Portik Tamás útja az elitig

Heti Válasz / 2012.08.08., szerda 12:46 /
Portik Tamás útja az elitig

A holnap utcára kerülő Heti Válaszban 21 olyan volt titkosszolgát, politikust, médiaszemélyiséget és egyéb segítőt nevezünk meg, akiknek a „hátán” milliárdossá válhatott az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás József megölése ügyében felbujtással gyanúsított Portik Tamás.

„Horn Gyula öt perc alatt hív vissza; őt is és mindenkit a seggemből húzok elő" - forrásaink szerint a '90-es évek közepén leginkább ebben a tónusban beszéltek a politikusi felvilágról az Energol Rt. vezetői. A magabiztosságra minden okuk megvolt, hiszen az olajos cég börtönviselt részvényesei (Portik Tamás, illetve a betörőként hírhedtté vált Drobilich Gábor és Ferencsik Attila) mellett olyan személyek is megjelentek az irányítói-tulajdonosi körben, akik a katonai és a polgári titkosszolgálatokat képviselték.

Portik Tamás

A Heti Válasz értesülése szerint Kerekes István, az Energol első vezérigazgatója például aktív állományú nemzetbiztonsági tiszti minőségében vett részt a biznisz beindításában. (Kerekes nevét a minap az Atlatszo.hu portál is emlegette, úgy mint annak az egymilliárdos büntetőügynek a vádlottjáét, amely egy jótékonysági fantomfutballcsapatra kért összegek körül forog. Az egyik érintett vallomása szerint Kerekes István a Nemzetbiztonsági Hivatal tábornokaként azonosította magát, mindig pisztollyal járt - és Szilvásy György volt titokminisztert is a közeli ismerősei közt tudta.) Amikor Kerekes 1996-ban összekülönbözött Portikékkal, vezérigazgatói utódja nem kisebb személyiség lett, mint az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztályát megjárt, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétől leszerelt Csikós József. Mindeközben az Energol Rt. elnöki teendőit Keszthelyi Péter látta el; ő a későbbi Gyurcsány-érában a kormányzatinegyed-projekt bírálóbizottságának szakmai titkári titulusát viselte.

Az Energol alapításához szükséges tőke legnagyobb részét egyébként a német és magyar lakhelyekkel egyaránt rendelkező Gulyás Emil vitte be a cégbe; nem pénzbeli hozzájárulásként két Mercedest és egy Porschét adott az olajvállalatnak (húszmillió forint értékben). A Portik-nyomozásra rálátó informátorunk szerint az autókereskedőként is működő Gulyás Emil anno a katonai titkosszolgálatok jóváhagyásával vált Energol-tulajdonossá. (Ez egybecseng a „Papa" néven befutott Sándor István, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság exnyomozójának korábbi feltételezésével, mely szerint az Energol a Katonai Biztonsági Hivatal vagy a katonai hírszerzés fedővállalkozásaként jött létre.) Gulyás és Portik kapcsolata később sem szakadt meg: 1999-ig Gulyás feleségének a nevén volt például a Portik által is használt Ferrari gépkocsi, illetve a Portik családnak egykor II. kerületi (Ferenchegyi úti) villát építő Concord Bau Kft. szintén Gulyás érdekeltségébe tartozott.

Lapunk úgy tudja: éppen a fenti titkosszolgálati szálak kerültek a mostani Portik-nyomozás fókuszába, és a kormány célja egyértelműen az, hogy 22 évvel a rendszerváltás után megtisztítsa a nemzetbiztonsági szerveket az alvilágba belenőtt fedőcégektől. Rendőrségi forrásaink szerint arra is bőven van adat, hogy Portik Tamás egyik pénzkezelője az a Dósa István lehetett, aki az ezredfordulón az MSZP karitatív tagozatának elnökeként „robbant be" a magyar közéletbe. (A Portik Tamás fia birtokában lévő Euro Beauty Solár Kft. kvázi jogelődjét, az ugyancsak szoláriumhálózat-üzemeltetésre szakosodott Kata-Maki Kft.-t szintén a német-magyar kettős állampolgársággal rendelkező Dósa hozta létre. Utóbbi cégben 1999 és 2000 között felügyelőbizottsági tagként működött Schmuck Andor is.)

S hogy mivel szédítette meg a hazai filmes elitet Portik Tamás? Hogyan tette cinkossá az olajmaffia a médiát, a parlamentet, a rendőrséget és a közhivatalokat? Válaszok a holnapi Heti Válasz exkluzív összeállításában - amely a Digitalstand.hu-n augusztus 9-től digitalizált formában is megvásárolható.

Rosta

Somogyi Marcell

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.