"Mit szeretnénk? Éhséglázadást?"

/ 2011.04.06., szerda 15:17 /

"Ha a jómódú, zsidó identitású budapesti emberek méltóztatnának lejönni az általam bejárt kistérségekbe, megértenék, hogy a faji diszkrimináció elleni harc nem a tüntetéseken dől el, hanem ott" - mondja Hegedűs Zsuzsa. A miniszterelnöki főtanácsadóvá lett szociológus legutóbb a Való Világban is feltűnt.

- A Való Világ éppen Orbán Viktor főtanácsadójának alapítványát karolta föl. Ön kereste az RTL Klubot, vagy ők jelentkeztek?

- Ők. Iszonyú félénken, egy sor áttétellel annyit üzentek, felvetődött, hogy idei jótékonysági akciójukat a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány javára szerveznék. Még a közvetítők is attól tartottak: csípőből elutasítom a javaslatot.

- Merthogy gagyi műsorba nem megy?

- Igen. Holott ezekbe a műsorokba zömében azok a fiatalok jelentkeznek, akiknek amúgy semmi esélyük sincs, hogy kitörjenek. Abból a halmozottan hátrányos helyzetből, amelyben ma az ország több mint fele, a 18 éven aluliak több mint negyede él. Csak az őket nem ismerő, gyakran lenéző elit gondolja úgy, hogy ezek gagyi műsorok, gagyi szereplőkkel. Azok számára, akik nézik és bemennek, ezek ugyanazt jelentik, amit az amerikai feketéknek a '20-40-es években a zene, majd a sport. Kitörési esélyt. A második világháború után az egész fejlett világban beindult - elsősorban az oktatási rendszer kiterjesztésével - a társadalmi felzárkózás. Ez az ipari társadalom krízisével leállt, s Nyugaton a nyolcvanas évektől, nálunk a rendszerváltás után zuhanásba fordult. Ma Nyugaton a társadalom egyharmadának, nálunk kétharmadának esélye sincs, hogy feljebb jusson. Ők nézik ezeket a műsorokat, és szurkolnak a fiatalokért, akiknek így sikerülhet kitörniük a reménytelenségből. A Minden Gyerek Lakjon Jól akciója ugyanezt tűzi ki célul. Azzal, hogy a tavalyi élelmiszercsomag-osztás tűzoltó akciója helyett idén a 47 leghátrányosabb kistérségben élő, halmozottan hátrányos helyzetű családok közül szeretnénk minél többnek eljuttatni annyi vetőmagot és kisállatot, melynek révén a család éves zöldségszükséglete és a gyerekek fehérjeszükséglete biztosítható. Hogy ne azt éljék át a szülők nap nap után: bármennyire igyekeznek, munkájuk nem lévén, még etetni sem tudják rendesen a gyerekeiket.

- Bejött a bulvárhakni?

- Elsősorban nem is az adományok miatt "vállaltam be" a Való Világot. Hanem mert így azt a több millió érintett nézőt érhettem el, akik számára az akció lehetőséget jelent. Sikerült: a legnézettebb kereskedelmi csatorna legnézettebb műsorának legnagyobb végszavazásánál beérkezett SMS-ek számát is meghaladta a gyerekekért küldött üzenetek száma. Közel 180 millió forint jött össze. Ebből a 47 leghátrányosabb kistérségben élő 50-60 ezer halmozottan hátrányos helyzetű család 15 százalékának már biztosítani tudjuk ezt a lehetőséget.

- Önnek is van mit a tejbe aprítania: tízmilliós tanácsadói szerződéséről számolt be a sajtó.

- 2010. július 1. óta főállásban vagyok miniszterelnöki főtanácsadó. Bruttó fizetésem 997 ezer forint, ami megfelel a legmagasabb államtitkári fizetésnek.

- A Parlamentben van szobája, miközben a gyerekszegénység ellen saját civil alapítványával tesz. Nem az lenne a dolga, hogy elérje: az állam vállalja a feladatokat?

- A kettő nem zárja ki egymást. Annál is inkább, mivel semmilyen állam nem veheti le rólunk, felnőttekről a gyerekek iránti felelősséget. Kennedyvel szólva: Ne azt kérdezd, mit tesz az állam a gyerekekért, hanem azt, te mit teszel értük. Az tehát, hogy ez az akció az egyéni kezdeményezésemként indult el, természetes. Ami nem természetes: ma Magyarországon a közel kétmillió 18 éven aluli gyerekből minden negyedik hátrányos helyzetű. Vagyis olyan családban él, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 27 ezer forintos nyugdíjminimumot. Azaz otthon nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges fehérjét és vitamint. Amúgy a miniszterelnöki főtanácsadó nem kötődik a kormányhoz. A hatalomba, ahogy korábban is megmondtam, nem megyek be.

- Tehát csak tanácsokat ad, felelősséget inkább nem visel.

- Dehogynem. Ha az általam javasolt felzárkóztatási stratégia elindul és félresiklik, azért én leszek a felelős. Annak eldöntése viszont, hogy az ország helyzete mit tesz lehetővé, nem az én kompetenciám. Azt, hogy az ország talpra állításához az új kormánynak két egymásnak feszülő prioritást, a versenyképesség javítását és a társadalmi felzárkóztatást kell célul kitűznie, jó ideje tudtuk. Azzal, hogy a görög összeomlás következtében a pénzügyi stabilitás fenntartása mindent felül fog írni, senki nem számolhatott. Így valóban civil kezdeményezésként kezdtem megvalósítani azt, ami amúgy a stratégiának is része.

- Azt, hogy vetőmagot, kisállatot adnak a földet korábban sosem művelő nyomorgóknak? Ha jól értjük, ez a legújabb akciója.

- Rosszul értik. Az akció a 47 leghátrányosabb kistérség hátrányos helyzetű családjainak szól. Itt él a közel félmillió hátrányos helyzetű gyerek fele. Nagy többségük kistelepüléseken, ahol mindig is foglalkoztak mezőgazdasággal, legalább háztáji szinten. A háztáji azért szűnt meg, mert megszűntek a tsz-ek, azaz az "ingyen" takarmány. Másrészt a terményeket nem lehetett szabadon értékesíteni, csak őstermelői igazolvánnyal, kisállatot egyáltalán nem, mert ahhoz vágóhídi igazolások kellettek. Annak, hogy főtanácsadó vagyok, az a haszna, hogy ezen tudtunk változtatni.

- Lemaradtunk valamiről?

- Nagyon úgy néz ki. Tavaly júliusban a parlament megszavazta, hogy negyven kilométeres körzetben bárki szabadon értékesítheti terményeit, valamint az állatok vágási engedélyét újra állatorvosi hatáskörbe utalta. Ha a hátrányos helyzetű családok megkapják a vetőmagot, a választható kisállatokat, lesz mit enniük, és a fölösleget eladhatják. Ennek piaca a közétkeztetés lehet: júliusban azt a jogszabályt is átvittük, ami az önkormányzatoknak lehetővé teszi, hogy közbeszerzési pályázat nélkül szerezzék be a helyben megtermelt zöldséget, hústerméket. Így olcsóbb és egészségesebb élelmiszer kerül a közétkeztetésbe, miközben a szülők munkából származó jövedelemhez jutnak.

- Eddig is voltak már krumpli- és vetőmagakciók. Nem jártak sikerrel.

- A mostani programban csak azok a települések vehetnek részt, ahol az önkormányzatok vállalják: a település összes hátrányos helyzetű családját bevonják. Az önkormányzat dolga az is, hogy termővé tegye, felkapáltassa a kerteket, segítsen a kerítések, ólak elkészítésében, s ahol lehet, földet biztosítson takarmánytermesztéshez. A családok a vetőmagcsomagot és azt a kisállatfajtát, amelyet kiválasztanak, tőlünk kapják. Ezért semmivel nem tartoznak. Ha megesznek mindent, ami terem, egészségükre. De ha csak három tyúkot megtartanak a negyven csirkéből, jövőre is lesz mit enniük. A rendszer fenntartható, de senki nem írja elő, mit kell tenniük, viszont minden család megkapja, mit mikor kell vetni, miként kell nyúlketrecet építeni. Amit tőlünk kapnak, ráadásul olyan vetőmag, melyhez nem kell műtrágya. Három év múlva ez bioterméket jelent. Ha csak tíz százalékát kiviszik a piacra, aranyáron tudják eladni. A kapirgáló csirkével ugyanez a helyzet - nem kerül pénzbe a tartása, az EU meg épp most tiltotta be a csirkegyárakat.

- Mi van, ha a vetőmag és a naposcsibe megy a piacra bagóért, az ára meg kocsmába, játékgépbe?

- Alábecsüli az anyukákat. Ráadásul a családok többsége a negyven naposcsibe-, tíz naposkacsa opciót fogja választani. Hol tudná eladni bárki a naposcsibét, ha ilyen többlet van? És miért adná el még csibeként, ha semmibe nem kerül a tartása, hiszen ameddig kell, takarmányt is kap hozzá, aztán a csirke megnő az udvaron magától?

- Az uborka- és tyúktolvajok országában biztonságban lesznek azok a termények, kisállatok?

- Ezért fontos, hogy az összes egynél több gyereket nevelő hátrányos helyzetű család benne van a programban. Ha ugyanis mindenki kap, nem kell ellopni semmit - a közösség fogja kikényszeríteni, hogy ne legyen lopás. De ami még fontosabb: ez a kis, háztáji, helyi terméket biztosító gazdaság a jövő kulcsa. Legalábbis a L'Express francia hetilap múlt heti vezércikke szerint, melynek címe: "A jövő nagyhatalma az lesz, aki a saját állampolgárait meg tudja etetni." Az Economist egy héttel korábbi száma egész dossziét közöl azonos következtetéssel. Magyarországon ráadásul aranybányán ülünk, mégpedig a leszakadt térségekben: ott van például a kökény. A szemgyógyszerek alapanyaga, csak le kell szedni. Ezek a termékek a legkomolyabb exportcikkeink lehetnek. Nem mondom, hogy minden leszakadt családnak ez a jövője, de a lehetőség mindenki számára adott.

- Most romakérdésről beszélgetünk?

- Nem. Evidens, hogy a roma népességen belül magasabb a leszakadt családok aránya, mint az országos átlag. Csakhogy a társadalmi leszakadás ma olyan méreteket öltött Magyarországon - 3-4 millió emberről van szó -, hogy ezen belül a romák aránya nemigen lehet magasabb 10-15 százaléknál a leszakadó és 20-25 százaléknál a teljesen leszakadt népességen belül. Ez persze többszöröse a népességen belüli arányuknak. Ettől azonban a leszakadás nem romaprobléma. Inkább földrajzi természetű. Ezeknek a gyerekeknek közel fele az ország északi, keleti, déli peremén található 47 leghátrányosabb kistérségben él, ahol a munkanélküliség az országos átlag többszöröse. A szegénységgel szembeni előítéletek egyébként is nagyobbak, mint a zsidókkal, romákkal szembeniek.

- Akár Lázár János kijelentéséből - "akinek nincs semmije, az annyit is ér" - is levonhatta ezt a következtetést.

- Abból nem vonok le semmilyen következtetést. Ahhoz ugyanis meg kellene értenem, hogy jut valakinek eszébe ez a gondolat, márpedig erre képtelen vagyok.

- Az előítéletekről szóló kijelentésével viszont jó barátja, Heller Ágnes nem ért egyet. Itt antiszemitizmus van, diktatúra, fasizmus készül.

- Tessék megnézni, mi van Franciaországban! Marine Le Pen pillanatnyilag nyerne a francia elnökválasztásokon. Ettől még senki nem beszél fasizmusról.

- Nem a Jobbikról van szó. Heller Ágnes a kormányról mondja, hogy azért támadják, mert ő zsidó.

- Ez butaság. A Fideszben az antiszemitizmus a legtiltottabb dolgok közé tartozik magas szinten.

- Ön egyébként zsidónak tartja magát?

- Zsidó, kozmopolita, zöldbal értelmiségi vagyok, aki 35 évet Párizsban élt. A holokauszt utáni nemzedékek mindegyike viszonyul a történtekhez. Van, aki retteg, hogy újra megtörténik. Én nem. Inkább megteszek mindent, hogy ne legyen így. Ehhez nem antiszemitizmust kell kiabálni, hanem a társadalmi feszültségeket kell csökkenteni. Ha a jómódú, zsidó identitású budapesti emberek méltóztatnának lejönni az általam bejárt kistérségekbe, megértenék, hogy a faji diszkrimináció elleni harc nem a tüntetéseken dől el, hanem ott. Magyarországon nem az antiszemitizmus, még csak nem is a cigányellenesség a fő veszély, hanem a nyomor. Amikor egy országban nő a leszakadás, az elkeseredés, mindenhol keresni kezdik a bűnbakokat. Ebből általában kettő van: fent a zsidó, lent a cigány, arab, néger, idegen. Van hárommillió ember, aki önhibáján kívül csúszott le oda, hogy esélye sincs embert faragni a gyerekeiből, majd azt látja a tévében: Budapesten a homoszexuálisok jogaiért meg az antiszemitizmus ellen tüntetnek. Mit szeretnénk? Éhséglázadásokat? Na, akkor tényleg jönne a szélsőjobb. Az ugyanis nem a Fideszből jön. A Fidesz éppen hogy gátja neki.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.