valasz.hu/itthon/itt-a-madaras-adidas-eletkepes-lehet-e-egy-nemzeti-sportmarka-129214

http://valasz.hu/itthon/itt-a-madaras-adidas-eletkepes-lehet-e-egy-nemzeti-sportmarka-129214

Mohamed doktor boldogsága

/ 2018.03.21., szerda 18:39 /

Öt év alatt megkétszereződött a nálunk praktizáló külföldi orvosok száma. Kivételes karriereket futnak be arab gyógyítók – de hogyan lett „kiadó” osztályvezetői állások egész sora, holott az orvosok tíz éve még tolakodtak értük?

Először a Fidesz országgyűlési képviselőjeként országos ismertségre szert tevő Daher Pierre példáján figyelhettünk fel a jelenségre, amikor kiderült: a libanoni származású keresztény orvos valóságos álláshalmozó, 2010–2014 között mandátuma mellett két kórházat vezetett (ma már csak az edelényit), és háziorvosként is praktizált. Az utóbbi hetekben pedig a sátoraljaújhelyi kórház gyermekosztályának átmeneti bezárása emlékeztetett rá: vannak az országnak olyan pontjai, ahol arab orvosok nélkül megbénul a betegellátás. A gyermekosztályt az évtizedek óta nálunk élő szír származású Abdul Gafor Faris vezeti. Amikor a magyar állampolgárságú doktor egy időre eltávozott a részlegről, Sátoraljaújhelyen átmenetileg bezárt a gyermekosztály. (Valószínűleg máskor is így van, csak eddig nem kapott nyilvánosságot – most a négynapos ünnep alatt sem fogadtak betegeket.)

Az osztályon az intézmény honlapja szerint hat gyermekgyógyász dolgozik, de csak egy főállású, az úgynevezett közreműködők fele pedig külföldi. A jemeni születésű Ghanem Niyaz és Obaid Tarig Abdelrahman doktor kisvárdai kötődéssel is rendelkezik, előbbi ott él magyar feleségével és gyermekével, utóbbit pedig 2013-ban Seszták Miklós fejlesztési miniszter a kisvárdai kórház dolgozójaként tüntette ki Semmelweis-emlékéremmel.

A gyermekosztályt irányító arab orvos karrierje nem példa nélküli Sátoraljaújhelyen: a laboratóriumot az iráni Amir Houshang Shemirani főorvos vezeti. Hasonló folyamat zajlik országosan is, hiszen 2011 és 2015 között a Magyarországon praktizáló külföldi orvosok száma megkétszereződött. (Frissebb adatokat a kormány nem hoz nyilvánosságra.) 2011-ben 404 külföldi orvos szerepelt a hazai nyilvántartásban, 2015-ben már 855. Cikkünkben a határon túli magyarokat nem külföldiként vesszük figyelembe, egyébként a nálunk dolgozó orvosok 12 százaléka, a fogorvosok 17 százaléka lenne külhoni. Az 509 Romániában született fogorvost mind magyarként könyveljük el, a valódi külföldiek legnépesebb csoportját így az iráni fogorvosok adják, akik 131-en vannak, és számuk az elmúlt öt évben megháromszorozódott. Az általános orvosok között a perzsák száma megkétszereződött, a nigériaiaké ez idő alatt ötször annyi lett.

Ezek az orvosok persze nem menekültek; az utóbbi öt év „többlete” szinte kivétel nélkül a külön iparággá váló idegen nyelvű orvosképzésben fizetős medikusként végzett. Nem ez az új jelenség, hiszen a nyolcvanas évek óta képzünk idegen nyelven orvosokat – most viszont a fizetős képzésben részt vevők egy része nálunk is marad.

Orvos igazgató Szíriából

Az itt dolgozó külföldiek helyzetének megértéséhez három forrást választottunk. Egyikük Alotti Nasri, a zalaegerszegi kórház szívsebészeti osztályát vezető főorvos, a másik az iráni Ali Shadmanian, aki fizetős szakorvosképzésen vesz részt. A harmadik Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem kutatója, aki évtizedek óta tanulmányozza a Magyarországra érkező orvosokat, és az foglalkoztatja, mit árul el mindez a magyar egészségügyről. Eszerint az Ázsiából és Afrikából jövő külföldieknek két jelentős csoportja különböztethető meg. Az egyikhez tartozik Alotti Nasri, aki Damaszkuszban született, egy jordániai menekülttáborban nőtt fel, és állami ösztöndíjasként tanult itt még a szocializmus idején. A másik csoport tagja a már említett iráni szakorvosjelölt, aki diplomája megszerzése után a szakorvosi képzést is nálunk veszi igénybe, amiért szintén fizet. Hogy a példa életszerűbb legyen, mindketten szívsebészek (lesznek).

A két csoport között alapvető különbség, hogy Alotti Nasri az egyetem megkezdése előtt magyarul tanult, és magyar nyelven tette le a vizsgáit, így neki egyszerűbb lehetett itt elkezdeni a pályáját. Az angol nyelven tanulók évtizedekkel fiatalabbak, jellemzően középosztálybeli családból származnak, akiknek szülei nem engedhetik meg maguknak, hogy Angliában vagy az Egyesült Államokban taníttassák gyermekeiket, de a magyar képzés tízmillió forint feletti összköltségét képesek kifizetni.

Üvegplafon nélkül

A fiatal orvosok számára vonzó lehet az idősebb nemzedék sikeres pályaíve is. A Magyarországon élő arab doktorok számára ismeretlen az „üvegplafon”, amellyel a Nyugat-Európába távozó magyar orvosok gyakran szembesülnek. Vagyis azzal, hogy kiemelkedő bérért fogadják őket, de kórházi vezetői karriert elvétve képesek befutni. Az immár negyven éve nálunk élő Alotti Nasri egy csúcsszakmában Nyugat-Magyarország egyik vezető kórházában osztályvezető főorvos. Képességeiről sok mindent elmond, hogy egykori mestere, a zalaegerszegi szívsebészet alapítója, Papp Lajos professzor is vele műttette meg magát.

Sikeres karrierívet ír le a gyöngyösi kórház szír orvos igazgatója, Omar Assani, aki 1985-ben jött hozzánk. Az aleppói orvos nem ösztöndíjasként, hanem csalók újsághirdetése alapján utazott ide, és komoly küzdelmek árán jutott be az egyetemre. A Semmelweisen akkoriban megszokott próbatétel elé állították: ha valószínűtlen időn belül megtanul magyarul, és sikeres vizsgát tesz a nyelvünkön, akkor fogadják.

A kisvárdai kórház sürgősségi osztályát egy palesztin orvos vezeti. A kuvaiti születésű Sayej Walid 1984-ben érkezett, ő is magyarul szerezte diplomáját, és felesége a honfitársunk. Kisvárdán 2013-ban kapott főorvosi kinevezést Darwish Lewa Fathi dubai születésű szülész-nőgyógyász. Alotti Nasri zalaegerszeg díszpolgára, a kisvárdai sürgősségi osztály vezetője pedig a Speciális Mentőcsoport tagjaként a világ számos pontján segít – gyakran arab nyelvtudását is használva. 2016-ban még az év orvosa is külföldi lett, Abdulrahman Abdulrab Mohamed gyulai gyermekgyógyász. „Itt ülök az ügyelet után és sírok” – nyilatkozta meghatottan, amikor értesült a kitüntető címről, amit 12 ezer beteg szavazatával nyert el.

A libanoni Sayour Amer kardiológus főorvos indulását Réthelyi Miklós, a Semmelweis Egyetem akkori rektora, későbbi miniszter egyengette, miután felfigyelt a magyar nyelven végig kitűnően vizsgázó medikusra. Ő ajánlotta neki az ajkai kórházat, ahol erős a szívgyógyászati részleg; ott osztályvezető címig jutott, majd 13 éve Győrbe került, az ország egyik legjobb kórházába, jelenleg is ott kardiológus főorvos.

Ezek a szakemberek már évtizedek óta itt vannak. De miért maradnak újabban nálunk azok a fiatal iráni, nigériai, jemeni – kisebb részben szír – orvosok is, akik angol nyelvű fizetős képzésen vesznek részt? Az iráni szívsebész szakorvosjelölt szerint ha Iránban szeretne tanulni, ott százszor több a jelentkező, mint a képzési hely, utána állásért megint óriási versenyre kell számítania. A második ok: Németországban vagy Svédországban meg kellene tanulniuk a nyelvet. De hát magyarul is meg kell – vetjük ellen, a perzsa orvos azonban emlékeztet, hogy a harmadik év végére minden angol vagy német képzési nyelvű orvostanhallgatónak tudnia kell annyira magyarul, hogy a gyakorlatok során beszélhessen a betegekkel. „Mi a panasz?” – ez a címe Győrffy Mária orvosi nyelvkönyvének, amiből vizsgát is tesznek. A doktor már 2007 óta itt él, és elszántan tanulja a nyelvünket, németül viszont nulláról kellene indulnia.

Fontos előny számukra, hogy a hálapénzrendszer miatt már szakorvosjelöltként is gyakorlatot szerezhetnek, mert főleg vidéken sok a szegény, fizetésképtelen beteg, akiket a szakorvosok szívesen átengednek a gyakornokoknak. De persze a legfontosabb ok, hogy sem a hazájukban, sem Nyugaton nem olyan egyszerű álláshoz jutni, mint nálunk. Harmincnál több olyan praxist számoltunk össze, ahol a háziorvos afrikai vagy ázsiai származású – sok falusi körzethez állami támogatással gyakorlatilag ingyen lehet hozzájutni, mert a magyar medikusok zöme nagyvárosokban akar élni, és nem zsákfalvakban. A rendszert főként a hálapénz élteti: ahol szegény a népesség, oda nehéz magyar orvost találni, így lett Tiszadobtól Battonyáig, Arlótól Tiszaderzsig külföldi az orvos.

De hogyan kerülnek osztályvezetői állásba is arabok? Balázs Péter szerint ez elsősorban azokat a kórházakat jellemzi, amelyek Trianon miatt az országhatárra tapadnak, vagyis betegeik nem egy 30-50 kilométeres körből, hanem csak félkörből érkeznek. A kórházak számára is kulcskérdés a pacientúra nagysága – és fizetőképessége. Az északkeleti kiskórházak mindkét szempontból hátrányban vannak. Azért foglalkoztatnak jelentős számban külföldi orvosokat, mert magyarokat nem találnak. A jövedelemtermelésben egyre nagyobb szerepet játszik a magánpraxis, ezért számos kórházi osztályra csak fél-, negyed- és nyolcadállásban szerződnek az orvosok, vagy csupán vállalkozói szerződéssel.

A vezetői állásoknál azonban nincs negyed-, fél-, nyolcadállás, ezek teljes embert kívánnak, ezért is veszítik el a vonzerejüket. „Az így keletkező hézagok lehetőséget kínálnak a külföldi orvosoknak” – mondja Balázs Péter. És ők meg is ragadják ezt. Sayour Amer azt meséli, maguk is sokat tűnődnek rajta, miért szeretik az arab orvosokat a magyarok. Arra jutott, hogy arabul az orvost ugyanaz a szó jelzi, mint a filozófust, vagyis nemcsak gyógyító, hanem az arab hagyomány szerint tanító, együttérző feladata is van. És persze annak, hogy az arabok is kedvelnek minket, van egy fontos oka: „A híres magyar orvosok, akiket szeretnek a betegeik, többet keresnek, mint a nyugatiak” – magyarázza a győri kardiológus. Emiatt maradnak sokan szívesen nálunk.

Szegények orvosai

Nem véletlen az sem, hogy gyorsan nő az itt maradó iráni fogorvosok száma. Balázs Péter emlékeztet, hogy a magyar fogorvosok felének nincs szerződése az egészségbiztosítóval, vagyis csak fizetős betegeket lát el. Viszont óriási a hiány a közfinanszírozott fogászból, akit zömmel a hazai szegények keresnek fel. Egy magyar orvos számára nem túl fényes egzisztenciával kecsegtető falu Iránból nézve még mindig az Európai Unió része, s ha másnak nem, ugródeszkának kiváló.

Álláshely pedig van bőven: évente kétszáz friss diplomás külföldi tér haza Magyarországról, pedig akár mindre is szükség lenne. 2016-ban ugyanis csaknem négyszáz magyar doktor kért igazolást ahhoz, hogy külföldre mehessen, és 329 vélhetően el is ment, legalábbis egész évben egyetlen receptet sem írt – itthon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.