Minden tekintet Áderen

/ 2016.03.03., csütörtök 09:15 /
Minden tekintet Áderen

Nagy lendülettel vágott bele, 2012-ben sorban küldte vissza a törvényeket, volt olyan hónap, amikor négyet is, éppen annyit, amennyit tavaly egész évben. Csökkent a hév, július óta minden jogszabályt aláírt. Most lépéskényszerben van.

A jegybankról szóló törvény olyan nyilvánvalóan alkotmányellenes, hogy Áder János köztársasági elnök aligha tehet mást, mint felszólal ellene. A közpénzek védelme a demokrácia egyik alapkérdése, ahogy Kövér László házelnök is egyértelművé tette: attól a közpénz még közpénz, ha egy közintézménytől egy közalapítványhoz kerül át. Esetünkben a Magyar Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz.

Magyarán nem titkolható el, nem titkosítható, mert a miénk. Tudnunk kell, hogy mi történik vele, mit vesznek belőle, mire költik, mert az is köztulajdon lesz – értelemszerűen.

A kérdés ezért Áder János számára nem az, lép-e; hanem, hogy miként. Visszaküldi-e a parlamentnek – megkockáztatva, hogy érdemi változtatás nélkül fogadják el újra –, vagy előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.

A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a köztársasági elnök nem írja majd alá a törvényt. Áder megnyilatkozásáig persze nem tudható, így lesz-e. Ám azok számára, akik azt hiszik, pusztán attól, hogy a legfőbb közjogi méltóságok mindegyikét a Fidesz delegálta, fékek és ellensúlyok nélkül maradt a demokratikus berendezkedés, ide idéznénk Áder János köztársasági elnökségének közel négyévi alkotmányőri tevékenységét, amelynek során eddig összesen 24 alkalommal élt jogosítványaival.

Kezdenénk is mindjárt bemutatkozó interjújával:

„Ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat,  mind a százat vissza fogom küldeni” – ezt mondta első köztársasági elnöki nyilatkozatában, 2012 májusában. A mondatot olyan fontosnak érezte, hogy elnöksége három évét összegző kiadványában is szerepeltette.

Összegyűjtöttük a köztársasági elnök honlapjáról, hány törvényt küldött eddig vissza. A 2014-es év passzivítása összefügg azzal, hogy a választások miatt hosszú ideig szünetelt a törvényhozás, 2015-ben már élt ellenőrzési jogosítványaival, ugyanakkor nyár óta egyetlen törvényt sem talált aggályosnak.

A táblázatban a parlamentnek visszaküldött törvényeket megjegyzés nélkül tüntettük fel, külön jeleztük, mely esetekben kért normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. 

 

2012. június 3.   médiatörvény

2012. június 6. kisajátításról szóló törvény + egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetéről szóló törvény

2012. június 18. a járások kialakításáról szóló törvény

2012. október 8. a költségvetést megalapozó törvények + településfejlesztési törvény

2012. október 25. a hulladékgazdálkodási törvény + az uniós bűnügyi együttműködési törvény

2012. december 6. a választási törvénynél előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól

2013. május 8. közérdekű adatközlés + agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályai

2013. június 20. Budapest közigazgatási határairól szóló törvény

2013. július 2. az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvény (a nemzeti médiahatóság vezetőjének jogköréről)  + a vallási közösségek jogállását szabályozó jogszabályt +  a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt

2013. október 17. a hegyközségekről szóló törvény módosítása

2013. november 8. a termőföld tulajdonjogának megszerzéséről szóló törvény

2013. dec. 20. a Nemzet Művésze cím odaadományozásáról szóló törvény

2014. dec. 19. tisztességes piaci szabályozásról szóló passzusok a kereskedelmi törvényben + épített környezet kialakításáról szóló törvény

2015. március 10. egyes jogállási törvények módosításáról szóló törvény (a munkafeltételeknek a köztisztviselő beleegyezése nélküli módosítása) + területi államigazgatási szervezetrendszer módosításáról szóló törvény

2015. május 8. állami földvagyon kezelése előzetes normakontroll a parlamenttől

2015. június 19. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény.

 

Rosta

Ablonczy Bálint

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.