valasz.hu/itthon/a-heti-valasz-lap-es-konyvkiado-szolgaltato-kft-kozlemenye-129225

http://valasz.hu/itthon/a-heti-valasz-lap-es-konyvkiado-szolgaltato-kft-kozlemenye-129225

MINDENT VITTEK

/ 2006.07.06., csütörtök 14:34 /

Kartell, hivatali visszaélés, elcsalt közbeszerzés - semmi nem volt rendben az egyetemek 13 milliárd forintos informatikai megrendelései körül. Az ügyben az eddig Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium is érintett. A Heti Válasz exkluzív részleteket közöl a versenyhivatali vizsgálat jegyzőkönyvéből.



A Gazdasági Versenyhivatal június 16-i döntése pontot tett az előző ciklus egyik legjelentősebb közbeszerzési botrányának végére. Ma már egyértelműen tudjuk, amit korábban csak sejteni lehetett. Az öt nagy egyetem informatikai rendszerének kiépítésére kiírt pályázatot a három nyertes cég - az IBM, a SAP és az ISH - levajazta, vezetőik titkos megállapodást kötve előre leosztották az alvállalkozói feladatokat, és megpróbálták a versenytársakat tisztességtelen eszközökkel távol tartani. A cégek a jogsértés súlyossága és az öt pályázat kimagasló értéke miatt rekordbüntetést kaptak: az IBM és a SAP 690-690 millió, az ISH Kft. pedig 130 millió forintot.

A három piacvezető cég monopóliumra törekedett az egyetemi informatikai rendszerek területén. A kartell a 2004-re kiírt összes pályázaton elindult, és az általuk kifejlesztett MedSol klinikai rendszert eladták minden nagyobb orvosképzőnek, így a Semmelweis Egyetemnek, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemnek, valamint a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DEOEC). Jellemző, hogy a pályázatok ajánlattételi szakaszába a négyből három esetben kizárólag a kartell tagjai - az IBM és az ISH - jutottak be, vagyis a csapat tagjai egymással "versenyeztek". A közbeszerzés célja, azaz az állam számára legelőnyösebb ajánlat kiválasztása így nem valósulhatott meg, az eljárás formalitássá vált.

AZ EGYETEMEK ÉS A KARTELL

A kartell az ELTE gazdálkodási rendszerének pályázatán bukott le: az egyik kiesett versenytárs, az Oracle panaszt tett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely megsemmisítette az eredményt. Végül a legzsírosabb falatnak számító ELTE-t ennek ellenére megszerezte a SAP, mivel az új pályázaton nyertes cég alvállalkozójaként elvitte a megbízást. A Gazdasági Versenyhivatal azonban gyanút fogott, és 2004. október 24-én rajtaütésszerű helyszíni vizsgálatot tartott a cégeknél. Ennek során a versenyhivatal által lefoglalt e-mailek, feljegyzések és egyéb dokumentumok nem csak a fenti gazdasági bűncselekményeket bizonyítják. Úgy tűnik, az ügyben vastagon benne volt az egyetemek vezetése és az Oktatási Minisztérium is.

Két egyetem esetében kiderült, hogy a kartell tagjai saját maguk készítették a pályázati kiírást és az értékelési szempontokat, vagyis testre szabták a tendert. Nagyszegi Péter, a SAP üzletágvezetője az IBM és az ISH vezetőinek szóló 2003. novemberi e-mail üzenetében (tárgy: ELTE+OM) azt írta: "A múlt hét péntek ELTE-SAP találkozó (ELTE-résztvevők: Dringó László, dr. Kozma László [informatikai dékán]). Hétfő: Az ELTE vezetőinél minden rendben zajlott (pl. dr. Rák kijelentette, hogy a projektet a sajátjának tekinti, Kozma kifejezte támogatását). Jövő héten hétfőn közös meetinget javaslok, ahova már konkrét anyagok kellenek!!! A jövő héten össze kell állni a kiírás anyagának!!!" A levélben említett Dringó László az ELTE Számítógépes Szolgálatának vezetője, dr. Rák pedig Rák György gazdasági főigazgató.

MAGUKNAK ÍRTÁK

Az ELTE a Deloitte & Touche Zrt.-t bízta meg a közbeszerzési eljárás lebonyolításával, de úgy tűnik, a kiírást valójában a SAP és az IBM irodáiban fogalmazták meg. 2004 januárjában Nagyszegi újabb e-mailt küldött: "Véleményt nem tudok róla mondani, mert még nem olvastam, de ez az utolsó lehetőség a módosítására. Szombaton a DT [Deloitte & Touche] megkapja, lepecsételi és megy a nyomdába. Kérem péntek estig a véleményeteket küldjétek meg." A levélhez az ELTE pályázati részvételi felhívását csatolták.

Hasonló bizonyítékok állnak rendelkezésre a Debreceni Egyetem esetében is. Fábián Kálmán, az ISH kereskedelmi vezetője azt írja egy kollégájának küldött e-mailben, amit a versenyhivatal lefoglalt: "Beszéltem Gondával, hogy minél hamarabb ki kell írni a közbeszt. (...) A felhívást el kell küldeni Gondának, és meg kell beszélni az Édessel. Ez a DOTE hatásköre, meg tudják csinálni." Gonda Zoltán az Orvos- és Egészségtudományi Centrum közgazdasági igazgatóhelyettese, Édes István pedig a DEOEC elnökhelyettese.

Az egyetemi vezetők tehát lelkesen segédkeztek a közbeszerzési eljárás legelemibb szabályainak felrúgásában. Amennyiben a versenyhivatal feljelentést tesz az ügyben, vagy a bűnüldöző hatóságok maguk kezdenek vizsgálódni, az érintetteket az állami vagyon hűtlen kezelése vagy hivatali visszaélés miatt vonhatják felelősségre - miután az egyetemi vezetők eljárása egyértelműen felveti a korrupció gyanúját.

A gazdasági igazgatók azonban nem saját szakállukra üzleteltek az informatikai cégekkel. Még 2003 novemberében az Oktatási Minisztérium informatikai főtanácsadója, Gábor András egyeztetésre hívta az öt egyetem gazdasági vezetőjét és a három informatikai cég képviselőjét. A találkozón a minisztériumi szakértő arról győzködte az egyetemi vezetőket, hogy mindannyian ugyanazt az informatikai rendszert (a MedSolt) vásárolják meg, és vállalta, hogy következő lépésként elkészít egy döntés-előkészítő anyagot a számukra. Az egyértelműen a MedSol rendszer megvásárlására buzdító segédletet Gábor András 2004 februárjában ki is postázta az egyetemeknek.

A fentiekből nyilvánvaló, hogy az egyetemeket a Magyar Bálint vezette oktatási kormányzat utasította a közbeszerzési eljárás "elsikkasztására". Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke a tárca szerepét firtató kérdésünkre így reagált: "A minisztérium közreműködése annyiban érthető volt, hogy egy akkori koncepció szerint országosan egységes pályázatot írtak volna ki - ez sok előnnyel és nyilván hátránnyal is járt volna. Ami talán szokatlan volt, hogy az egyeztetésre éppen azt a három céget hívták meg, amely később tiltott együttműködésre lépve végignyerte az országot."

A versenytanács döntése keményebben fogalmaz: "A jogsértés megvalósulásához alapvetően hozzájárult az OM szakértőjének és az egyetemek képviselőinek "segítő ", "szervező" - feltehetően más jogszabály által törvénysértő - magatartása is."

KÉTES ÜGYEK

Az Oktatási Minisztérium elmúlt négy évét végigkísérték a hasonló botrányok. Az informatikai cégek és a tárca vezetése közötti bensőséges viszony miatt nem először vetül a korrupció árnyéka Magyar Bálintra és környezetére. 2003 májusában derült ki, hogy a miniszter legközelebbi munkatársai "egy kellemes és kötetlen hétvégét töltöttek" az Elender Kft. balatonkenesei üdülőjében. A nyaraláson részt vettek a Sulinet programiroda és a pályázatokat lebonyolító Educatio Kht. akkori vezetői, akik a Sulinet közbeszerzési pályázat elbírálói is voltak. A botrány hatására Magyar Bálint elbocsátotta Koltai Pétert, az Educatio Kht. vezetőjét, és fegyelmi eljárást indított a többi résztvevő ellen. A Sulinet közbeszerzését áthelyezték a szintén liberális vezetésű informatikai minisztériumhoz, de az Elender továbbra is megkapta a hatalmas nyereséget biztosító sulinetes szerződéseket (emlékeztetőül: a cég vezérigazgatója akkor Kóka János volt).

A nyaralási botránnyal egy időben derült ki, hogy Magyar Bálint amerikai utazását a Magyarországon állami megrendeléseket szerző Cisco nevű informatikai nagyvállalat fizette, ezért a miniszter utólag elnézést kért. Nem volt szerencséje Magyarnak a ciklus másik nagy közbeszerzési eljárásával, az új, úgynevezett rezgőkörös diákigazolványok ügyével sem. A tavaly februárban kiírt első pályázat eredményét megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság, mivel az Educatio Kht. által gyorsított eljárásban lebonyolított tender lehetetlenné tette, hogy a pályázók felkészüljenek és megalapozott ajánlatot tegyenek. A második körben nyertes T-Systems Hungary olyan drága ajánlatot tett, hogy a tendert ismét eredménytelennek kellett nyilvánítani, de a hírek szerint valójában a miniszterelnök lépett közbe, politikai okokból.

Kisebb érdeklődést váltott ki az iskolai adminisztrációs szoftverek ügye. Itt a vádak szerint 1,5 milliárd forintos megbízást adtak két OM közeli cégnek, vetélytársaikat pedig mondvacsinált ürüggyel kizárták a versenyből. Ebben az ügyben a minisztérium úgynevezett akkreditációs pályázatot írt ki, amire nem vonatkoznak a közbeszerzés szabályai.

A 2004-es egyetemi informatikai fejlesztések ügyében a Gazdasági Versenyhivatal csak a kartellt alkotó cégek felelősségét vizsgálhatta. Egyelőre nem született döntés, hogy a napvilágra került visszaélések miatt tesznek-e feljelentést az egyetemi vezetők és Gábor András informatikai főtanácsadó ellen. Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke szerint "az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján az illetékes hatóság a Gazdasági Versenyhivatal feljelentése nélkül is vizsgálódhat. Nem a feljelentéstől függ az esetleges bűncselekmények feltárása, mivel ezekben az ügyekben a bűnüldöző hatóságoknak hivatalból kell eljárniuk". Magyar Bálint utóda, Hiller István mindenesetre sietett bejelenteni, hogy saját hatáskörben nem vizsgáltatja ki a korrupció gyanúját is felvető szabálytalanságokat. A volt miniszter jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség alelnökeként folytatja pályafutását.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.