Miért most? | Válasz.hu

Miért most?

/ 2018.04.25., szerda 14:52 /
Miért most?

Nem egy, hanem rengeteg kompromittáló hangfelvétele van az ügyészségnek a Gyárfás–Fenyő-ügyben – tudta meg a Heti Válasz. Információink szerint a mostani botrány csupán egy még nagyobb horderejű történet mellékmozzanata; az igazi szenzáció fél éven belül jöhet.

Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök és médiavállalkozó a védekezés tankönyvi példáját mutatta be a nyilvánosságnak, miután a sajtóban megjelent, hogy egy titkos hangfelvétel alapozhatta meg április 18-i őrizetbe vételét és gyanúsítását Fenyő János médiavállalkozó húsz évvel ezelőtti meggyilkolásában. Az anyagot nemes egyszerűséggel manipulatív, összevágott „hordaléknak” nevezte, sőt a Nemzeti Nyomozó Iroda VI. kerületi épülete előtt operatőröknek és újságíróknak rapid szakmázásba kezdett arról, hogy ő bizony tévés korából tudja, miként kell az ilyesmit előállítani.

Sok hangfelvétel

Az ügyről szóló cikkekből azt lehet kiolvasni, hogy itt egyetlen kompromittáló anyag lehet a háttérben, melyet a híresztelések szerint a pesti alvilág egyik királya, Prisztás József megölése ügyében 15 év fegyházra ítélt Portik Tamás készített. A Heti Válasz belügyminisztériumi forrásokból megtudta: a nyomozók nem egy, hanem a Portik által 2000 és 2004 között rögzített sok-sok beszélgetés alapján gyanúsították meg a sportvezető-médiavállalkozót. Informátorunk szerint ezek tehát nem a Fenyő-gyilkosság előkészítéséről, hanem a tett következményeiről szóló beszélgetések, melyek Gyárfás felbujtói szerepéről árulkodnak.

Valójában bő hónapja értesülhetett a közvélemény arról, hogy fordulat lehet a Fenyő-gyilkosság felderítésében. Először a PestiSrácok.hu írt arról március 21-én, hogy a rendőrség elfogta az életfogytiglani fegyházbüntetését töltő Jozef Roháč korábbi bűntársát, akit azzal gyanúsítanak, hogy tavaly szeptemberben Fenyő megölésével kapcsolatban megzsarolta Gyárfást. Ez a cikk még nem közölte, hogy mi volt a zsarolás eszköze. Elsőként a Hír Tv április 10-i bűnügyi műsorából derült ki, hogy egy hangfelvételről van szó, mely Roháč testvérének szlovákiai otthonából került elő egy közelmúltbeli házkutatás során – amit éppen Gyárfás Tamás feljelentése nyomán rendeltek el.

A sportvezető-médiavállalkozó a zsarolás után tavaly ősszel úgy próbált taktikázni, hogy feljelentést tett, illetve októberben felkereste Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészt, elvitte neki a hangfelvétel-leiratokat, és a „tanácsát” kérte. Ihász azonban a birtokába került bizonyítékokat nem adta át a nyomozó hatóságnak, hanem „hivatali helyiségében tárolta”, vagyis – képletesen szólva – ráült. Ihász vezetői megbízatását decemberben Polt Péter indoklás nélkül szüntette meg. Magatartása miatt most bűnpártolással gyanúsítják.

Portik mindent rögzített

Forrásaink szerint a zsaroláshoz használt hangfelvétel – mely egy nagyobb archívumcsomag egyik darabja – keletkezéstörténete a következőképpen rekonstruálható. Az olajszőkítési ügyek miatt a legkeresettebb magyar bűnözőként számon tartott Portik ellen a kilencvenes évek végén adtak ki elfogatóparancsot, ami elől ő évekig tartó külföldi „száműzetéssel” tért ki. Majd a 2000-es években – amikorra a terhére rótt cselekmények elévültek – hazajött. Itthoni viszonyainak rendezésébe kezdett, amihez a Gyárfás Tamással ápolt régi kapcsolatát is igénybe vette; rendszeresen beszéltek személyesen és telefonon, és ezeket a dialógusokat Portik rögzítette. Ezek során többször szóba hozta a Fenyő-gyilkosságot – informátorunk szerint szándékosan úgy, hogy Gyárfás felbujtói szerepe világossá váljon, alkalmassá téve a hangfelvételt a későbbi esetleges zsarolásokra.

A „fontos dolgait” mindig is bizalmasainál tartó Portik Tamást 2012. július 14-én vették őrizetbe az Aranykéz utcai robbantással és a Prisztás-gyilkossággal összefüggésben. A Gyárfásról szóló archívumpakk ekkor Jozef Roháčnál volt. Az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság kivitelezése miatt elítélt, Patkány néven ismert bérgyilkost viszont 2008 októberében lekapcsolta a cseh rendőrség, átadták magyar kollégáiknak, a férfi azóta rács mögül vonul tárgyalásokra és ítélethirdetésekre. A „Portik-letét” őrzésének feladata testvérére, Štefan Roháčra hárult; az anyag az ő szlovákiai családi házába – ahova a Hír Tv Riasztás című műsora április elején el is látogatott – kerülhetett.

Mivel Jozef Roháčot 2016-ban idehaza és Szlovákiában egyaránt életfogytiglanra ítélték, és Portiknál is esélyes a fekvő nyolcas, Štefan és köre elkezdték „feldolgozni” a megőrzésre átadott anyagokat. Roháčék ismerőse, bizonyos Imrich K. tavaly szeptemberben jó ötletnek találta megzsarolni Gyárfás Tamást az egyik felvétellel és néhány leirattal. Utóbbi azonban feljelentést tett, amivel eljuttatta a nyomozókat Imrich K.-ig, majd rajta keresztül a szlovák rendőrségtől kapott házkutatási paranccsal Štefan Roháč házáig. (Aki egyébként a Hír Tv-nek tagadta a hangfelvételek létezését.) Vagyis miközben Gyárfás „áldozatként” fordult a rendőrséghez, közvetve a többi, maga ellen szóló terhelő hangfelvételig juttatta a rendőröket. A Fővárosi Főügyészség pedig a múlt héten elegendőnek találta a nyomozók által bemutatott bizonyítékokat, vagyis fennáll a Gyárfás terhére rótt bűncselekmény megalapozott gyanúja.

Forrásaink szerint tehát a „Miért éppen most?” kérdésre adott választ nem a politikánál kell keresni; a nyomozást a saját dinamikája vezette március végére, április elejére a gyanúsításig. Noha a napokban többen lamentáltak azon, hogy a botrány figyelemelterelés, netán az új kormány első erődemonstrációja lehet, a Heti Válasz információi ezt cáfolják. Ameddig Gyárfás nem tett feljelentést tavaly, a nyomozóknak fogalmuk sem volt a hangfelvételek létezéséről. Az ORFK közleménye szerint a rendőrség 2017. október 31-én kezdett újabb nyomozásba a Fenyő-ügyben, Portik Tamást először március 22-én hallgatták ki gyanúsítottként.

Jön valami nagy

Azok sem járnak jó nyomon, akik szerint mindez Pintér Sándor belügyminiszter személyes hadjárata, vagy az új kormány tagjainak megnevezése elé időzített taktikai lépése. Egy dolog kétségtelen: 2010 után szervezeti és személyi okai voltak annak, hogy a nyomozati szervek hosszú idő után érdemben hozzáfoghattak a nagy horderejű – a hazai alvilág eredeti tőkefelhalmozásához kapcsolódó – ügyek felderítéséhez. A Nemzeti Nyomozó Iroda beolvadt a Készenléti Rendőrségbe, több párhuzamosság megszűnt, a működés hatékonyabbá vált. Az új struktúra létrehozásával egy időben olyan korábbi rendőri vezetők kerültek újra pozícióba, akik az 1990-es években részesei voltak az alvilági leszámolások nyomozásának. Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokot Pintér az olajos ügyek felderítését koordináló miniszteri biztosnak nevezte ki, Bolcsik Zoltán vezérőrnagy pedig – akinek karrierje a belügyminiszterhez hasonlóan a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság egykori, Aradi utcai épületéből indult – a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője lett. Azóta viszont a szerkezet „magától forog”, az ügyek pedig egymást hozzák.

Ez az eset a maga rendkívülisége – egy médiamogul előállítása, az exfőügyész megvádolása bűnpártolással – miatt nevezhető bűnügyi szenzációnak, egyik forrásunk szerint azonban cifrább dolgok is jönnek. Mindez ugyanis mellékmozzanata egy nagyobb sztorinak, amely néhány hónap múlva kerülhet a nyilvánosság elé, és amiről egyelőre csupán annyi tudható, hogy a mostani ügy egy vagy több figurájához kapcsolódik. Konkrétumokat, neveket, tényeket nem tudtunk meg, mivel azok egyelőre minősített adatok, vagyis államtitok részét képezik. Legjobb tudásunk szerint ugyanakkor a 2018-as év nem mindennapi bűnügyi izgalmakat tartogat.

* * *

A húszéves Fenyő-rejtély

Más kérdés tudni valamit, és más bizonyítani tudni – szól Kovács Lajos, a döglött ügyek nyomozójának alaptétele, aki éveket szánt életéből a Fenyő-gyilkosság megoldására, és aki a múlt héten megerősítette: régóta Gyárfás Tamást sejtette felbujtóként az 1998. február 11-én történt merénylet mögött. A pletyka húsz éve tartja magát rendőrök, újságírók, műkedvelő kommentelők között. Sőt, néha több is volt, mint pletyka: Perczel Tamás, Fenyő barátja és pszichológusa 2004-ben, a rák végső stádiumában videófelvétel-sorozaton mondta el véleményét a gyilkosságról, lehetséges megrendelőként említve Gyárfást is. A Demokrata című hetilap 2005. február 24-én a Nap Tv producerét jelölte meg felbujtásra alkalmas ellenségként. (A cikk állításait a következő számban visszavonták, és bocsánatot kértek. Amikor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban elő akartuk keresni az eredeti írást, azt láttuk, hogy a vonatkozó oldalakat valaki kitépte az archívumból. )

Tény, hogy az ellentét nyílt volt. Fenyő János, a videókazetta-terjesztésből és -kölcsönzésből milliókat termelő Vico alapítója, a Népszavát és a Nők Lapját is magában foglaló médiabirodalom tulajdonosa félelmetes úr volt. Igazi „ordas tőkés” és „vadállati” karakter, akinél mindig volt pisztoly, amerikai rendszámú 600-as Mercedessel közlekedett, és gond nélkül használta médiáját vetélytársai lejáratására. Többek között Gyárfás ellen, akiben a médiatérszerzési háborúban emberére akadt. Fenyő döntő befolyást akart a Nap Tv-ben, amit Gyárfás nem engedhetett meg. Viszonyuk olyan rossz volt, hogy 1997-ben az akkori kormányfő, Horn Gyula békülésre szólította fel őket.

A Fenyő-gyilkosság nemcsak azért kuriózum, mert ekkora kaliberű vállalkozót ritkán gyilkolnak meg Magyarországon, hanem azért is, mert a médiacézárnak sok ellensége volt. Nem véletlenül tobzódnak az ügy körül az összeesküvés-elméletek. Ahogy az ezekre szakosodott Konteó blog megírta, volt teória arról is, hogy Fenyőre, a sikerorientált fiatal magyar zsidóra az izraeli titkosszolgálat, a Moszad is felfigyelt. Szajjánnak, vagyis önkéntes segítőnek szervezték be, ám amikor szembement a központi akarattal, eltették láb alól. Egyik forrásunk szerint vannak jelei annak, hogy ezt a sztorit egyesek dezinformációként terjesztették a merénylet után.

* * *

A Gyárfás–Portik-kapcsolat

A gyanúsítás szerint Portik Tamás adott utasítást Jozef Roháčnak Fenyő János likvidálására, a végső megrendelő – a felbujtó felbujtója – azonban Gyárfás Tamás lehetett. Felvethető a kérdés: volt-e igazolható kapcsolat Gyárfás és Portik között. Mármost erre bizonyíték az a Széchenyi-hegyi (Ágnes út 11. ) luxusvilla, amelyben 2012 júliusában elfogták Portikot: az épület 2004-ben épp a tévéstől került át az olajvállalkozó élettársának nevére. Azt sem lehet kizárni, hogy Gyárfás eleve Portiknak vásárolt; utóbbi ugyanis valósággal vadászott az ilyen két utcafrontos, menekülést biztosító, eldugott helyekre. A földhivatali papírokból mindazonáltal csak az derül ki, hogy csereügyletről volt szó: Portikék 2004-ben egy rózsadombi villát (Ferenchegyi út 24. ) adtak a XII. kerületi „odúért”. És még egy faktum: Gyárfás rendre a Nap Tv-jében mondatta fel Sándor István „Papa” nyugalmazott rendőr alezredessel az olajbűnözős leckét – melyből természetesen mindig kimaradt Portik neve.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.