Mit kell tudniuk az érettségizőknek?

/ 2001.04.13., péntek 07:39 /

A közoktatás egyik legnehezebben összehangolható, ugyanakkor egyre égetőbb feladata az új érettségi vizsgaszabályzat és a hozzá kapcsolódó követelményrendszer kidolgozása. Érettségizni kötelező. Azokra a diákokra, akik négy év múlva lesznek 18 évesek, azaz négy év múlva vár rájuk az érettségi vizsga, már biztosan a kerettantervekhez igazított helyi tantervek alapján összeállított követelmények lesznek érvényesek. (A kerettanterveket az idén szeptembertől vezetik be az iskolákban, meghatározva azokat az ismereteket és követelményeket, amelyeknek minden oktatási intézmény helyi tantervében szerepelniük kell.)

Az Oktatási Minisztériumban kidolgozott kétszintű érettségi vizsga értelmében a diákok választhatnak egy könnyebb és egy nehezebb feladatokat tartalmazó vizsga között. Az erről készült szakmai anyagot korábban egyhangúan támogatta mind az Országos Közoktatáspolitikai Tanács, mind pedig az Országos Köznevelési Tanács. Környei László, a szaktárca közoktatásért felelős államtitkára szerint a középszintű érettségi többé-kevésbé megfelel majd a mai matúrának, az emelt szintű vizsga pedig egyben a felvételi vizsga szerepét is betölti, legalábbis az érettségi évében. Kötelező vizsgatárgyként megmarad a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az idegen nyelv és a matematika. Bővül a szabadon választható vizsgatárgyak köre: a tanulók 2005-től természettudományi, társadalomismereti, mozgókép- és médiaismereti tárgyakból is érettségi vizsgát tehetnek. Ugyancsak újdonság az új típusú érettségi rendszerben, hogy emelt szinten történelemből a szóbeli előtt írásbeli vizsgát kell tenniük a diákoknak. Megváltozik a magyar írásbeli is: valószínűleg sokkal tárgyilagosabban értékelhető ismereteket kérnek majd számon a vizsgázóktól.

Gaudeamus...
Az érettségi vizsgaszezon ebben az évben május 11-én kezdődik a nemzetiségi és a két tanítási nyelvű iskolákban. A gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán május 14-én, esti és levelező tagozatán május 28-án tartják az írásbeliket. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák május 21-e és 23-a között lesznek, a szóbeliket nappali tagozaton június 11-e és 22-e között, esti és levelező tagozaton június 18-a és 29-e között kell megtartani. Az oktatási tárca számításai szerint a 2000-2001-es tanévben a gimnáziumokban összesen 34 933-an, a szakközépiskolákban pedig 51 141-en végeznek nappali tagozaton. Levelező tagozaton gimnáziumban 4689-en, szakközépiskolában 10 129-en fejezik be tanulmányaikat. Bár az idén érettségiző diákokra még a régi, ismert (1981-ben kiadott) szabályok vonatkoznak, némi változásra mégis számíthatnak az idegen nyelvű szóbeli vizsgán. Ezen ugyanis már ebben az évben használniuk kell a központilag elkészített és kiadott szöveggyűjteményt. A szöveggyűjtemények - hat nyelvből készült ilyen - nyelvenként az alap-, illetve a speciális szinten tanulók részére eltérő nehézségű feladatokat tartalmaznak. A 200-250 tételből álló könyv 6-8 példányát a múlt hónapban a minisztérium eljuttatta valamennyi középiskolába.

A leendő érettségi követelmények már olvashatók a tárca honlapján (www.om.hu). A közel 160 oldalas követelményrendszert a szakma képviselői számos ponton kifogásolják. Itt van például a történelem mint mindenki számára kötelező érettségi tantárgy - sőt a felsőoktatási intézmények legtöbbjében valamilyen formában része a felvételinek is. Ezzel a Történelemtanárok Egyesületének tagjai is tisztában vannak, mégis túlméretezettnek tartják a követelményeket. Az egyetemes és a magyar történelmet felölelni kívánó témakörök száma a százhoz közelít, köztük olyanokkal, mint A rendszerváltás. A szaktanárok egyöntetű véleménye, hogy már csak a rendelkezésükre álló alacsony óraszám miatt sem lehetséges a központi kívánalmakat teljesíteni, azaz a legtöbb pedagógus örül, ha az utolsó évben eljut az anyagban a XX. század közepéig. Sokak szerint már-már egyetemi szintű követelményeket fogalmazott meg a tárca a középiskolák számára.

A várhatóan az év második felében véglegesítendő kormányrendelet értelmében nem lehet kiváltani az idegen nyelvű érettségit államilag elismert nyelvvizsgával, viszont a felső szintű nyelvi érettségi megfelel majd a középfokú C típusú állami nyelvvizsgának. Az új rendszerben nehezítheti a diákok helyzetét, hogy emelt szinten az oktatási tárca által verbuvált bizottságok előtt, az erre kijelölt központokban kell vizsgázniuk, nem pedig saját tanáraik előtt.

A legjobbak az idén sem maradnak jutalom nélkül. A 2001. évi költségvetés 750 millió forintot tartalmaz az érettségi és az iskolarendszerben lebonyolított szakmai vizsgák díjazására. Az iskolák megközelítőleg a 2000-ben meghatározott támogatási összegeket kapják meg ebben az évben is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.