Miért támadják a leglátványosabb magyar várrekonstrukciót?
Citromdíjat adtak a műemlékvédelem szaktekintélyei a várrekonstrukciónak, amitől minden látogatónak leesik az álla. Pedig Füzéren nemcsak épületet, hanem falut és közösséget is mentenek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.
„Egy háromszáz évig halott várat akartunk újra élővé tenni. Ezt nem fogja megérteni soha az ICOMOS” – mondja Horváth Jenő, Füzér polgármestere. Ő volt az egész, sokmilliárdos projekt menedzsere, aki összefogta az építészekből, régészekből, belsőépítészekből, festőkből, üvegművészből, kőrestaurátorból álló csapat munkáját.
A füzéri várrekonstrukciót építész és műemlékes körökben régóta éles viták övezik. Az ICOMOS nemzetközi örökségvédelmi szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága most magasabb szintre emelte a vitát, amikor Füzérnek adta az évente kiosztott műemlékes citromdíjat. A döntés hátterében Marosi Ernő akadémikus, a művészettörténész szakma doyenjének alakja is felsejlik. A „szakma” kontra „laikusok” szembenállás képlete azonban hamis. Az ICOMOS valóban tekintélyes szakemberekből áll, akik a magyar műemlékvédelem évtizedekig uralkodó irányát képviselik, de a várrekonstrukciót nem egy lelkes polgármester tervezte, hanem ugyancsak a szakma szereplői – legfeljebb ezek a szereplők egész más elvekben hisznek. És foglalkoznak olyan szempontokkal is, amelyeket a régi szemlélet hívei tekintetbe sem akarnak venni: a látogatói elvárásokkal és azzal, hogyan lehet a vár az eldugott, de remek adottságú, turizmus nélkül elsorvadásra ítélt, határszéli aprófalu és környéke fölemelésének eszköze.
 |
Részletes háttér a május 11-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is kapható.
