Minden tekintet Áderen

/ 2016.03.03., csütörtök 09:15 /
Minden tekintet Áderen

Nagy lendülettel vágott bele, 2012-ben sorban küldte vissza a törvényeket, volt olyan hónap, amikor négyet is, éppen annyit, amennyit tavaly egész évben. Csökkent a hév, július óta minden jogszabályt aláírt. Most lépéskényszerben van.

A jegybankról szóló törvény olyan nyilvánvalóan alkotmányellenes, hogy Áder János köztársasági elnök aligha tehet mást, mint felszólal ellene. A közpénzek védelme a demokrácia egyik alapkérdése, ahogy Kövér László házelnök is egyértelművé tette: attól a közpénz még közpénz, ha egy közintézménytől egy közalapítványhoz kerül át. Esetünkben a Magyar Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz.

Magyarán nem titkolható el, nem titkosítható, mert a miénk. Tudnunk kell, hogy mi történik vele, mit vesznek belőle, mire költik, mert az is köztulajdon lesz – értelemszerűen.

A kérdés ezért Áder János számára nem az, lép-e; hanem, hogy miként. Visszaküldi-e a parlamentnek – megkockáztatva, hogy érdemi változtatás nélkül fogadják el újra –, vagy előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.

A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a köztársasági elnök nem írja majd alá a törvényt. Áder megnyilatkozásáig persze nem tudható, így lesz-e. Ám azok számára, akik azt hiszik, pusztán attól, hogy a legfőbb közjogi méltóságok mindegyikét a Fidesz delegálta, fékek és ellensúlyok nélkül maradt a demokratikus berendezkedés, ide idéznénk Áder János köztársasági elnökségének közel négyévi alkotmányőri tevékenységét, amelynek során eddig összesen 24 alkalommal élt jogosítványaival.

Kezdenénk is mindjárt bemutatkozó interjújával:

„Ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat,  mind a százat vissza fogom küldeni” – ezt mondta első köztársasági elnöki nyilatkozatában, 2012 májusában. A mondatot olyan fontosnak érezte, hogy elnöksége három évét összegző kiadványában is szerepeltette.

Összegyűjtöttük a köztársasági elnök honlapjáról, hány törvényt küldött eddig vissza. A 2014-es év passzivítása összefügg azzal, hogy a választások miatt hosszú ideig szünetelt a törvényhozás, 2015-ben már élt ellenőrzési jogosítványaival, ugyanakkor nyár óta egyetlen törvényt sem talált aggályosnak.

A táblázatban a parlamentnek visszaküldött törvényeket megjegyzés nélkül tüntettük fel, külön jeleztük, mely esetekben kért normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. 

 

2012. június 3.   médiatörvény

2012. június 6. kisajátításról szóló törvény + egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetéről szóló törvény

2012. június 18. a járások kialakításáról szóló törvény

2012. október 8. a költségvetést megalapozó törvények + településfejlesztési törvény

2012. október 25. a hulladékgazdálkodási törvény + az uniós bűnügyi együttműködési törvény

2012. december 6. a választási törvénynél előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól

2013. május 8. közérdekű adatközlés + agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályai

2013. június 20. Budapest közigazgatási határairól szóló törvény

2013. július 2. az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvény (a nemzeti médiahatóság vezetőjének jogköréről)  + a vallási közösségek jogállását szabályozó jogszabályt +  a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt

2013. október 17. a hegyközségekről szóló törvény módosítása

2013. november 8. a termőföld tulajdonjogának megszerzéséről szóló törvény

2013. dec. 20. a Nemzet Művésze cím odaadományozásáról szóló törvény

2014. dec. 19. tisztességes piaci szabályozásról szóló passzusok a kereskedelmi törvényben + épített környezet kialakításáról szóló törvény

2015. március 10. egyes jogállási törvények módosításáról szóló törvény (a munkafeltételeknek a köztisztviselő beleegyezése nélküli módosítása) + területi államigazgatási szervezetrendszer módosításáról szóló törvény

2015. május 8. állami földvagyon kezelése előzetes normakontroll a parlamenttől

2015. június 19. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kölcsey reggelijétől a mondatszálazóig

Ha szeretné tudni, mit reggelizett Kölcsey Ferenc, ha érdekli, hogy 1956 milyen hatással volt az itthoni és az erdélyi írók életére, vagy szeretné tisztázni, hogy hány nyelvre is fordították le a Himnuszt, akkor vasárnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban a helye.

A Fidesz tanácsadója elmondta, miért kell kidobni Soros civiljeit

Egy jogállamban miért nem lehet eltakarítani Soros György „álciviljeit” az országból? És miért van nagyon is létjogosultsága a körmükre nézni? Kis magyar egyrészt-másrészt izraeli példával, amerikai tanácsadóval a csütörtöki Heti Válaszban.

Öt ok, amiért egyedülálló Donald Trump beiktatása

A „történelmi” jelzővel soha nem fukarkodnak az Egyesült Államokban. De a csütörtöki-pénteki ünnepségsorozat, amelynek keretében az ország 45. elnökét, a 70 éves Donald J. Trumpot elnökké iktatják, valóban sok tekintetben egyedülálló.

Ókovács Szilveszter: „Klassz, hogy egyáltalán feljöttünk a víz fölé”

„Én nem tudom másképp vezetni az Operát, csak úgy, ahogy eddig tettem” – mondja Ókovács Szilveszter. Az Opera főigazgatóját a nyakára küldött pénzügyi biztosról, az elmaradt év végi jutalomról, a megcsúszott Műhelyház-beruházásról, és arról is kérdeztük, hogy folytatná-e az intézmény élén a munkát. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Újabb tüntetés jön: most egy másik Orbán a célkeresztben

Az újabb kormányzati támogatás hallatán ismét fellángolt a vita az Orbán János Dénes költő által gründolt Kárpád-medencei Tehetséggondozó Kft. körül. Az írók petíciót fogalmaztak, és január 22-re tüntetést szerveznek az íróakadémia székhelye elé. Háttér a friss Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.