Most akkor megfúrta a Fidesz a közös ellenzéki jelöltállítást?

/ 2018.02.01., csütörtök 11:50 /

A Társaság a Szabadságjogokért azt állítja, igen. De csak egy részletkérdést vitat. Azt nem, hogy országos listák törölhetőek a jelöltek visszahívása miatt.

A kiakadást az okozta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság január 26-án iránymutatást adott ki arról, mi történik akkor, ha a pártok megvalósítják „a csak a legerősebb ellenzéki jelölt marad állva” tervet, vagyis az összes egyéni jelöltet visszaléptetik az erősebbnek gondolt aspiráns javára. 

A választási bizottság szerint egy ilyen döntés az országos listára is kihat: előfordulhat, hogy törölni kell. Az ellenzék pedig azt állította, hogy ez megakadályozza az oppozíció koordinált jelöltállítását. A TASZ állásfoglalása is korlátozásról beszél, de nem az országos listák törlésének jogszerűségét vitatja, csak egy részletszabályét. A választások előtt két hónappal ez így is érzékeny kérdés, nézzük tehát az álláspontokat.

A listaállítás feltételét nem vitatják a felek, ehhez Budapesten és legalább 9 megyében 27 jelölttel kell rendelkeznie egy pártnak.

A korábbi menetrend az volt, hogy ezt követően megindulnak az alkuk, és a jelöltek visszaléptek egymás javára, a 2010-es választásokig úgy, hogy az semmilyen hatással nem volt az országos listára. A kérdés tehát az, a 2013-ban módosított törvény hogyan befolyásolja a visszalépéseket. (Mivel 2014-ben az ellenzék nem használta ki az együttműködés lehetőségét, most forr a vita.) 

A választási bizottság szerint úgy, hogy a menetközbeni visszaléptetésnél a Bp+9 megye=27 a szabálynak végig meg kell felelni. A TASZ (és az ellenzék) viszont másként vélekedik, szerintük csak a jelöltállításra vonatkozik a Bp+9 megye=27 szabály, a visszavonásnál már csak a 27-nek kell megfelelni, elég, ha az országban bárhol állva marad 27 jelölt, nincs területi korlátozás.

A bizottság azzal érvel: törölni kell a listát, ha a „szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimimumot”. A TASZ viszont pontosít, mert a törvény nem így szól, hanem azt mondja: a jelöltek száma „együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot”. És a törvény valóban ezt mondja ki. 

Vagyis a kérdés az, mit ért a jogalkotó az együttesen kifejetésen:

  • csak a 27-et kell figyelembe venni, vagy
  • a Bp+9 megye=27-et? 

Szép jogalkotói munka, ha ehhez alfába kell lemenni, de hajlunk rá, hogy a TASZ-nak van igaza, az együttesen a jelöltek minimális számára vonatkozik, a törvényi minimum pedig 27. 

Mi következik ebből? Hát nem az, hogy most aztán oda a koordinált jelölt indításnak, mert már 2013 óta hatályban van a törvény, amely alapján nem lehet csak úgy visszavonogatni az egyéni jelölteket. A Fidesz megváltoztatta az országgyűlési választásokról szóló törvényt. Korábban (és az önkormányzati voksoláson ma is) szabadon lehetett visszaléptetni, mert annak nem volt hatása a listaállítás jogára.

Most meg van. 

Ez nem segíti a szétforgácsolódott ellenzéket, viszont nem támadható, mert a Fidesznek kétharmados többsége volt a törvény módosításakor. Ehhez kell alkalmazkodniuk. 

Tehát a visszavonásnak vannak korlátai, és igazuk lehet abban, hogy országosan kell  27 jelölt, területi korlát nélkül. De mekkora különbség ez? Mi ennek a gyakorlati tétje? 

Budapesten 18 egyéni körzet van, vidéken pedig 88, ennyi együttműködni vágyó párt pedig nincs. Innen nézve tehát nem túl sok.

Ha viszont a választásokon indulna a Budapesti Ellenzéki Párt és a Vidéki Ellenzéki Párt, akkor nem tudnának úgy szövetséget kötni, hogy az egyik csak vidéken lép vissza, a másik csak a fővárosban. A választási bizottság törvényértelmezése miatt  az előbbi emiatt kilenc esélytelen vidéki körzetben is meg kell megmérettesse magát, utóbbi pedig egy esélytelen fővárosiban. Ez valamelyest hátrány, kétségtelenül, hiszen például a Jobbik esélytelennek látszik a fővárosi mandátumszerzésre, és az LMP jelentős számú vidéki győzelmeire sem fogadnánk nagy tétben.   

De nem ez az igazi hátrány, hanem az, hogy egy kétharmados törvény (félre)értelmezéséről, a választások szabályozásáról egy pusztán kormányküldöttekből álló szervezet dönt. Ráadásul egy öt éve elfogadott törvényről a választások időpontjának kihirdetése után, amikor már nincs idő Alkotmánybíróságon megtámadni a döntést. 

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt állítja, hogy emiatt egyetlen jogorvoslati lehetőségként lényegében a puding próbája marad, visszaléptetni egy párt jelöltjeit, majd megvárni, mit lép a választási bizottság, és megtámadni a bíróságon. 

Ám szemben egy alkotmánybírósági döntéssel, itt nem lehet azt mondani, ha mégis a választási bizottságnak volt igaza, hogy bocs, akkor alkalmazkodunk a szabályhoz, mert ugrik az országos lista.  

A bizottság döntését azzal sem lehet kijátszani, hogy a pártok csak az utolsó percben vonnák vissza a jelölteket, és így nem lenne idő jogerős döntésre a listáról való törlésről. A szavazólapon ott lenne a még nem jogerősen törölt pártlista neve, bárki szabadon beikszelhetné, és még az is lehet, hogy átlépnék az ötszázalékos parlamenti küszöböt. De így sem biztos, hogy bejutnának a parlamentbe, mert a választás hivatalos eredményével meg kellene várni a jogerős (kúriai) döntést. Ha kiderülne, hogy a választási bizottságnak van igaza, akkor a törölt listára leadott szavazatok érvénytelenek lennének. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.