Minden eddiginél kisebb szelet jut az egészségügynek – mit lép Orbán?

/ 2016.01.10., vasárnap 18:00 /
Minden eddiginél kisebb szelet jut az egészségügynek – mit lép Orbán?

Idén minden idők legalacsonyabb értékére, négy százalék alá eshet az egészségügyi közfinanszírozás aránya a GDP-ből. Megengedheti magának a kormány, hogy ebben a ciklusban ne nyúljon a gyógyítás ügyéhez? Az orvosok tömeges felmondásokkal kényszerítik ki a változást. A csütörtöki Heti Válaszban a Szent Imre-afféron keresztül mutatjuk be, mi történik, ha egy vezető azt teszi, amit központilag elvárnak tőle.

A fővárosi Szent Imre kórház 2011 végéig a baloldal mintaintézménye volt, az a László Imre vezette, aki ma a Gyurcsány-párt egészségpolitikai kabinetvezetője. Az intézet irányítását 2011 végén vette át Bedros J. Róbert, történetünk főszereplője, aki az első Orbán-kormány idején a Belügyminisztérium kórházát vezette. A sajtó az elmúlt hetekben tele volt a főigazgató „rémtetteivel”, aki kétségkívül vonalas és nem is könnyű ember, de a személye démonizálására használt elemek nagy része nem igaz, a főigazgató állítja például, hogy sem a saját, sem az intézménye tulajdonában nincs használatban WHO-001 egyedi forgalmi rendszámú autó. A nagy sajtóvisszhangot keltve távozó egyik főorvos pedig december végén heti egy napra visszaszerződött az intézménybe.

Írásunkban bemutatjuk, hogyan reagáltak az egészségügyiek arra, hogy a kormány 2013 után már nem akar semmit kezdeni az ágazattal azon kívül, hogy ne legyenek botrányok. Egy csaknem kétharmados többségű kormány miért nem akar hozzányúlni ehhez a területhez, miért engedi, hogy még a visegrádi országok is elhúzzanak mellettünk a GDP-arányos ráfordításban?

 

Exkluzív háttér a Heti Válasz január 7-én megjelenő számában. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható. Előfizetési lehetőségeinkről itt tájékozódhat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy 47 éves úszó miatt borult ki Hosszú Katinka

Shane Tusup vigasztalja Hosszú Katinkát, egy csaknem sírós fotón, amit az edző Facebook bejegyzéséhez csatolt. Most Gyurta Dániel volt edzőjével kerültek konfliktusba – egy 47 éves úszó edzésén folyik a vita.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Nagy tülekedés volt Kocsis Zoltán székéért – ki kiért lobbizott?

Március 16-ával Hamar Zsolt vette át a Nemzeti Filharmonikusok vezetését. Az utóbbi időben főként külföldön dirigáló karmester mögött komoly erők mozdultak meg, hogy Kocsis Zoltán helyére léphessen, megelőzve a nemzetközi hírű Eötvös Pétert is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.