valasz.hu/itthon/a-heti-valasz-lap-es-konyvkiado-szolgaltato-kft-kozlemenye-129225

http://valasz.hu/itthon/a-heti-valasz-lap-es-konyvkiado-szolgaltato-kft-kozlemenye-129225

Mi maradt a Kőporc után

/ 2002.05.10., péntek 07:46 /

A balassagyarmati önkormányzat állami segítség nélkül képtelen megbirkózni a volt porcelángyár területén keletkezett talajszennyezéssel. A kárelhárítás költségei messze meghaladják a helyi anyagi lehetőségeket. A közeli nemzeti park területe és a város ivóvízbázisa sincs biztonságban.

Egyre több településről derült ki az elmúlt években, hogy az ott működő, korábban vagy ma is állami tulajdonban lévő vállalatok súlyosan szennyezték környezetüket, s távozásuk után maradandó nyomot hagytak maguk után. A Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) feltérképezi az eseteket, hogy végre hozzáfoghasson a károk felszámolásához, ami több tízmilliárd forintba kerül.

Idegbetegség, májkárosodás

Igen súlyosnak minősítette a közelmúltban befejeződött vizsgálat a balassagyarmati volt porcelángyár területén keletkezett talajszennyezést, amire két esztendővel ezelőtt, a területen lévő volt Áfor-telep környezetkárosításának felmérésekor derült fény. A Kőbányai Porcelángyár (Kőporc) balassagyarmati gyáregységének telephelyén nagy mennyiségű veszélyes, mérgező anyag, perklór-etilén került a földbe. A víz fajsúlyánál nehezebb klórozott szénhidrogént évtizedeken át használták a gyárban. A vizsgálatok szerint a talajvízben lévő perklór-etilén mennyiségét literenként 40 mikrogrammra kéne csökkenteni, szemben a ma helyenként mért 180 ezres értékkel. A perklór-etilén különösen veszélyesnek számító anyag, az élő szervezetbe kerülve idegrendszeri megbetegedést és májkárosodást is okozhat. Nem véletlen, hogy a balassagyarmatiak önkormányzatuk anyagi tehetetlenségét látva sürgős intézkedést várnak az állami hatóságoktól.

A becslések szerint a kármentesítés, amelyet mielőbb el kellene kezdeni, több évig is eltarthat. A költségek elérhetik a 700 millió forintot, holott Balassagyarmat költségvetéséből a közeljövőben a kórház folyamatban lévő rekonstrukcióját és egy szennyvízberuházást is finanszírozni kell. A Kőporc felszámolása tíz éve kezdődött el, s bírósági perek miatt még évekig elhúzódhat az eljárás, a felszámolás során rendelkezésre álló pénzügyi eszközök viszont legfeljebb az elkészült vizsgálati anyagok és a kárelhárítási terv több mint 33 millió forintos költségére nyújtanak fedezetet.

Herczeg Hajnalka alpolgármester a Heti Válasznak elárulta, hogy az önkormányzatot nem érte meglepetésként a talajszennyezés ténye, hiszen a képviselők már korábban is szinte bizonyosak voltak benne. Az alpolgármester asszony szerint a felszámolás alatt lévő cégek környezetszennyezésének elhárítására általában nem lehet állami forrásokat igénybe venni, ebben az esetben azonban enélkül nem tudnak előbbre lépni. Sürgős intézkedésre volna szükség, a vizsgálatok szerint ugyanis a szennyező anyag folyamatosan terjed, és veszélyezteti a közeli Duna-Ipoly Nemzeti Park területét is. Igazolódott az a feltevés, hogy a méreg az alsóbb, kavicsos rétegbe jutott, s fenyegeti az Ipoly élővízbázisát. A kertvárosi rész lakói vezetékes vizet használnak, a még meglévő kutak vizének esetleges szennyeződésére pedig időben felhívták a lakosság figyelmét. Mivel azonban a szennyezés a szakemberek szerint várhatóan egyre gyorsabban terjed, a város képviselő-testülete úgy döntött, hogy állami segítséget kérnek. Lapzártánkig erre nem érkezett visszajelzés, pedig Herczeg Hajnalka már hónapokkal ezelőtt elküldte levelét a KöM-be.

Az ürömi gázmassza

A balassagyarmati talajszennyezés sajnos nem egyedülálló, elszigetelt jelenség az országban. A hasonló károk felszámolása nem várathat magára. Az első becslések szerint több milliárd forintba kerül az Ürömön és Budafokon elhelyezett gázgyári massza eltávolítása. Mint lapunkban is megírtuk, a vizsgálatok szerint pillanatnyilag nem jelent közvetlen veszélyt az Ürömön elhelyezett gázsalak, de senki sem tudja pontosan, meddig bírja a szennyező anyagokat körülvevő agyagpaplan. Balassagyarmathoz hasonlóan itt is látható, hogy a veszélyes vegyületek a talajban időzített bombaként működnek, a kármentesítést tehát addig kell elvégezni, amíg az anyagokat körülvevő kőzetanyagok elzárják a hulladékot a környező vízbázisoktól. Az Üröm környékének ivóvízháztartását fenyegető csurgalékvizek ártalmatlanítására már pályázatot írt ki a környezetvédelmi tárca, s megkezdték a gázmassza eltávolításának előkészítését is. A 100 ezer tonnát meghaladó mennyiség és a szennyező anyag összetétele (magas kéntartalmú gázsalak) alapján a garéi kárelhárításnál is jóval nehezebb feladatot jelent a budafoki és az ürömi gázmassza ártalmatlanítása.

Munkavédelemből elégtelen
A szakértők ismertették az idült perklór-etilén- (PKE-) mérgezés következményeit 7 eset (2 nő, 5 férfi) kapcsán. A két nő vegytisztítás, az 5 férfi pedig fémtárgyak zsírtalanítása során szenvedett perklór-etilén-mérgezést. A betegek átlagos életkora 46 (36-55), átlagos veszélyeztetettségi idejük 9,1 (0,5-30) év volt. Hárman - mint a légszennyezettségi mérések igazolták - közvetlenül érintkeztek az anyaggal. A legsúlyosabban károsodott - többszörös agyi deglaesiót (agyi ideg elhalása) elszenvedett - beteg nem is tudott arról, hogy toxikus anyaggal dolgozott, így védőeszköz nélkül végezte munkáját. Három esetben izolált idegrendszeri, négy esetben pedig izolált májkárosodás volt igazolható. Az idegrendszeri tüneteket előidéző mérgezések mindegyikét súlyos munkavédelmi mulasztások előzték meg. Az egyik esetben a PKE-vel tisztító gép ruhakiszedéskor a szabványban megengedettnél többszörösen magasabb légszennyezést okozott, ezért működtetését az ÁNTSZ illetékes hivatala le is állíttatta. Egy másik esetben hasonló ok miatt szűrőbetétes légzésvédő használatát kellett elrendelni. Az a beteg, aki a legsúlyosabban károsodott, azért nem tudott arról, hogy veszélyes anyaggal dolgozik, mert a forgalmazó cég a 100 százalékban PKE-t tartalmazó zsírtalanító szert "ártalmatlan" jelzéssel hozta forgalomba, így megelőző intézkedésekre egyáltalán nem került sor.

Forrás: Toxikológiai tanulmányok. Az idült perklór-etilén-mérgezés
A Fővárosi Gázművek a gázgyártás melléktermékeként keletkező masszából 1967-1976 között 36 ezer tonnát szállított a budafoki barlanglakások eltömedékelésére, s ennek a dupláját rakta le az ürömi mészkőbányában. Mindkét helyen a talajvízben is kimutatták szennyező anyagok jelenlétét, a gázmassza - ahogy a balassagyarmati perklór-etilén is - megtalálható a legveszélyesebb hazai szennyező források listáján. Az új kormány feltehetőleg nem változtat a Fidesz-kabinet álláspontján, így hát Ausztriában vagy Németországban dolgozzák fel a gázmasszát, mivel nálunk már nem található erre alkalmas kénsavgyár. A munkálatok becsült költsége elérheti a 6 milliárd forintot, amely jócskán meghaladja az eddig összességében a talajszennyezések mentesítésére fordított összeget.

Milliárdos költségek

A KöM évek óta több, a talajszennyezésekkel kapcsolatos alapvető feladatnak próbál eleget tenni. Fel akarja deríteni azokat a veszélyeztetett területeket, ahol volt állami tulajdonú vállalatok vagy a kilencvenes évek eleje óta alapított önkormányzati és magáncégek szennyező tevékenysége közvetlenül fenyegeti a lakosság egészségét. A privatizáció jogi és gazdasági tisztázatlanságai gyakran szinte lehetetlenné teszik a felelősök megnevezését, így szinte mindig az államnak kell állnia a rekultiváció költségeit.

Tizenkét helyszínen már elkezdték a kárfelszámolást, vagy a közeljövőben elindulhat a munka. Olajszennyezések következményeit kell megszüntetni Békéscsaba és Kaba térségében, csődbe ment cégek veszélyeshulladék-telepeit megtisztítani Kállósemjénben és Berettyóújfaluban, illegális hulladéktelepeket felszámolni Dunakeszin és Bükfürdőn. Kemény feladat a Csepeli Autógyár alatt található szennyezés és a hosszú ideig nem megfelelően tárolt debreceni folyékony kommunális hulladék ártalmatlanítása is.

A KöM által finanszírozott kármentesítéssel párhuzamosan több, hasonló célokat szolgáló alprogram is folytatódik. Lapinformációk szerint ide tartozik a mecseki uránbányáknak (3,3 milliárd forint) és a felhagyott szénbányáknak (3 milliárd forint) a gazdasági tárca által finanszírozott rehabilitációja. Az állami cégek közül a MÁV az idén várhatóan 1,2 milliárd forintot költ a szennyezett üzemanyag-átfejtők megtisztítására, míg a honvédelmi tárca 900 milliót szán repülőterek, üzemanyagbázisok, gyakorlóterek feltakarítására.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.