Miért rúgott kapitális öngólt Orbán helyettes államtitkára?

/ 2018.01.16., kedd 19:00 /

A zárt magyar médiarendszerben Altusz Kristóf beismeréssel felérő nyilatkozata soha nem tudott volna megjelenni. Ehhez Máltáig kellett egy kormánytagnak elutaznia.

„Egyedül a tavalyi évben Magyarország körülbelül 1300 menekültet fogadott be, de az ilyen eseteket a kormány nagyon gyakran nem veri nagydobra, mert a kedvezményezetteket sodorhatná ezzel veszélybe. »Azok, akik menekült státust igényelnek, eljöhetnek Magyarországra«, tette hozzá.”

Öt nappal ezelőtt jelentek meg ezek a sorok a Times of Malta nevű máltai lapban, amely interjút közölt a magyar kormány egyik tagjával, Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkárral. És ennek a pár mondatnak elképesztő ereje van, mert hónapok óta most először történt valami a választási kampányban, ami nem a gondosan előre kiszámított menetrend szerint, a kormányzati agytröszt által megmérten, kiporciózottan, megkomponáltan került a választók elé. Egyelőre zavar van az erőben, a kipróbált panelek nem működnek, az újakat valószínűleg gőzerővel készítik a csavargyárban – addig is Németh Szilárd a genfi konvencióról és az igazi menekültek befogadásának kötelezettségéről beszél, ami példátlan újdonság.

A kormánynak elemi érdeke, hogy a közbeszédet mielőbb újratematizálja valamivel, bármivel, ami eltereli a figyelmet arról a tényről, hogy egyetlen év alatt oltalmazotti státust kapott ugyanannyi – döntően közel-keleti, bizonyára főként muszlim – bevándorló, mint ahányat a „Soros-terv” keretében Magyarországra akart kényszeríteni az Európai Bizottság. (Az ő kérelmüket ugyanúgy a magyar hatóságok, magyar szabályok szerint bírálták volna el, mint a beengedettekét.)

Ha a migrációs válság kezdete, 2015 óta nézzük, három év alatt 2231 fő kapott menedékjogot Magyarországon, és a tavalyi évben jóval több, mint az előző kettőben. Magyar állami szervek, közvetve az Orbán-kormány döntésével, az általa megalkotott jogi mechanizmus keretei között.

A kormányzati kommunikáció, a kormányhoz közeli portálok azzal igyekeznek a megdöbbenést ellensúlyozni, hogy azt sulykolják, minden adat teljesen nyilvános, hónapról hónapra fent volt a szám a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján. Hát igen, ez valóban így van, csak ahogy Altusz Kristóf a Times of Malta újságírójának elmagyarázta, „nem verték nagydobra”. Aki nagyon odafigyelt, az persze sejthette, hogy a „migránsmentes övezet” zászlóshajója valójában folyamatosan befogad migránsokat, hiszen Őcsényben sem ufók akartak nyaralni, hanem legálisan az országban tartózkodó, oltalmazotti státusú, barna bőrű emberek, aki valahogy nyilván a kerítésen belülre kerültek. Úgy, hogy be lettek engedve.

Ami a történetben igazán tanulságos, hogy a magyar nyilvánosságnak mégiscsak a Times of Maltából kellett ezt a nem mellékes tényt megtudnia. Altusz közlése ugyanis attól olyan erős, hogy egy kormánytag szájából hangzik el. Ha bármelyik nem kormányközeli újság megírja, hogy valójában rég túlteljesítettük befogadásban a kötelező kvótát – nem lett volna semmi hatása. Simicskista/sorosista ármánykodás.

De miért, miért tette Altusz Kristóf ezt a kampányhelyzetben a Fidesz számára igazán kártékony, leleplező kijelentést? Miért rúgta be ezt a kapitális öngólt?

Egyszerűen szerette volna Magyarországot egy kissé jobb színben láttatni.

Altusz Kristóf láthatóan derék, jószándékú diplomata, aki némi feszengéssel mondja fel a külföldön rosszul csengő paneleket a „muszlim betolakodókról”. Az újságíró kitartó faggatózására akart mondani egy olyan tényt, ami Magyarországot mégiscsak barátságosabb, a menekültekkel szemben befogadóbb államnak tünteti fel – és kimondta azt a számot, amit a kormányon belül nagyon jól tudnak.

Ehhez azonban a Times of Malta kellett, itthon soha, semmilyen körülmények között nem fordulhatott volna elő. A kormány legtöbb tagjához Magyarországon a nem kormánypárti sajtó igen nehezen, szigorúan szabályozott körülmények között, vagy sehogy sem fér hozzá. Kérdezni például Lázár Jánostól lehet, aki ilyen hibát soha nem vétene (legfeljebb szándékosan, ha célja van vele), vagy Kovács Zoltántól, esetleg Németh Szilárdtól.

Ha Altusz Kristóf interjút adna egy magyar lapnak, a menekültek befogadására vonatkozó kérdést a kormánysajtóban már a szerkesztő kihúzná. Ha pedig ez a tény valahogy mégis elhangzana, jönne a magyar médiában megszokott, sőt előírt utólagos szövegegyeztetés. A magnóra vett beszélgetés szövegének átküldése, majd sokszoros átírása, bevonva természetesen a Rogán-féle kommunikációs minisztérium hivatalnokait is. Legkésőbb itt észrevenné valaki, hogy hoppá, erről nem beszélünk – és kihúzná a választ. Az interjú pedig csakis ebben az egyeztetett formában jelenhetne meg.

A nyugati média ezt a metódust nem ismeri. A Times of Malta újságírója leült beszélgetni Altusszal, felvette, amit mondott, aztán egyszerűen kirakták a honlapra. És most itt a valóság, lehet emészteni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.