Miért marad bolt nélkül ennyi település?

/ 2018.02.08., csütörtök 18:00 /
Miért marad bolt nélkül ennyi település?

Nagy akcióba kezdett a Coop, hogy a kétezer lakos alatti településen levő üzleteket adókedvezményhez juttassa. A csőd szélén táncoló, hétfőn is zárva tartó borsodi boltok nyomába indultunk, és érdekes tényekre bukkantunk. De mégis hogyan lett a magyar láncok megtámogatásából tömeges falusi boltbezárás? Részletek a friss Heti Válaszban.

– Negyven éve zárva vagyunk hétfőn – ezzel intézi el Kissné Gosztek Éva, a Borsod megyei Encs-Abaújdevecser egyetlen üzletének eladója azt az országos riadalmat, amelyet a sajtóhír okozott, hogy a Coop üzletlánc akkora bajban van vidéken, hogy nem tudja már egész héten nyitva tartani az üzleteit. Kissé feldúlt, mert hiába magyarázta az egyik kereskedelmi televízió híradójának, semmiféle összeomlás nincs. Egyszerűen csak egyedül dolgozik a boltban, mégpedig alkalmazottként, ezért a törvény szerint heti két pihenőnap illeti meg.

Ellenőrizzük a sajtóban megjelent listát, akit el tudunk érni, pont ugyenezt állítja: mivel szombaton nyitva van, egyedüli dolgozóként a vasárnap nellé kell egy másik pihenőnap, ezért tart zárva hétfőn vagy szerdán. Egyébként is a boltok nem úgy mennek csődbe, hogy előbb hétfőn nem nyitnak ki, majd ha nagy a baj, akkor kedden sem, hanem zsupsz, egyszerre húzzák le a rolót. Mégpedig tömegesen. 2002-ben 42 faluban nem volt élelmiszerbolt, 2012-ben már 150-ben és az elmúlt öt esztendőben újabb 93 községben zárt be az utolsó élelmiszert is áruló üzlet, vagyis tavaly nyáron már 243-nál tartottunk.

De hogyan lett a hazai láncok támogatásának kormányzati tervéből tömeges boltbezárás? És miért a gazdasági fellendülés idején csődölnek be az üzletek, és marad bolt nélkül ennyi falu? Ráadásul nem a válságrégiókban, hanem zömmel a jobb gazdasági helyzetben levő dunántúli megyékben.

Részletes háttér a válságot túlélő, a fellendülés idején bajba kerülő falvakról a február 8-i Heti Válaszban, mely elektronikus formában a Digitalstandon is kapható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.