Portik Tamás útja az elitig

Heti Válasz / 2012.08.08., szerda 12:46 /
Portik Tamás útja az elitig

A holnap utcára kerülő Heti Válaszban 21 olyan volt titkosszolgát, politikust, médiaszemélyiséget és egyéb segítőt nevezünk meg, akiknek a „hátán” milliárdossá válhatott az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás József megölése ügyében felbujtással gyanúsított Portik Tamás.

„Horn Gyula öt perc alatt hív vissza; őt is és mindenkit a seggemből húzok elő" - forrásaink szerint a '90-es évek közepén leginkább ebben a tónusban beszéltek a politikusi felvilágról az Energol Rt. vezetői. A magabiztosságra minden okuk megvolt, hiszen az olajos cég börtönviselt részvényesei (Portik Tamás, illetve a betörőként hírhedtté vált Drobilich Gábor és Ferencsik Attila) mellett olyan személyek is megjelentek az irányítói-tulajdonosi körben, akik a katonai és a polgári titkosszolgálatokat képviselték.

Portik Tamás

A Heti Válasz értesülése szerint Kerekes István, az Energol első vezérigazgatója például aktív állományú nemzetbiztonsági tiszti minőségében vett részt a biznisz beindításában. (Kerekes nevét a minap az Atlatszo.hu portál is emlegette, úgy mint annak az egymilliárdos büntetőügynek a vádlottjáét, amely egy jótékonysági fantomfutballcsapatra kért összegek körül forog. Az egyik érintett vallomása szerint Kerekes István a Nemzetbiztonsági Hivatal tábornokaként azonosította magát, mindig pisztollyal járt - és Szilvásy György volt titokminisztert is a közeli ismerősei közt tudta.) Amikor Kerekes 1996-ban összekülönbözött Portikékkal, vezérigazgatói utódja nem kisebb személyiség lett, mint az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztályát megjárt, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétől leszerelt Csikós József. Mindeközben az Energol Rt. elnöki teendőit Keszthelyi Péter látta el; ő a későbbi Gyurcsány-érában a kormányzatinegyed-projekt bírálóbizottságának szakmai titkári titulusát viselte.

Az Energol alapításához szükséges tőke legnagyobb részét egyébként a német és magyar lakhelyekkel egyaránt rendelkező Gulyás Emil vitte be a cégbe; nem pénzbeli hozzájárulásként két Mercedest és egy Porschét adott az olajvállalatnak (húszmillió forint értékben). A Portik-nyomozásra rálátó informátorunk szerint az autókereskedőként is működő Gulyás Emil anno a katonai titkosszolgálatok jóváhagyásával vált Energol-tulajdonossá. (Ez egybecseng a „Papa" néven befutott Sándor István, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság exnyomozójának korábbi feltételezésével, mely szerint az Energol a Katonai Biztonsági Hivatal vagy a katonai hírszerzés fedővállalkozásaként jött létre.) Gulyás és Portik kapcsolata később sem szakadt meg: 1999-ig Gulyás feleségének a nevén volt például a Portik által is használt Ferrari gépkocsi, illetve a Portik családnak egykor II. kerületi (Ferenchegyi úti) villát építő Concord Bau Kft. szintén Gulyás érdekeltségébe tartozott.

Lapunk úgy tudja: éppen a fenti titkosszolgálati szálak kerültek a mostani Portik-nyomozás fókuszába, és a kormány célja egyértelműen az, hogy 22 évvel a rendszerváltás után megtisztítsa a nemzetbiztonsági szerveket az alvilágba belenőtt fedőcégektől. Rendőrségi forrásaink szerint arra is bőven van adat, hogy Portik Tamás egyik pénzkezelője az a Dósa István lehetett, aki az ezredfordulón az MSZP karitatív tagozatának elnökeként „robbant be" a magyar közéletbe. (A Portik Tamás fia birtokában lévő Euro Beauty Solár Kft. kvázi jogelődjét, az ugyancsak szoláriumhálózat-üzemeltetésre szakosodott Kata-Maki Kft.-t szintén a német-magyar kettős állampolgársággal rendelkező Dósa hozta létre. Utóbbi cégben 1999 és 2000 között felügyelőbizottsági tagként működött Schmuck Andor is.)

S hogy mivel szédítette meg a hazai filmes elitet Portik Tamás? Hogyan tette cinkossá az olajmaffia a médiát, a parlamentet, a rendőrséget és a közhivatalokat? Válaszok a holnapi Heti Válasz exkluzív összeállításában - amely a Digitalstand.hu-n augusztus 9-től digitalizált formában is megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Sürgető kihívások előtt a magyar gazdák

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

Amit álmunkban sem gondoltunk volna: egy év, két magyar Oscar

Egy évvel a Saul fia Oscarja és alig másfél héttel a Testről és lélekről Arany Medvéje után itt az újabb elképesztő magyar filmsiker: Deák Kristóf Mindenki című alkotása kapta a legjobb rövidfilmnek járó díjat vasárnap este a 89. Oscar-gálán Los Angelesben.

Népesedési csőd szélén az ország – mutatjuk az okokat

Legutóbbi évértékelőjén Orbán Viktor elismerte: egy, ám annál életbe vágóbb területen, a demográfia katasztrófa megállításában nem sikerült az áttörés. A friss Heti Válaszban áttekintjük, hogy miért vagyunk népesedési csődhelyzetben.

Magyarország adóparadicsom lett

A jelen körülmények között az a gazdaság jár jól, amely fel tudja hívni magára a tőke figyelmét; Európa országai ezen a téren is elkényelmesedtek – véli Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Hamarosan a mozikban a Kincsem-film!

Március 16-tól látható a minden idők legdrágább magyar filmjeként beharangozott Kincsem. Herendi Gábor rendező a korszerű történelmi moziról, a nézőkért folyó versenyről és arról, mit keres a XIX. századi történetben Flour Tomi Mizuja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Uralkodj, Britannia! – Újra összeáll az angolszász tengely?

A brit kormányfő nemrég arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát. Részletek a friss Heti Válaszban.