Mi az igazság az L. Simon-bekötőút történetéből?

/ 2016.01.29., péntek 19:18 /
Mi az igazság az L. Simon-bekötőút történetéből?

Ugye emlékszik, hogy L. Simon László leaszfaltoztatta a birtokára vezető utat? A gárdonyi polgármester szerint a hírből egy árva szó sem igaz.

Hosszú interjút adott Stumpf András volt kollégánknak L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális nagyberuházásokért felelős államtitkára, amelyben részletesen válaszol az üzleti érdekeltségeivel kapcsolatos vádakra. Megint szó esik az elhíresült bekötőút ügyéről is, amely a mára újságírói toposszá nemesült formában úgy hangzik: Felújították az L. Simon családi birtokaihoz vezető utat.

Tóth István, Gárdony polgármestere azt kérte a Heti Választól, hadd mondja el az ominózus út – 6212 jelű Szabadegyháza-Agárd összekötő út – valós történetét, mert fontos lenne a városuknak. Nagyjából minden hazugság ugyanis, ami a témában rendre elhangzik.

Leaszfaltozták már L. Simonék bekötőútját?

Semmi nem történt az úttal, ezt bárki megnézheti. És ez elég nagy baj, mert nagyon vártuk már a felújítást. Természetesen nem „L. Simonék bekötőútjáról” volt szó, hanem az Agárdról Zichyújfalura, és onnan egy kissé tovább, Szabadegyháza faluig vezető út felújításáról, ami egy rendes, településeket összekötő közút.

Nyáron maga az államtitkár jelentette be, hogy 795 millióból felújítják az utat. Miért maradt ez el?

Nem tudjuk az okát, de azt gondolom, hogy a sajtóban megjelent támadások miatt. Annyi valótlan állítás jelent meg az ügyről, hogy végül, azt hiszem, nem merték  megcsinálni. Ezért meglehetősen haragszom, mert Gárdonynak és az egész térségnek fontos lett volna. Belekevertek minket egy politikai játszmába.

L. Simon mennyiben lett volna kedvezményezettje a projektnek?

Azt mondanám, hogy annyiban, mint bármelyik gazda, akinek az út két oldalán van birtoka. Nézzék meg, a borászatához egy kisebb bekötőút vezet, ami mindjárt az elején, nem sokkal a város széle után leágazik a felújításra szánt országútból. Az igazi kedvezményezett Zichyújfalu több mint ezer lakosa lett volna, akik ezen az egyetlen – minősíthetetlen állapotú, majdnem járhatatlan – úton kapcsolódnak a Velencei-tó térségéhez, az M7-es autópályához, Székesfehérvárhoz. Hozzájuk ezen az úton jár a volánbusz, a mentő, ezen járnak dolgozni. De nekünk, gárdonyiaknak is fontos lenne, mert az agárdi gyógyfürdő évi 80 ezer látogatójából legalább 20 ezren dél felől érkeznek. Van egy külterületi településrészünk, az állami gazdaság egykori majorsága, Csiribpuszta, ahol körülbelül 160-an élnek, többségükben nagyon szegény emberek. Nincs kint óvoda, iskola, a gyerekek buszon járnak be Gárdonyba az úton, a felnőttek közül sokan kerékpárral jönnek be dolgozni, ami most életveszélyes. Miattuk szerettük volna ezt az utat, nem az államtitkár miatt, de annak nyilván örültünk, hogy lobbizott érte. Ő a térség országgyűlési képviselője, miért ne lobbizott volna?

Ilyen az út

Ilyen az út

Forrás: Google Maps

L. Simon szerint még a Bajnai-kormány alatt született döntés a felújításról.

Évtizedek óta tervbe volt véve. A rendszerváltás óta kérte a város a felújítást mindegyik kormánytól, mert ez egy gyenge alapú, keskeny kis út, amit teljesen tönkretett a nagy forgalom. Jelentős munkaadók, mezőgazdasági vállalkozások vannak a két oldalán, de régebben is sűrűn jártak rajta a nehéz gépjárművek, mert az állami gazdaság egyik telephelye Agárdon volt – a Várszegi Gábor alapította Sándor Károly Labdarúgó Akadémia helyén, látja, róluk is mondhatnák, hogy kedvezményezettjei a felújításnak – a másik meg Zichyújfaluban. Akkoriban ment az út teljesen tönkre.

Az országban van több száz hasonló mellékút. Miért pont ezt kellene felújítani?

Sok hasonló mellékutat fel is újítanak. A Zichyújfalu felé vezető útnak Fejér megye egész déli régiója szempontjából jelentősége van, mert ez köti össze a munkahelyeket kínáló tópartot a délre fekvő, általában kevésbé szerencsés helyzetű településekkel. Ameddig el nem kezdtek hangulatot kelteni körülötte olyanok, akik életükben nem jártak erre, de még egy térképen se nézték meg, hogy miről írnak, ez egy mindenki által helyeselt vidékfejlesztési beruházás volt.

Két tény, kiegészítésül

Felvittük egy térképre a polgármester által mondottakat, hogy érthetőbb legyen az érvelése:

Forrás: Google Maps / Válasz.hu

Az interneten fellelhető információk szerint az út burkolatfelújítását a 2007-2013-as EU-s fejlesztési ciklus maradványpénzéből finanszírozták volna. E források legkésőbb tavaly december 31-ig lettek volna felhasználhatóak, vagyis a forrás elúszott - bármi legyen is az oka annak, hogy a 2015 őszére tervezett felújítás nem történt meg.

Megkérdeztük a Magyar Közút Zrt-t, hogy mi történt, és megvalósulhat-e még a projekt, amire kissé kitérő választ adtak, de mégiscsak kikövetkeztethető belőle, hogy az előkészítés megtörtént, de jelenleg nincs rendelkezésre álló forrás:

A 6212 jelű Szabadegyháza-Agárd összekötő út kapcsán a burkolatfelújításra irányuló közbeszerzési eljárást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. lefolytatta, a vállalkozási szerződés megkötésére ez évben sor került. A vállalkozási szerződés hatályba lépésének feltétele a felújításra szükséges forrás biztosítása. Amennyiben a forrás biztosításra kerül, az útfelújítási munkák a téli üzemeltetési időszakot követően, 2016 kora tavaszán indíthatóak.

Még egy rövid tisztázó kört futottunk: L. Simon munkatársaitól megkérdeztük, milyen dokumentumokra alapozza az államtitkár az állítását, hogy a felújítást a Bajnai-kormány időszakában határozták el. (Ennek azért van jelentősége, mert akkoriban politikai alapon biztos nem született volna kedvező döntés.)

Megmutatták az iratokat:

„A Regionális Fejlesztési Tanácsok, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium által javasolt előzetes regionális hosszúlisták a támogatásra javasolható projektek köréről” című 2009. november 5-re dátumozott előterjesztés 7. oldalán valóban szerepel a javasolt beruházások között a Zichyújfalu-Agárd összekötő út 8 km hosszú szakaszának felújítása. De ott van már egy 2008-as munkaanyagban is, amely az „Országos közutakon burkolat felújítás, és hídfelújítás kiviteli tervdokumentációjának elkészítése és tervezői művezetés” címet viseli, és az akkor még 2009-10-re tervezett felújítás műszaki adatait tartalmazza.

 

 

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Riadó – magyar folyami hadihajók a láthatáron!

Lélekben mindannyian sorhajókapitányok vagyunk – ezzel a benyomással tettem le Margitay-Becht András könyvét, aki nemcsak a Lajta monitor életét és újjáépítését, de a magyar folyami hadihajózás történetét is megírta nemrég megjelent impozáns kötetében.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.