valasz.hu/itthon/az-megvan-hogy-meleghazassag-es-migracioellenes-az-lmp-uj-elnoke-129211

http://valasz.hu/itthon/az-megvan-hogy-meleghazassag-es-migracioellenes-az-lmp-uj-elnoke-129211

Miért írnak hülyeségeket a Szabadság téri emlékműről?

/ 2014.07.21., hétfő 09:23 /

Fotó: MTI

A politika láthatatlan keze gondoskodik arról, hogy – hőségriadók ide vagy oda – egy pillanatig se érezzünk nyári uborkaidényt magunk körül. Hétvégére az emlékműügy újabb fejezete jutott. Két megjegyzésem, majd néhány következtetésem van.

1. A Szabadság téren megvalósuló konstrukcióra hírekben és hírkommentárokban egyaránt gyakran használják a „szobor” kifejezést: helytelenül. Ezt nem is én mondom, ezt már a témában – talán fogalmazhatok így – kikezdhetetlen Wehner Tibor művészettörténész is leírta az ÉS-nek címzett januári olvasói levelében. Így szól: „Ez a szóhasználat [mármint a szobor szó használata a Szabadság téri ügyben – a szerk.], illetve fogalommegjelölés egy emlékmű esetében pontatlan és megtévesztő. Míg a szobor általában műalkotás esélyét hordozó, művészi szándékokat reprezentáló munka, az emlékmű azonban csaknem mindig a művészet szféráján kívül létrehozott objektum.” Vagyis nincs Szabadság téri szobor, legfeljebb emlékmű van. A helyes fogalomhasználat minden következményével együtt.

2. A hétvégi hírfolyamokban szinte kivétel nélkül azzal adták el az emlékmű-sztorit, hogy annak szállítása és szerelése éjjel történt. „Az éj leple alatt állították fel a Szabadság téri emlékművet” stb. Pedig ebben semmi rendkívüli nincs. Olyan méretű és elhelyezésű (értsd: a város kellős közepére komponált) monstrumnál, mint ez, kifejezetten gyakori, hogy a hajnali órákban (vagy késő este) állítják fel. Erre egyrészt logisztikai szempontból van szükség (dugók elkerülése), másrészt pedig sem az alkotó, sem a megrendelő nem szereti mutogatni a művét avatás előtt. Másként fogalmazva: a Szabadság téri emlékműnél hülyeség azzal habosítani a címeket, hogy éjjel vitték oda.

De ha baj lenne, hogy éjjel vitték oda – mint ahogy nem az –, akkor is ez lenne a legkisebb hiba a történetben. A német megszállás mementója emlékezetpolitikai termékként már a felállítása előtt elbukott, hiszen címzettjei (értsd: az 1944-45-ben elpusztított emberek leszármazói) nagyobb részükben nem fogadják el. Továbbra is heves viták tárgya a kompozíciót életre hívó gondolat, az emlékművet tisztán esztétikai szempontból tárgyaló hozzászólások között pedig nem olvasni egyetlen egy pozitív ítéletet sem. Magyarán közmegegyezés van arról, hogy kortévesztett, rossz alkotással gazdagodik a budapesti városkép.

Befejezésként hadd idézzek még néhány gondolatot a fent hivatkozott Wehner-levélből. „Fülep Lajos művészetteoretikus a Magyar szobrászat című alapvetésében már száz évvel ezelőtt, 1918-ban élesen elkülönítette egymástól a szobrászat és az emlékműszobrászat világát, megfogalmazván, hogy az utóbbi »A politika vagy a tömeg-sznobizmus szolgálatában állott, és közben elfelejtette vagy soha meg sem ismerte a művészi feladatokat. «” […] „Nézzünk csak körül Budapest és a magyarországi települések közterein: az emlékművek százai – amelyek létrehozását most már egy hosszabb időre tényleg fel kellene függeszteni, vagy néhány generációra abbahagyni – a szobrokként, a műalkotásokként való megnevezés lehetőségét eredendően kizárják.”

@borbasbarna Twitteren

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.