Műemlékes a forró bádogtetőn

/ 2007.06.14., csütörtök 15:10 /

Öt év után távoznia kellett székéből Varga Kálmánnak, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökének. Utódát, Mezős Tamást a belvárosi bontásokról, a vitatott rekonstrukciókról és a vezetőváltás várható következményeiről faggattuk.



Elődjének váratlanul kellett távoznia a hivatal éléről június 7-én. Önt is váratlanul érte a miniszteri felkérés?

A legkevésbé sem, ugyanis fél évig tárgyaltunk a váltásról. Bőven volt időm kidolgozni a vezetői koncepciómat. Javítani kell a hivatalon belüli hatósági munkát, és meg kell erősíteni a szakmai hitelességet. Hadd utaljak itt a közelmúlt néhány erősen vitatott rekonstrukciós munkájára. Elképzelhető, hogy e célok érdekében a hivatali szerkezetet is újra kell gondolni.

A nyilvánosság leginkább a szombathelyi Iseum helyreállítási tervei kapcsán ismerhette meg a nevét. Sokak szerint ez is a vitatott rekonstrukciók egyike lesz, ha megépül...

Nagyon remélem, hogy az Iseum második helyreállítása - az elsőt ókoros építész mesterem, Hajnóczi Gyula tervezte 1963-ban - nem lesz sötét folt a magyar műemlékvédelem lapjain. A régi és a modern merész kombinációját alkalmaztam. Az Ízisz-templomot 95 százalékban hitelesen rekonstruálom, a körülötte álló szentélykörzetet viszont szándékos kontrasztként nagyon modern fém-üveg szerkezetként álmodtam meg. A II. világháború utáni műemlékvédelem a teljes vagy közel teljes rekonstrukciót gyakorlatilag nem alkalmazta, vagy ha igen, akkor nem túl sikeresen, ezért váltott ki szakmai vitákat a tervem.

Mindig a teljes rekonstrukció híve?

Több mint negyven megvalósult épület-helyreállítási tervemben igyekeztem mindig megkeresni azt a megoldást, amit az adott emlék megkíván. Ez néha lehet rekonstrukció, például az esztergomi Vízivárosban nemrég felfedezett török dzsámi esetében, máskor viszont nincs erre szükség. Talán romantikusan hangzik, de szerintem, ha az ember belép egy házba, és figyelmesen körülnéz, akkor meghallja, mit kíván tőle a ház.

Apropó, házak. A hírek szerint Varga Kálmánnak azért kellett távoznia, mert ellentétbe került a VII. kerületi ingatlanfejlesztőkkel és az ottani önkormányzattal. Engedékenyebb elnököt kerestek?

Ha ennek a fele igaz lenne, nem vállalom el a felkérést. Nem kevesebbet akarok megvédeni a belvárosból Varga Kálmánnál, hanem többet. Szerintem egyetlen XIX. századi házat sem lehet kivenni a városszövetből. Csak azt ne várják tőlem, hogy minden szűk hátsó szárnyért megküzdjek.

Mit gondol Pest történelmi városrészeinek bontásáról?

Az örökségvédelem eddig azt a módszert választotta, hogy bizonyos épületeket megvédett, másokat nem. Ennek az a következménye, hogy a VI-VII. kerületben sétálva a városszerkezet megbomlott, az utcakép kaotikus.

Éppen a VII. kerületben tervez egy jelenleg engedélyezési fázisban lévő műemléki felújítást, az Akácfa utcában. Milyen bravúrt várhatunk az elnöktől a legforróbb ponton?

Amikor először bemutattam a tervet a műemléki tervtanácson, kirúgtak, arra hivatkozva, hogy "tönkreteszem a hangulatos udvarokat". A terv valóban bontásra ítéli a szűk udvari szárnyakat. Ennek az az oka, hogy nekem Pesten az elsődleges érték a városszövet, az utcakép, a kialakult telekstruktúra. Ezt feltétlenül meg kell őrizni. Áldozatokat kell hozni azért, hogy megoldást találjunk az életet nehezítő problémákra. A három ház esetében a legnagyobb érték a két, utcai műemlék szárny. A tervem nemcsak ennek a hiteles helyreállítását biztosítja, hanem a nem védett 51-es háznak a háborúban elpusztult felét is újjáépítjük.

Építészként megszokta, hogy együtt dolgozzon a beruházóval. Elnökként is befektetőbarát lesz?

Nyilvánvaló, hogy az állam nem képes megmenteni Budapest körülbelül 3500 épületből álló történeti házállományát. Ennek teljes felújítása 2000-ben 6000 milliárd forintba került volna, ehhez képest most legfeljebb évi 10-100 milliárd közötti összeg áll rendelkezésre. A jelenlegi módszerekkel egyszerűen nincs esély arra, hogy fennmaradjon ez a házállomány.

Mit tehet ezért a KÖH vezetőjeként?

Szükség van egy olyan kezelési tervre, amit az önkormányzatok számára dolgoz ki a hivatal. Hiszek benne, hogy az önkormányzatok partnerek lesznek a történelmi városrész megmentésében, ha kapnak ehhez egy kész programot. A város gondjait nem lehet telkenként megoldani, legalább háztömbökben kell ahhoz tervezni, hogy elfogadható végeredményt kapjunk. Az Európai Unió forrásait szintén meg kell mozgatnunk. Lehet, hogy sokat fogok Brüsszelbe járni.



Mezős Tamás 1951-ben született Baján. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett mint műemlékvédelmi szakmérnök. Építészettörténetből és -elméletből doktori fokozatot szerzett, a műszaki tudományok kandidátusa. 2003 óta egyetemi tanár és az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék vezetője. Fontosabb tervezői munkái: Balácapusztai kőtár a római villa udvarában; Százhalombattai őskori halomsír bemutatása Gelesz Andrással és Lenzsér Ágnessel; Nyíradony és Soltszentimre pusztatemploma; Szeged, Hajós-házak; Zsámbék, volt Apor Vilmos Főiskola; Esztergom, vízivárosi dzsámi és érseki vasöntöde rekonstrukciója; Bp. VII., Akácfa utca 47-51. (terv); Szombathely, Iseum (terv)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.