Miért nem akarja senki kizárni Ausztriát az Európai Unióból?

/ 2017.09.12., kedd 19:30 /

Nemcsak Magyarország szabotálja a kvótadöntés végrehajtását, de vannak, akik inkább csendben teszik ugyanezt.

Ismét Magyarország a téma a német választási kampányban. Angela Merkel interjút adott a Berliner Zeitungnak, amiben kitért az Európai Bíróság kvótaperben hozott ítélete után kialakult helyzetre.  Merkel a válasza első felében azt hangsúlyozza, hogy számos kérdésben létezik közös európai álláspont, mint például a külső határok védelme, vagy a migráció okainak megelőzése, illetve az afrikai országokkal kötött partnerségi megállapodások ügye, csupán a relokációs mechanizmussal van gond, amit három vagy négy állam mereven elutasít. Merkel szerint az Európai Bíróság mostani ítéletét még a szlovák kormány is tudomásul vette, egyetlen kormány van csak, amelyik azt mondja, nem érdekli a döntés és nem fogadja el.

Az újságíró ezután konkrétan rákérdez, hogy ezek szerint Magyarországot ki kell-e zárni az unióból. Merkel kitérő választ ad, mindenesetre nem mondja, hogy ez a lehetőség fel sem merült. Ez Európa egyik legalapvetőbb kérdését érinti, mert Európa számomra a jog területe. Beszélnünk kell erről az Európai Tanács októberi ülésén, mondja.

Érdekes, hogyan lett Magyarország ebben a kérdésben fekete bárány, Szlovákia pedig jófiú, amikor Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában kijelentette, betű szerint ugyanazon az állásponton vagyunk, mint Robert Fico szlovák kormányfő, vagyis az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vesszük. Berlinből nézve persze nem világos, hogy mit jelent az, hogy tudomásul vesszük az ítéletet, de mégsem hajtjuk végre, vagyis nem fogadunk be bevándorlókat.

Pedig a válasz nagyon egyszerű: megkérdezhetnék legszorosabb szövetségesüktől, Ausztriától. Az osztrákok ugyanis kezdettől fogva ezt csinálták kvótaügyben: tudomásul vették, hogy létezik ilyen döntés, nem is ágáltak ellene, mint a kelet-európaiak, nem mentek pereskedni Luxembourg-ba. Csak, mit tesz isten, nem hajtották végre.

A 2015-ben meghozott kvótahatározatot idén szeptember 26-ig kellett volna a tagállamoknak végrehajtaniuk. A vállalásokat senki nem teljesítette maradéktalanul, de kétségtelenül akadt néhány ország, amelyik átvett pár ezer menedékkérőt Olaszországtól és Görögországtól. Ha azonban ránézünk a számokra, kiderül, hogy néhányan legfeljebb jelképes számban voltak hajlandók migránsokat befogadni a relokációs mechanizmussal.

Ausztriának például 1953 főt kellett volna relokációval átvennie, kicsit többet, mint Magyarországnak. Két év alatt azonban mindössze 15 embert fogadtak be Olaszországból. Az osztrákok ellen mégsem folyik kötelezettségszegési eljárás, és nem beszél senki arról, hogy ideje lenne kizárni őket az unióból.

A szlovákoknak 902 főt kellett volna befogadniuk. Ők ugyan velünk együtt pereskedtek, de közben átvettek a görögöktől 16 embert – ezzel meg is úszták a kötelezettségszegési eljárást, sőt Berlinben most rendes européereknek nyilvánították őket.

Bulgária kvótája 1302 fő volt, ebből befogadtak 50-et, Románia 727 embert fogadott be, ami elsőre talán soknak tűnik, de 4180-at írtak nekik elő, amihez képest meglehetősen szerény teljesítés.

A fenti számok is mutatják, hogy Nyugat-Európa a keleti tagállamoktól nem tényleges szolidarítást vár. Arról már rég letettek, hogy az áttelepítési mechanizmus tömegeket mozgasson meg a kontinensen, és nyilvánvaló, hogy az olaszokon és a görögökön mit sem segít pár ezer ember átvétele. A nyugatiak csak azt várják el, hogy a keleti kormányok segítsenek fenntartani a látszatot, csináljanak úgy, mintha a szisztéma működne. Merkelék nem azért dühösek Orbánra, mert nem enged be 1294 menekültet, hanem azért, mert nyíltan beszél erről a döntéséről.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.