Miért ilyen rosszak a PISA-eredményeink?

/ 2016.12.06., kedd 17:40 /
Miért ilyen rosszak a PISA-eredményeink?

Tovább hanyatlott a magyar oktatás színvonala – de a miértre nincsenek egyszerű válaszok. Az állam döntéseinek alig van hatása arra, mi történik a tantermek zárt ajtói mögött.

Itt a legfrissebb, ropogós PISA-teszt, és az eredmények – természetesen – siralmasak. Az lenne a csoda, ha másként lenne. Miért teljesít rosszul, sőt egyre rosszabbul a magyar közoktatás? Erre a kérdésre nagyon könnyű populista válaszokat adni, egyszerűen azt mondani, hogy azért, mert rossz a kormányzás. Vagy ugyanennek a pandantja a túloldalról: rossz a teszt, vannak más tesztek, amikben sokkal jobbak vagyunk, nézzük inkább azokat, a kormány mindent remekül csinál. Ezek a válaszok azonban csak a politikai retorika szintjén működnek, a valódi szakmai megfejtések sokkal bonyolultabbak, és nem is publicisztikákban érdemes őket keresni. Néhány szempontot mégis próbálunk adni az eredmények értelmezéséhez, és ahhoz, miről tehet és miről nem tehet a kormány.

Először azonban jöjjön néhány alapvető tény, hogy mi az a PISA-teszt!

  • Ez a legjelentősebb közoktatási minőséget vizsgáló felmérés, amit egységes módszertan szerint végeznek a fejlett (OECD-) országokban. Az eredmények jól összevethetők, hosszabb időskálán vizsgálhatók, és ezért általában az oktatáspolitikai sikeresség mércéjének tekintik őket.
  • Háromévente végzik el, a matematikai, természettudományos és szövegértési képességeket (kompetenciákat) vizsgálja, nem a tárgyi tudást – másfajta vizsgálatokon Magyarország jobban teljesít, mert az oktatási rendszerünk a lexikális tudást mérő tesztekre készíti fel a diákokat.
  • 200 iskola kb. 5600 15 éves tanulója töltötte ki a teszteket, idén először digitális formában, ami a tárca szerint szokatlansága miatt hozzájárulhatott a gyengébb eredményekhez. (Zárójel: ha ez igaz, önmagában is elég nagy baj, mert azt mutatná, hogy a magyar gyerekeknek a felmérésben nem vizsgált számítógépes kompetenciái is gyengék.)

A magyar oktatás PISA-eredményei a 2000-es években stabilnak mutatkoztak, de ebben az évtizedben romlani kezdtek. A hanyatlás a legutóbbi, 2012-es teszthez képest meglehetősen súlyos, a szövegértésben 12 ponttal, a természettudományos kompetenciáknál 17 ponttal rosszabb az eredmény, egyedül a matematikai kompetencia mutatója stagnál. Itt látható mindez grafikonon:

Egy másik táblázatban pedig látható, hogy a magyar oktatás a többi vizsgált országhoz képest sajnos rosszul teljesít:

Forrás: OECD-PISA/MTI

Ezek tehát a tények, és ma Palkovics László államtitkár egy sajtótájékoztatón megpróbálta értelmezni őket a kormányzat nézőpontjából. Sok értelmes érv elhangzott (teljes terjedelmében a szöveg itt olvasható), többek között igaz, hogy a 2015-ös mérés még nem alkalmas a két évvel korábban bevezetett reformok hatásainak kimutatására, egyszerű hangulatkeltés például ráfogni a romlást az új állami tankönyvekre. De mégis ki tehet arról, hogy csehül (se) állunk?

Nem a kormány:

  • Közhelynek látszik, de mégiscsak a legfontosabb: a közoktatás állapota a társadalom egészének állapotát tükrözi. Azokban az országokban van jó közoktatás, amelyek általában jó állapotban vannak, illetve nagyon nehéz egy romló szellemi, lelki, egészségi állapotú országban kitűnő közoktatást csinálni. A magyar társadalom számtalan mérés szerint súlyos állapotban van – a PISA-teszt is ezt igazolja. Ezt a válságos állapotot nem a mostani és nem egyetlen kormány állította elő. Az iskolai eredményeket erősen meghatározza a szociális háttér, a közoktatás csekély mértékben tud változtatni azon, mit hoznak a diákok otthonról. A PISA-felmérés eredménye, például a szövegértési képességek riasztó hanyatlása a családok állapotáról még többet mond, mint az iskolákéról.
  • A közoktatás iszonyatosan bonyolult és nagy rendszer, amelynek működését kormányzati döntésekkel nehéz befolyásolni, minden döntés hatásai évekkel később jelentkeznek, és nagyon korlátozottak. Alig-alig van a mindenkori oktatási államtitkárságnak vagy minisztériumnak ráhatása arra, hogy a pedagógusok milyen órákat tartanak, mikor becsukják maguk mögött az ajtót. És ez a legfontosabb. Nincs olyan adminisztratív eszköz, jogszabály vagy zseniális ötlet, amivel egyik napról a másikra jó közoktatást lehetne csinálni. Az iskola nem olyan, mint egy kerítés, amiről csak el kell dönteni, hogy felhúzzuk a határon, és utána működik.
  • A kormány az elődjétől kritikus helyzetet örökölt a közoktatásban. Számtalan reformja tűzoltásszerű volt. Az államosítással megoldotta az önkormányzati iskolarendszer válságát (és előállított helyette egy újat a KLIK mamutszervezetté duzzasztásával), a tankönyvpiac szigorú szabályozásával visszanyeste az indokolatlan könyv-túlburjánzást (egyesek szerint túlzottan is), az életpályamodellel évtizedes bérhiányosságokat kezdett korrigálni (még mindig messze nem eléggé). Ezek lényeges problémák, de a tökéletes megoldásuktól sem lenne egyből jó oktatás.
  • A magyar iskolarendszer egyik legnagyobb baja, hogy erősen szegregált, vagyis az iskolák leképezik-felerősítik a hozott szociális különbségeket, és a tehetséges diákok kevesebb jó intézménybe koncentrálódnak, a hátrányosabb helyzetűek pedig egyre több lecsúszó-romló iskolába. Ez nagyon szomorú – de nem olyasmi, amin könnyű lenne változtatni. Főként nem kötelezéssel, erőszakkal, ahogy, mondjuk, a jogvédők sokszor elképzelik a gyengébb iskolák felszámolását. Ezt ugyanis már sokszor kipróbálták, és néhány éven belül csak még nagyobb bajt okoz. Az iskolarendszer szegregációja leképezi a magyar társadalom lakóhelyi szegregációját: nagyok az anyagi és kulturális különbségek, és az egyes társadalmi csoportok térben is egyre jobban elválnak egymástól.
  • A tanári pálya vonzereje évtizedek óta csökken, a kontraszelekció jelenségére már az 1980-as években felhívták a figyelmet a szociológusok. Nagyon nehéz azt bármivel elérni, hogy tehetségesebb diákok válasszanak egy olyan pályát, ami kényelmes megélhetést és társadalmi tekintélyt sem igen kínál. A kontraszelekció mellé problémaként mostanra felzárkózott az elöregedés is, ami különösen a természettudományos tanároknál drámai mértékű. A legtöbb helyen romló egészségű, fáradt és kizsigerelt emberek állnak a katedrán, miközben a legügyesebb fiatalok más pályák felé tájékozódnak.

Nem érdemes csodát várni

Fotó: MTI/Varga György

Mégis a kormány hibája:

  • Hat (a felmérés készítésekor öt) éve vezetik az országot, egy idő után látszania kellene az eredményeknek még egy lassan változó, nagy rendszer esetében is.
  • Kevés tartalmi reformot csináltak, és az is inkább az alapkészségek oktatásának megerősítése ellen hatott. A kormány által bevezetett új tanórák (mindennapos testnevelés és hit-/erkölcstan) elveszik az időt a fontosabb tantárgyak (matek, magyar, idegen nyelvek) elől. A közismereti tárgyak óraszámának drasztikus csökkentése miatt a szakiskolákban félanalfabétákat képeznek, de már az érettségit adó szakközépiskolákban (szakgimnáziumokban) is hasonló jellegű változások zajlanak. Közben az új tankönyvek egyáltalán nem olyan rosszak, mint állítják róluk, de mélyebbre ható tananyag-reform nem történt, és a „digitális nemzedék” nem hajlandó azt és úgy megtanulni, amit a szülei. A közoktatás elzárkózik a világban zajló változásoktól.
  • A tanárokat az életpályamodell bevezetésével párhuzamosan rengeteg értelmetlen, idegölő adminisztrációra kényszerítették rá, az államosítás pedig annyira csikorogva ment, hogy az iskolákban évekig a „mit és hogyan papírozzunk le”, illetve a „ki csinálja meg a WC-blokkot és lesz-e túlórapénz” kérdései foglalkoztatták a pedagógusokat. Ezek a kormány által is elismert hibák vezettek aztán a pedagógusok tiltakozó mozgalmához. Most valami lassú korrekció zajlik, de az elmúlt években zajló huzavona biztosan nem kedvezett a jó szakmai munkának.
  • Az egyházi és az alapítványi iskolai szféra további erősödése – különösen vidéken – felerősíti a spontán szegregációs folyamatokat. Nem látszik, hogy a kormány ezt észrevette volna.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.