valasz.hu/itthon/a-heti-valasz-lap-es-konyvkiado-szolgaltato-kft-kozlemenye-129225

http://valasz.hu/itthon/a-heti-valasz-lap-es-konyvkiado-szolgaltato-kft-kozlemenye-129225

„Most felmentik azt, aki megölte a fiam, mert éjjel történt?”

/ 2017.07.06., csütörtök 12:10 /

„Most felmentik azt, aki megölte a fiam, mert éjjel történt?” – ezekkel a szavakkal rohant ki még tavasszal a tárgyalóteremből az áldozat édesanyja. A bíró most elmondta, miért hozott ilyen ítéletet.

Hatalmas nyomás volt a közvélemény részéről évekkel ezelőtt, hogy módosítsák a büntetőjogot, és ha valakire rátámadnak, akkor ne kelljen mérlegelnie, vajon arányos-e a védekezés módja. Vagyis: ha éjjel észreveszi, hogy betörő van a lakásában, akkor joga legyen őt akár meg is ölni, azt feltételezve, hogy egyébként a bűnöző tenné meg ugyanezt. Eddig az ilyen ügyekben gyakran a Kúriáig kellett menni, mert az alsóbb bíróságok gyilkosságért, súlyos testi sértésért elítélték magát megvédőt. Még olyan ügyek is előfordultak, hogy kártérítést kapott a betörő mert a károsult sérülést okozott neki. (A visszásságokról itt írtunk korábban.) 

Az alsó fokon ítélkező bírák nem merték kihasználni a törvényi lehetőséget, ezért nagy nyomás volt a parlamenten, hogy tegye egyértelműbbé az önvédelem szabályozását (jogi nyelven a jogos védelmet). Az egyszerűség kedvéért az új Btk. bizonyos szituációkhoz köti, milyen támadás esetén nem kell figyelni az arányosságra. Például, ha valakit éjjel megütnek, megrúgnak, akkor azt az élet elleni támadásként kell értékelni, és a megtámadott bármilyen eszközzel megvédheti magát, még a támadó életének kioltása árán is.

A cikkünk címében idézet szavak még idén májusban hangzottak el a Kúrián, az első per ítélethirdetésén, amelyben az új Btk. alapján ítélkeztek. Kónya István, az ítéletet kihirdető bíró, aki egyben a Kúria elnökhelyettese, tegnap a legfőbb bírói fórum félévértékelő sajtótájékoztatóján kérdésre kitért erre az esetre is.

A tragédia még 2012-ben történt, amikor egy éjszakai italozás után az utcán két társaság összeverekedett. H. Patrik nem akart részt venni a balhéban, de a későbbi áldozat agresszíven lépett fel vele szemben, ő ütött és rúgott először. A támadó erősebb testalkatú volt, ráadásul H. Patrikot korábban a lábán műtötték, el sem tudott futni (bár erre a megtámadott nem is kötelezhető). Az incidens tragédiával végződött, a megtámadott elővette a rugós kését és megszúrta a támadót. Később hiába segédkezett az újraélesztésben, a férfi meghalt. Első fokon H. Patrikot felmentették, másodfokon megsemmisítették (a később helyesnek bizonyult) ítéletet, erre az első fok 12 évre ítélte a megtámadottat emberölés miatt. Másodfokon pedig 5 és fél évre, így került az ügy a Kúria elé. Vagyis minden pontosan úgy történt, mintha nem is módosították volna a Btk-t. (Ennek veszélyéről itt közöltünk elemzést.) 

Az ítélet vihart gerjesztett, mert meghalt egy fiatalember, ami rettenetes tragédia. Ám ezért a tettért senkit sem lehetett elmarasztalni. A társadalom most először szembesült azzal, milyen következményekkel járt korábbi követelésének teljesítése. A támadók ugyanis nem mindig bűnözők, gyakran hétköznapi emberek, akik egyszerűen csak elveszítik a fejüket, vagy alkohol hatására kötekedővé lesznek.

A Btk. szerint az ügynek egyszerű a megítélése: ha a támadás éjjel történik, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha élet ellen irányulna, ezért a védekezés korlátlan lehet. Magyarán nem büntethető, ha valaki megöli a támadót, mert a támadás kockázatát nem a megtámadottnak, hanem a támadónak kell viselnie. A késsel magát megvédőt mégis azért ítélték el, mert a másodfok úgy ítélte meg, hogy jó volt a közvilágítás. A Kúria bírája szerint viszont az „éjszaka fogalma nem relativizálható.” Ha valami éjjel van, akkor az éjjel van, függetlenül attól, hány wattos izzó ég a helyszínen.

Kónya István a tájékoztatón arról is beszélt, hogy a cselekmény tragikumát az érintettek nehezen tudták feldolgozni, hiszen meghalt egy ember. Ám a jogtalan támadás sértettje nem kényszeríthető ökölpárbajra, a törvény a megtámadottat védi: „Még akkor is, ha a történtek szerencsétlenek, a konfliktus ostoba, a vége pedig megváltoztathatatlan”– fogalmazott.

Darák Péter, a Kúria elnöke maga is hangsúlyozta, hogy a törvény a kockázatot a támadó vállára kívánja tenni.

Az eset azért is váltott ki nagy visszhangot, mert most először ért fel a Kúriáig egy ilyen ügy. Vagyis a közvélemény most szembesült vele, hogy ha valaki megtámad valakit

  • éjjel vagy
  • fegyveresen vagy
  • csoportosan,

akkor jogos a védelem.

Ha valakinek a lakásába hatolnak be

  • éjjel vagy
  • akármikor, de fegyveresen vagy
  • akármikor, de csoportosan,

szintén joga van megvédeni magát.

Ha pedig a kertjébe

  • fegyveresen

hatol be valaki, akkor sem köteles kitérni. Feltételezheti, hogy az életére törnek, és bármilyen eszközzel, bármilyen módon megvédheti magát.

A bíróságok azonban nehezen alkalmazzák a jogos védelem szabályait. Kónya István szerint ugyan a bírói kar ismeri a törvényi szabályozást, „de még mindig hatnak a korábbi beidegződések”.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.