Minden tekintet Áderen

/ 2016.03.03., csütörtök 09:15 /
Minden tekintet Áderen

Nagy lendülettel vágott bele, 2012-ben sorban küldte vissza a törvényeket, volt olyan hónap, amikor négyet is, éppen annyit, amennyit tavaly egész évben. Csökkent a hév, július óta minden jogszabályt aláírt. Most lépéskényszerben van.

A jegybankról szóló törvény olyan nyilvánvalóan alkotmányellenes, hogy Áder János köztársasági elnök aligha tehet mást, mint felszólal ellene. A közpénzek védelme a demokrácia egyik alapkérdése, ahogy Kövér László házelnök is egyértelművé tette: attól a közpénz még közpénz, ha egy közintézménytől egy közalapítványhoz kerül át. Esetünkben a Magyar Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz.

Magyarán nem titkolható el, nem titkosítható, mert a miénk. Tudnunk kell, hogy mi történik vele, mit vesznek belőle, mire költik, mert az is köztulajdon lesz – értelemszerűen.

A kérdés ezért Áder János számára nem az, lép-e; hanem, hogy miként. Visszaküldi-e a parlamentnek – megkockáztatva, hogy érdemi változtatás nélkül fogadják el újra –, vagy előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.

A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a köztársasági elnök nem írja majd alá a törvényt. Áder megnyilatkozásáig persze nem tudható, így lesz-e. Ám azok számára, akik azt hiszik, pusztán attól, hogy a legfőbb közjogi méltóságok mindegyikét a Fidesz delegálta, fékek és ellensúlyok nélkül maradt a demokratikus berendezkedés, ide idéznénk Áder János köztársasági elnökségének közel négyévi alkotmányőri tevékenységét, amelynek során eddig összesen 24 alkalommal élt jogosítványaival.

Kezdenénk is mindjárt bemutatkozó interjújával:

„Ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat,  mind a százat vissza fogom küldeni” – ezt mondta első köztársasági elnöki nyilatkozatában, 2012 májusában. A mondatot olyan fontosnak érezte, hogy elnöksége három évét összegző kiadványában is szerepeltette.

Összegyűjtöttük a köztársasági elnök honlapjáról, hány törvényt küldött eddig vissza. A 2014-es év passzivítása összefügg azzal, hogy a választások miatt hosszú ideig szünetelt a törvényhozás, 2015-ben már élt ellenőrzési jogosítványaival, ugyanakkor nyár óta egyetlen törvényt sem talált aggályosnak.

A táblázatban a parlamentnek visszaküldött törvényeket megjegyzés nélkül tüntettük fel, külön jeleztük, mely esetekben kért normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. 

 

2012. június 3.   médiatörvény

2012. június 6. kisajátításról szóló törvény + egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetéről szóló törvény

2012. június 18. a járások kialakításáról szóló törvény

2012. október 8. a költségvetést megalapozó törvények + településfejlesztési törvény

2012. október 25. a hulladékgazdálkodási törvény + az uniós bűnügyi együttműködési törvény

2012. december 6. a választási törvénynél előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól

2013. május 8. közérdekű adatközlés + agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályai

2013. június 20. Budapest közigazgatási határairól szóló törvény

2013. július 2. az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvény (a nemzeti médiahatóság vezetőjének jogköréről)  + a vallási közösségek jogállását szabályozó jogszabályt +  a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt

2013. október 17. a hegyközségekről szóló törvény módosítása

2013. november 8. a termőföld tulajdonjogának megszerzéséről szóló törvény

2013. dec. 20. a Nemzet Művésze cím odaadományozásáról szóló törvény

2014. dec. 19. tisztességes piaci szabályozásról szóló passzusok a kereskedelmi törvényben + épített környezet kialakításáról szóló törvény

2015. március 10. egyes jogállási törvények módosításáról szóló törvény (a munkafeltételeknek a köztisztviselő beleegyezése nélküli módosítása) + területi államigazgatási szervezetrendszer módosításáról szóló törvény

2015. május 8. állami földvagyon kezelése előzetes normakontroll a parlamenttől

2015. június 19. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény.

 

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.