötletet másoktól hallanak. Nem maguktól jutott eszükbe az iskolamentési program sem.

- Mi Bocföldétől tanultuk, tőlünk pedig egy másik zalai falu, Alsónemesapáti leste el a fogásokat - mondja Gál Lászlóné. Ha ehhez az kell, hogy a gyerekeik tudják, a cigány megeszi a sünt, a romák Mátyás király pattantyúsai között is ott voltak, vagy Szapolyai velük kovácsoltatta Dózsa György tüzes koronáját, hát megtanulják.

- Az én gyerekem ugyan nem tanul cigány szokásokról az iskolában - mondja az első roma, akivel hazafelé Baktüttösön találkozunk. - Vanessza, tanulsz te cigány dolgokat? - kérdezi hitetlenkedve a sötétszőke, derékig érő hajú kislányt.

- Persze - felel a kis harmadikos. Csupasz téglából toldott-foldott házikó előtt állunk az utcán. Este jön a Magyar Gárda a faluba, idegesek, a nagymama kikiabál a házból, hagyjuk őket békén. A kislány megszokta már, hogy itthon és az iskolában is okosan kell viselkednie, és hogy ez a kétfajta okosság nagyon eltér egymástól. Ismeri a mesét a sündisznóvá változtatott parázna papokról. Tudja, hogy ősei azért csentek biztostűt a kinézett ló nyelve alá, hogy étvágytalanná váljék és olcsón megvehessék. Ők nem esznek sünt, nem foglalkoznak lovakkal. A ház előtt fűnyírók kelletik magukat, jelezve, hogy a tulajdonosok lomizásból élnek. A kislány fellép az utcára kiállított fitneszgépre, és lendületesen lépegetni kezd rajta az árokparton, az apja pedig becsukja a kaput és megköszöni a beszélgetést.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.