Portik Tamás útja az elitig

Heti Válasz / 2012.08.08., szerda 12:46 /
Portik Tamás útja az elitig

A holnap utcára kerülő Heti Válaszban 21 olyan volt titkosszolgát, politikust, médiaszemélyiséget és egyéb segítőt nevezünk meg, akiknek a „hátán” milliárdossá válhatott az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás József megölése ügyében felbujtással gyanúsított Portik Tamás.

„Horn Gyula öt perc alatt hív vissza; őt is és mindenkit a seggemből húzok elő" - forrásaink szerint a '90-es évek közepén leginkább ebben a tónusban beszéltek a politikusi felvilágról az Energol Rt. vezetői. A magabiztosságra minden okuk megvolt, hiszen az olajos cég börtönviselt részvényesei (Portik Tamás, illetve a betörőként hírhedtté vált Drobilich Gábor és Ferencsik Attila) mellett olyan személyek is megjelentek az irányítói-tulajdonosi körben, akik a katonai és a polgári titkosszolgálatokat képviselték.

Portik Tamás

A Heti Válasz értesülése szerint Kerekes István, az Energol első vezérigazgatója például aktív állományú nemzetbiztonsági tiszti minőségében vett részt a biznisz beindításában. (Kerekes nevét a minap az Atlatszo.hu portál is emlegette, úgy mint annak az egymilliárdos büntetőügynek a vádlottjáét, amely egy jótékonysági fantomfutballcsapatra kért összegek körül forog. Az egyik érintett vallomása szerint Kerekes István a Nemzetbiztonsági Hivatal tábornokaként azonosította magát, mindig pisztollyal járt - és Szilvásy György volt titokminisztert is a közeli ismerősei közt tudta.) Amikor Kerekes 1996-ban összekülönbözött Portikékkal, vezérigazgatói utódja nem kisebb személyiség lett, mint az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztályát megjárt, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétől leszerelt Csikós József. Mindeközben az Energol Rt. elnöki teendőit Keszthelyi Péter látta el; ő a későbbi Gyurcsány-érában a kormányzatinegyed-projekt bírálóbizottságának szakmai titkári titulusát viselte.

Az Energol alapításához szükséges tőke legnagyobb részét egyébként a német és magyar lakhelyekkel egyaránt rendelkező Gulyás Emil vitte be a cégbe; nem pénzbeli hozzájárulásként két Mercedest és egy Porschét adott az olajvállalatnak (húszmillió forint értékben). A Portik-nyomozásra rálátó informátorunk szerint az autókereskedőként is működő Gulyás Emil anno a katonai titkosszolgálatok jóváhagyásával vált Energol-tulajdonossá. (Ez egybecseng a „Papa" néven befutott Sándor István, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság exnyomozójának korábbi feltételezésével, mely szerint az Energol a Katonai Biztonsági Hivatal vagy a katonai hírszerzés fedővállalkozásaként jött létre.) Gulyás és Portik kapcsolata később sem szakadt meg: 1999-ig Gulyás feleségének a nevén volt például a Portik által is használt Ferrari gépkocsi, illetve a Portik családnak egykor II. kerületi (Ferenchegyi úti) villát építő Concord Bau Kft. szintén Gulyás érdekeltségébe tartozott.

Lapunk úgy tudja: éppen a fenti titkosszolgálati szálak kerültek a mostani Portik-nyomozás fókuszába, és a kormány célja egyértelműen az, hogy 22 évvel a rendszerváltás után megtisztítsa a nemzetbiztonsági szerveket az alvilágba belenőtt fedőcégektől. Rendőrségi forrásaink szerint arra is bőven van adat, hogy Portik Tamás egyik pénzkezelője az a Dósa István lehetett, aki az ezredfordulón az MSZP karitatív tagozatának elnökeként „robbant be" a magyar közéletbe. (A Portik Tamás fia birtokában lévő Euro Beauty Solár Kft. kvázi jogelődjét, az ugyancsak szoláriumhálózat-üzemeltetésre szakosodott Kata-Maki Kft.-t szintén a német-magyar kettős állampolgársággal rendelkező Dósa hozta létre. Utóbbi cégben 1999 és 2000 között felügyelőbizottsági tagként működött Schmuck Andor is.)

S hogy mivel szédítette meg a hazai filmes elitet Portik Tamás? Hogyan tette cinkossá az olajmaffia a médiát, a parlamentet, a rendőrséget és a közhivatalokat? Válaszok a holnapi Heti Válasz exkluzív összeállításában - amely a Digitalstand.hu-n augusztus 9-től digitalizált formában is megvásárolható.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bayer Zsolt: valakinek „a kurvanyját”

A beutazási tilalom ügye a Magyar Hírlap publicistájánál is kicsapta a biztosítékot. Bayer Zsolt szerint egyelőre annyi biztos, hogy a botrány miatt valakinek „a kurvanyját”, de az még nem jelenthető ki teljes biztossággal, hogy kinek.

Minek Tarlósnak a vétójog?

Tarlós intenzíven lobbizni kezdett a kinevezési vétójogért, és azt állítja, miniszterelnöki ígéretet kapott. A főpolgármester szabad kezet akar a ciklusra, és a Vitézy-kérdés is nyomaszthatja.

Egy orbánista a fennhéjázó fideszesekről: „gyalázatosak”

Lezsák Sándor csendes szavú ember. Nem keresi kivont karddal a konfliktust. A kiskunfélegyházi önkormányzati választáson mégis szembeszállt a Fidesz megyei vezérkarával és az országos elnökség akaratával. Mert. Bár kockáztatnia kellett. És nyert. Borókai Gábor főszerkesztő nagyinterjúja a szerdán utcára kerülő Heti Válaszban.

Putyin már 2008-ban fel akarta osztani Ukrajnát?

A lengyel parlament elnöke szerint pontatlanul idézte őt a Politico amerikai portál abban az interjúban, amelyben arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2008-ban azt javasolta Donald Tusk akkori lengyel miniszterelnöknek, hogy a két ország ossza fel egymás között Ukrajnát.

Gyurcsány embere a nap győztese?

Nem kell új választást tartani a XV. kerületben, mert az FVB szerint nem igazolható a gyanú, hogy a DK jelöltje megtévesztéssel nyert.

Újabb ország sodródik az Iszlám Állam elleni háborúba

Miközben minden szem az Iszlám Állam (IÁ) iraki és szíriai hadjáratára figyel, kevésbé szembetűnő, de legalább annyira robbanásveszélyes helyzet van kialakulóban Libanonban, mert az ottani Hezbollah síita szervezet is belesodródott a szunnita felekezetű dzsihadisták ellen Szíriában vívott harcba.