Minden eddiginél kisebb szelet jut az egészségügynek – mit lép Orbán?

/ 2016.01.10., vasárnap 18:00 /
Minden eddiginél kisebb szelet jut az egészségügynek – mit lép Orbán?

Idén minden idők legalacsonyabb értékére, négy százalék alá eshet az egészségügyi közfinanszírozás aránya a GDP-ből. Megengedheti magának a kormány, hogy ebben a ciklusban ne nyúljon a gyógyítás ügyéhez? Az orvosok tömeges felmondásokkal kényszerítik ki a változást. A csütörtöki Heti Válaszban a Szent Imre-afféron keresztül mutatjuk be, mi történik, ha egy vezető azt teszi, amit központilag elvárnak tőle.

A fővárosi Szent Imre kórház 2011 végéig a baloldal mintaintézménye volt, az a László Imre vezette, aki ma a Gyurcsány-párt egészségpolitikai kabinetvezetője. Az intézet irányítását 2011 végén vette át Bedros J. Róbert, történetünk főszereplője, aki az első Orbán-kormány idején a Belügyminisztérium kórházát vezette. A sajtó az elmúlt hetekben tele volt a főigazgató „rémtetteivel”, aki kétségkívül vonalas és nem is könnyű ember, de a személye démonizálására használt elemek nagy része nem igaz, a főigazgató állítja például, hogy sem a saját, sem az intézménye tulajdonában nincs használatban WHO-001 egyedi forgalmi rendszámú autó. A nagy sajtóvisszhangot keltve távozó egyik főorvos pedig december végén heti egy napra visszaszerződött az intézménybe.

Írásunkban bemutatjuk, hogyan reagáltak az egészségügyiek arra, hogy a kormány 2013 után már nem akar semmit kezdeni az ágazattal azon kívül, hogy ne legyenek botrányok. Egy csaknem kétharmados többségű kormány miért nem akar hozzányúlni ehhez a területhez, miért engedi, hogy még a visegrádi országok is elhúzzanak mellettünk a GDP-arányos ráfordításban?

 

Exkluzív háttér a Heti Válasz január 7-én megjelenő számában. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható. Előfizetési lehetőségeinkről itt tájékozódhat.

Rosta

Zsuppán András

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Riadó – magyar folyami hadihajók a láthatáron!

Lélekben mindannyian sorhajókapitányok vagyunk – ezzel a benyomással tettem le Margitay-Becht András könyvét, aki nemcsak a Lajta monitor életét és újjáépítését, de a magyar folyami hadihajózás történetét is megírta nemrég megjelent impozáns kötetében.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.